Még csak december közepén járunk, de én már nagyon barkácsolnám magamnak a tavaszt. Mondogatom is: késhet a tavasz, ha már itt a tél?
Kövér Péternek nem lehet gondja a téllel, Ő már barkácsolt egy tavaszt*.
De milyen tavaszt?
Olyan „kövérpéterest”.
Eredetit, ötletest, vidámat; akár azt is mondhatnám extrémet. Kövér Péter „tavasza”, akárcsak a humora és mesestílusa csak annyira különleges, mint az olimpiai felvétel kapuit döngető extrém sportok.
Mutat némi adrenalintöbbletet is, de lubickol a szerotoninban, amit másképpen boldogsághormonnak is nevezünk.
Becsületére legyen mondva, karácsony közeledtével – nagyon jó az időzítés –, 22-én megosztja velünk a maga barkácsolta tavaszt.
Megosztja?
Bemutatja, s ha a jelenlevők úgy gondolják, ők is hozzáfoghatnak, barkácsolhatják a maguk tavaszát. Jön a biztatás.
Az „elsőkönyves” szerzőnek nagy sikere volt a budapesti bemutatón, ami manapság azért jelent valamit, a könyvesboltokban is.
Ez a könyv benne volt a szerzőben, s aki többet van együtt vele, könnyen kitapintja a lázas munka pulzusát. Valami már „csinálódik”!
Mi készül? Nyár? Ősz? Vagy valamilyen más „kövérpéteres” évszak.
Mire a barkács-tavasz végére érünk, minden kérdésre választ kapunk.
* Kövér Péter, Barkácsolj egy tavaszt... és más története(k)
Hozzászólások