Kilin Sándor két nap múlva, november 30-án betölti 80. életévét.
Hogy miért, nem tudom – külsőre azért olyan nagyon nem hasonlítunk egymáshoz –, „terepen”, Arad megye különböző vidékein többször megkérdezték tőlem: „Ugye, maga Kilin Sándor?” Szabadkozás közben az motoszkált bennem: lám, kedves kollégámban, barátomban (jó 45 éve, hogy annak mondhatom, és remélem: nem fog tiltakozni a „barát” ellen) van valami, ami miatt nevét, és nem az enyémet jegyezte meg, tartja számon az Olvasó.
Méltán.
Kilin Sándor, az Aranytollas újságíró több mint fél emberéleten át az Olvasó,
az aradi (később egy egész régióbeli) magyar olvasó ügyét szolgálja, kivételes mesterségbeli tudással, széles kultúrával, éles ítélőképességgel, tájékozottsággal, a jó újságírótól elvárható objektivitással, ugyanakkor elkötelezettséggel. Magam, személyesen, nagyon sokat köszönhetek neki, valamint Tokay Györgynek, Oroszhegyi Károlynak, az egykori aradi Vörös Lobogó múlt századbeli, hetvenes évei eleje „új hullámának” – uramisten, mennyit vitatkoztunk, olykor élesen, egy tervezett vagy megjelenés előtt álló cikkünk kapcsán! Akkor még szántunk rá időt, és nagyon szép emlék maradt. Mert voltak idők – ezt ma már legfeljebb az idősebbek tudják és értik meg, legtöbbször a maguk életének példáját is szem előtt tartva –, amikor az újságíró nem mindig azt írta, amit hitt, gondolt és érzett. Mert olyan – hál’ istennek letűnt – időket éltünk.
Valamikor, régen az újság főszerkesztője az „elvtárs” titulussal szólított meg mindenkit. Annyira humorosnak találtuk, hogy gyakran egymás között is, hekulából, ezt a megszólítást használtuk, megjegyezve: mit gondolhat(na) a kívülálló, ha véletlenül meghall bennünket?
Ma, meg több mint két évtizede (a számomra) Sanyit sokszor Kilin úrnak szólítom, mire ő, válaszul, ugyancsak úrnak titulál. És mindannyiszor derülünk egymás fanyar humorán. Remélem, még sokáig.
Nyolcvanadik születésnapodon – felhatalmazással az újság vezetősége és Böszörményi Zoltán laptulajdonos, és remélem, az olvasók nevében is – kívánom: Isten éltessen sokáig, jó egészségben, az olvasók és mindannyiunk örömére, Kilin úr!
Hozzászólások