Kerül-e gazdája dr. Barabás Béla síremlékének?

Túl vagyunk a mindenszentek ünnepi és a halottak napi szokásos temetőlátogatásokon, elhunyt szeretteink sírjainak a rendbe tételén, a tiszteletükre emelt emlékművek ellenőrzésén, azok szükséges megtisztításán.

Nem minden síremléket keresnek fel ilyenkor, hiszen sok elhunytnak már a hozzátartozói sem élnek. Egyik barátom hívta fel a figyelmemet az egy sírhelyen álló, két hasonló síremlékre, amelyek között derékig ér a gyom, látszólag évek óta nem takarította senki. Azzal együtt, hogy nem hétköznapi halandók, hanem dr. Barabás Béla ügyvéd, illetve a Vesztőhelyen lévő emlékmű létrehozását kezdeményező édesapja, Barabás Péter síremlékéről van szó. Előbbinek a művesen kivitelezett márványlapján a következő szöveg olvasható: „Itt nyugszik albisi dr. Barabás Béla ügyvéd, aki születetett 1855. december 12-én, meghalt 1934. május 28-án. E nevezetes férfiú hosszú és dicsőségteljes életpályát futott be: elnöke volt a magyar delegációnak; évtizedekig képviselő a Magyar Országgyűlésben; Arad Város főispánja; Arad és Mezőtúr városok díszpolgára; az Aradi Magyar Párt vezetője; a Román Szenátus és Kamara tagja stb. Bárhova állította őt a sors, kötelességét mindig híven, becsülettel és emberbarátsággal teljesítette!”

Az elhagyatott síremlékművek láttán és a fentiek tudatában önkéntelenül felmerül a kérdés: mi, aradi magyarok ennyire érdektelenek, esetleg tehetetlenek lennénk, hogy nem törődünk a közösségünkért ilyen sokat tett felmenőink kegyeletének az ápolásával? Könnyen meglehet, hogy a síremléknek a bérleti díja és régóta lejárt, ezért ha valakinek „megtetszik a hely”, esetleg sérti a szemét a felirat, kérelmezi, kifizeti érte a helybért és eltávolítja az emlékművet, mindannyiunk szégyenére.

Észrevételeimet nem bántó szándékkal, hanem a közöny felrázása érdekében teszem, abban a reményben, hogy közülünk, esetleg valamelyik civilszervezetünk révén mégis kerül gazdája a síremléknek. Ha év végéig mégsem kerülne, magam vállalom fel!