Hármas megemlékezés volt Ágyán

Ma az ágyai református templomban megtartott ünnepi istentiszteleten nt. Módi József esperes a Józsué III. könyve 17. fejezetéből vett idézettel indítva, az aradi 13 vértanú emlékezete, a falu szülötte, Olosz Lajos költő születésének 120. évfordulója, illetve az ágyai gyökerekkel is rendelkező Szabó Maga író születésének a 94. évfordulója alkalmából megtartott igehirdetésében megállapította: mindnyájan Istentől kapták a tehetséget és a lehetőséget, ezért Neki tartoznak elszámolással. 

Mert ahhoz a bizonyos bibliai, utat nyitó víztől eltérően a magyar történelem vize még a szokásosnál is nagyobb erővel örvénylett. Így történt ez 1849-ben is, amikor a forradalmárok megbüntetésével megbízott Haynau táborszernagy Ausztriában, sőt az egész világon megdöbbentést keltett a kegyetlen ítéleteivel. A vértanúk viszont hittek a szabadság eszméiben, ezért az Istennel való találkozást, a túloldali szabadságot példaértékű bátorsággal, elszántsággal várták, amiért nem csak a magyar, hanem más népek eszményképeivé is váltak. Most szabaddá vált a magyar nemzet, mégsem látszik boldognak, noha voltak idők, amikor nem lehetett szabadon kimondani gondolatainkat, magyar iskolába íratni a gyermekeinket. Most minden adott, mégsem élünk a lehetőséggel, noha Isten nem véletlenül rendelt bennünket e nemzethez, e közösséghez. Itt kell magyarként élnünk, az anyanyelvünkön nevelnünk, taníttatnunk a gyermekeinket, Mert amelyik nép képes Isten szavát meghallani, annak van jövője. Ahol viszont Isten szava nem fontos, minden viszonylagossá válik.

A továbbiakban Szabó Magda íróról beszélt, akinek felmenői között ágyaiak is voltak, és maga is vállalta az itteni gyökereit. Ezekről megható ragaszkodással ír egyik levelében. Olosz Lajos, a falu szülötte mindig is vállalta ágyai eredetét, nagy szeretettel emlékezett azokra az időkre, amikor az apja itt volt jegyző. A tény, hogy a hármas rendezvényre kevesen jöttek el, de az aradi megemlékezésre is egyre kevesebb ember kíváncsi, hűen jelképezi a szabadságigényünket. A szabadságért azonban még sokszor, számos helyzetben meg kell harcolnunk, amiben csak Isten segít. Éppen ezért legyünk méltó utódai az aradi vértanúknak, falunk szülöttének, innen gyökerező emlékének ápolásában.

A helybeli Olosz Lajos Általános Iskola tanulói az aradi vértanúkra emlékező műsorában Zsóri Hortenzia ismertette az október 6-i eseményeket, az úrasztala körül álló diákok részletekkel egészítették ki. Olosz Lajos életútját, irodalmi munkásságát ismertette Musunea Edina. Köszönet az ágyai erdőnek című vesét Kiss Edina olvasta fel. Szabó Magda életútját Zalányi Csaba ismertette. Kiss P. Anikó iskolaigazgató vezényletével énekeltek.

Nt. Módi József köszöntötte az időközben megérkezett Bognár Levente RMDSZ megyei elnököt, Faragó Péter parlamenti képviselőt, Erdős Bálint polgármestert, valamint Péter Károly helybeli RMDSZ-elnököt.

Bognár Levente méltatta az ünnepeltek, Olosz Lajos és Szabó Magda érdemeit, akiknek a hagyatékát méltó utódok őrzik, próbálják átadni a jövő nemzedékének. Ugyanakkor mindnyájukat meghívta a kultúrotthonban sorra kerülő rövid, népszámlálással kapcsolatos tájékoztatóra. Miután együtt elénekelték nemzeti imánkat, a templom előtt felcsendült Szózat akkordjai után a hagyományokhoz híven, az aradi hősök iránti kegyeletből Péter Patrik és Musunea Edina megkoszorúzták a kopjafát. Utána átvonultak Olosz Lajos szülőházához, ahol nt. Módi József méltatta a hely és az alkalom jelentőségét, majd Zsóri Hortenzia és László Krisztián tanulók dr. Hevesi József által felajánlott koszorút a falon lévő emléktábla alá helyezték.

A hely szelleme jó ötletet kölcsönözött Bognár Leventének, aki kijelentette: megteszik a szükséges lépéseket Olosz Lajos szülőházának műemlékké nyilvánításához, ami nagy esélyt biztosít a pályázat segítségével történő felújításához, emlékházzá történő kialakításához.

Vajúdtak a hegyek…

A felújítás alaposan rá is fér nemcsak a szülőházra, de a kultúrotthonra is. Az ágyai hármas megemlékezésről óhatatlanul a „Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek” latin mondás jut eszembe, hiszen az Olosz-évforduló előtt szinte egy évvel elkezdődött a tervek szövögetése, a gazdag, sok vendéget megmozgató program összeállítása. Mikor azonban gyakorlatba kellett volna ültetni, a segítségül hívott elöljáró kijelentette: a községnek az ismert okok miatt egy leje sincs rá, akik nagy terveket szőnek, 100-100 lejjel járuljanak hozzá. Az önérzetükben megbántott tervezők közül a meghirdetett tanácskozásra csak a két önkénes szponzor jelentkezett. Közben elmúlt az évforduló, pénz híján, a patthelyzetet nt. Módi József esperes oldotta meg a pedagógusok és a diákok támogatásával, illetve a szponzorként kitartó falu szülötte, dr. Hevesi József jóvoltából. A takaréklángra húzott feltételek között szerény, de mélyen emberi megemlékezésre futotta, amiért köszönet jár mindnyájuknak.