Át kell gondolni az RMDSZ döntéshozó mechanizmusát

Kampányútja során pénteken Déván, sajtóértekezleten ismertette főbb elképzeléseit Kelemen Hunor kulturális miniszter, aki az RMDSZ elnöki tisztségére pályázik. 

Noha nyíltan leszögezte, hogy Hunyad megyei látogatása a belső kampány része, a román sajtó képviselői zsúfolásig megtöltötték az RMDSZ dévai székházát, ahol Kelemen Hunor politikai elképzeléseit ismertette.

Folytonosság és változás egy személyben, valahogy így mutatta be Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke Kelemen Hunort a sajtónak. Mert a szövetségnek mindkettőre szüksége van: folytatni azt, ami sikeresnek bizonyult az évek során, illetve kijavítani a hibákat, új elemeket és lendületet bevinni, ott ahol szükséges, szögezte le Kelemen Hunor.

Mindenekelőtt az RMDSZ döntéshozó mechanizmusát kellene átgondolni, 3 elv alapján: arányosság, egyensúly és szolidaritás. E célból két döntéshozó fórumot tervez, egy 17 tagú kisebbet és egy 26 tagú nagyobbat. Ezekben valamennyi RMDSZ-szervezet képviselője, Erdély valamennyi vidéke képviselve lesz. Mert az a cél, hogy a Székelyföld, a Partium, a közép-erdélyi vegyes vidék és a dél-erdélyi szórvány szorosan együttműködjenek, a közös érdekek érvényesítésére. „Nyitott RMDSZ-t akarunk, olyat, amely közel áll az emberekhez”, hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Ugyanakkor javasolja az alelnöki tisztség létrehozását, illetve a meglévő ügyvezető elnöki tisztség RMDSZ-főtitkárrá változtatását. Előbbi hatásköre a politikai kérdések terén lenne kiemelkedő, utóbbié, pedig a szervezés, a megyei szervezetekkel való kapcsolattartás, a finanszírozás és a választási kampányok lebonyolításában. Ezen felül az RMDSZ közép- és hosszú távú gazdasági stratégiát tervez, mert szilárd gazdasági alap nélkül, a kisebbségi jogok egymagukban nem sokat érnek.

A kulturális miniszter a többi politikai alakulathoz való kapcsolatra is kitért. Belföldön nyitottak ugyan valamennyi parlamenti párt felé, de kitartanak a PD-L-vel kötött koalíció mellett. Sikerült elfogadni a tanügyi törvényt, a 2010-ben beindított reformprogramot folytatni kell, még ha a nélkülözhetetlen intézkedések nem is bizonyultak népszerűnek: semmilyen ok sincs arra, hogy az RMDSZ felbontsa a PD-L-vel való koalíciót. Amennyiben ezeket a szükséges és elkerülhetetlen intézkedéseket még 2009-ben, vagy korábban hozták volna meg, akkor 2011-ben már sokkal jobb lett volna a helyzet.

Az erdélyi magyar ellenzékkel (MPP, EMNT) már rögtön a nagyváradi kongresszus után tárgyalásokat indítanak, közös fellépés céljából. A széthúzás túl nagy luxus az erdélyi magyarság számára, nem engedheti meg magának, hogy kiessen a parlamentből a következő választáson. 2009-ben Tőkés Lászlóval sikerült közös nevezőre jutni, ezen az úton haladva szándékozik elérni a jövőbeli együttműködést is. Ugyanúgy a Fidesz-el is korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolatot akarnak kialakítani, mert az erdélyi magyarság minél jelentősebb politikai súlya közös érdek, Erdélyben és Budapesten egyaránt.

Ami az RMDSZ politikai prioritásait illeti, Kelemen Hunor a kisebbségi törvényt, valamint az ország közigazgatási rendszerének módosítását nevezte meg parlamenti oldalon, valamint minél több külföldi beruházás kieszközlését, illetve az EU-s pénzalapok minél hatékonyabb felhasználását kormányzati oldalon.