Határon átnyúló üzletfejlesztés, fókuszban Románia

Kedden Békéscsabán Határon átnyúló üzletfejlesztés. Fókuszban Romániatémával megbeszélést szervezett a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BMKIK), a BMKIK Magyar–Román Üzletközpontjában. A rendezvényen román részről jelen volt, többek között, Titu Nicolae Gheorghiof, a gyulai román főkonzulátus konzulja, Balla Tullia, a budapesti román nagykövetség képviselője, Nicolae Gh. Groşan, az Enterprise Europa Network (az Európai Unió Vállalkozásfejlesztő Hálózatának) aradi vezetője, több aradi üzletember.

A rendezvényen előadást tartott Rák János Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar–Román Tagozatának titkára a magyar–román kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fellendítésének lehetőségeiről, Körmöczi Eszter, az Enterprize Europe Network szegedi irodavezetője és Molnár Ferenc, a szegedi Consulo Kft. ügyvezetője. Az üzleti ügyekben többé-kevésbé jártas részvevők alighanem sok, az üzleti életben, a kapcsolatok kiépítésében, fejlesztésében hasznos elképzeléssel ismerkedhettek meg, de legalábbis rádöbbenhettek, hogy mennyi mindent kell még tanulniuk, hogyan használhatják eredményesen a ma már rendelkezésre álló műszaki eszközöket.

A találkozó kapcsán két személyt szólaltattunk meg.

Rák János Zoltán

– Idejövet egy résztvevő azt kérdezte: a Rák-féle rendezvényre mennek? Önt ezek szerint főszervezőként tartják számon.

– 1999-ben, amikor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara létrehozta ezt a tagozatot, a szerb, szlovák, horvát és más tagozatok létrehozása is megtörtént, s az MKIK úgy gondolta, hogy ezeket az adott országhoz legközelebb helyezi ki. Így kerültünk mi a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához.

A mai rendezvényre visszatérve: a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát megkereste a szegedi Consulo Kft., amely kérte, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak számára. Ennek előzményeként a Consulo a Hajdu-Bihar megyei kamaránál, amelynek tagja, bemutatkozott Békés megyében is. Ez tehát egy közös rendezvény.

– Mi a célja?

Mivel határon átnyúló üzletfejlesztésről van szó, úgy gondoltuk, hogy elsősorban a határ menti területeken élő vállalkozásokat célozzuk meg. Fő célunk a határ menti magyar vállalkozások helyzetbe hozása, de természetesen nem zárkózunk el a határ menti külföldi vállalkozások megkeresése elől sem. 

– Ez már a többedik találkozó.

–      Többször találkoztunk, valóban, de a tagozat itt, Békés megyében még nem mutatkozott be – mint tagozat-bemutatkozás tehát ez premier ezen a helyen. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának ugyanis volt egy határon átnyúló pályázata egy nagyváradi katolikus alapítvánnyal, annak eredményeként hoztuk létre ezt a Magyar–Román Kereskedelmi Üzletközpontot, amelyben a MKIK román tagozatának is székhelyévé vált.

– Mit lehetne a határ menti magyar–román együttműködés eredményeként felmutatni?

– Az egyik például az a hely, ahol most vagyunk. De az aradi kamarával elég sokszor vettünk részt pályázati együttműködésekben, és számos rendezvényt együtt szerveztünk. Gazdaságilag el kell mondanom: az elmúlt 15 évben ott vagyunk a nagyobb kiállításokon, vásárokon a román határ mentén Aradon, Nagyváradon stb. (a 2015-ös terv egy sor ilyen részvételt ír elő), ahol közvetlenül találkoznak a két ország vállalkozói. Itthon is szervezünk rendezvényeket, amelyeken a hazai cégeket az adózás, kereskedelem jogi (törvényi, jogszabályi) hátterének tisztázásával szeretnénk támogatni, főleg a kis- és középvállalkozásokat.

– Konkrét kapcsolatok, üzletek létrejöttéről tud-e a magyar és román cégek között?

– Természetesen, de mi azt is konkrét kapcsolatnak minősítjük, ha a mieinket ki tudjuk ajánlani a romániai partnereknek. Jelenleg sokkal könnyebb az áru átvitele, behozása, de nyilván akadnak ezzel gondok is, nem megy minden annyira simán, ám ha ebben könnyíteni, közvetíteni tudunk, az már eredmény. De nemcsak az árura, hanem szolgáltatásokra is gondolok, például az idegenforgalomra, Nemcsak a gyulai kolbászfesztiválra, a gyomaendrődi pogácsafesztiválra  stb. gondolok, hanem minden olyan rendezvényre, ahol a külföldi kisvállalatok is „labdába tudnak rúgni” termékeikkel. Az MKIK mellé állt annak, hogy a kézművességet is minél jobban felkarolja, és célunk a gasztronómiai kultúrát is felkarolni a határ mindkét oldalán.

Nicolae Groşan

– Kölcsönös együttműködést kívánunk fejleszteni a magyarországi partberekkel. Sok magyarországi cég érdekelt Romániában való üzletkötésre és fordítva, a magyarországi piacra való belépésre. Kölcsönösen segítni karjuk egymást e tekintetben.

– Mióta létezik ez a kapcsolat?

– A 2008–2014-es időszak az EU-ban lezárult, most következik a 2015–2020-as. Az aradi vállalkozásfejlesztő ügynökség az európai uniós hálózat része, az unióban kb. 500 ilyen létezik, amelyhez hozzáadódnak a világ többi részein – Argentínában, Indiában stb. létező ügynökségek. Ami fontos: ezek egymás között ellenőrzött információkat cserélnek a cégekre vonatkozólag. Hadd mondjak egy konkrét példát: éppen tegnap egy francia cég partnert keresett állattartó ketrecek kivitelezésére. Mi egy Arad megyei, megbízható és ellenőrzött céget ajánlottunk (miután a kérelmező céget is leellenőriztük), amelyek most már rövid úton felvehetik a kapcsolatot.

– Milyenek a konkrét kapcsolatok Arad és Békés megyei cégek között?

– Az évek során számos ilyen kapcsolat született, ami azonban nem jelenti azt, hogy nem lenne hely a további bővítésre. Azt mondanám: főleg a román cégek számára, amelyek bizonyos visszafogottságot mutatnak a külföldi piac iránt. A hazai cégek kissé „agresszívabbak” lehetnének, mert van mit felajánlaniuk, minőség és jó ár tekintetében is.

– Egy-egy ilyen találkozó miben segíthet?

– A kapcsolatok felvételében és megerősítésében – a közvetlen, személyes kapcsolat rendkívül fontos, a bizalom erősítéséhez járul hozzá.