Kínkeserves aratás Arad megyében

Idén rendhagyó feltételek között zajlik az aratás, amit szinte naponta megzavar az eső. Az aratni kezdett búzatáblák sokfelé megbarnulva, a földre döntve várják a betakarítás folytatását. Aratási körképünkben, Arad megyében néztünk utána, hogy a jelzett, mostoha feltételek között, hogyan zajlik a kenyérgabona, a kalászosok betakarítása.

Akár vasárnap is aratnak

Idén a megyében 80 540 hektár kalászost vetettek, amiből eddig mintegy 25 ezer hektárt arattak le, aminek az eddig mért átlagtermése 4200 kiló hektáronként. Az utóbbi időben négyzetméterenként lehullt 80-90 liter csapadék miatt az aratási munkálatok akadoznak. A kenyérgabona minőségéről egyelőre még nem beszélhetünk, de azt máris tudni lehet, hogy hektoliterenkénti fajsúlya csökkent. Végeredményről csak az aratás befejezése után beszélhetünk. Jelenleg a gabona felvásárlási ára 0,58-0,62 lej között mozog, a minőség függvényében. Állandóan a terepet járva, megállapíthatom: a gazdálkodók minden kedvező napot kihasználnak az aratásra, akár vasárnap is dolgoznak, csak biztonságban tudhassák a kenyérgabonát. Takarmánybúzából 3700 hektárt vetettek, amiből mintegy 2000 hektárt le is arattak. Tavaszi rozsból közel 4000 hektárt vetettek, amit valószínűleg utoljára aratnak le – mondta el érdeklődésünkre telefonon, a terepen lévő dr. Ioan Martin agronómus, az Arad Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója.

Egyik szemük sír, a másik nevet

Majláthfalván Péter és Pál ünnepére befejezték az árpa aratását, azóta viszont alig haladnak. Nagyjából a felénél tartanak a búzaaratással, amit mindannyiszor újrakezdenek, amikor az utolsó esőt követően, a magvak nedvességtartama 14%-os. A talpon álló gabonának egyelőre nem esett baja, de ha így folytatódik, az kicsírázhat a kalászban, de így is nagyban romlik a gabona minősége. Amint Sipos György megyei tanácsostól, majláthfalvi nagygazdától megtudtuk, az árpa nála 4,7 tonnát adott hektáronként, csakhogy az eddig jó felvásárlónak számított temesvári sörgyár magatartásában pálfordulás állt be, ugyanis a szerződés értelmében, ők adták a vetőmagot, a gyomirtót, illetve e kezeléshez szükséges anyagokat, de csak annyi árpát vettek át, amennyi lefedte a gyár által biztosított járulékos anyagoknak az értékét. Átveszik a többit is, de Bákóba leszállítva. Az idei búzatermés mennyiségben is elmarad a tavalyitól, mert az akkori 6400 kilós átlagtermés helyett, eddig csupán 6000 kiló körüli búzát aratott hektáronként. Ami árt az aratásnak, isteni áldás a kapás növényeknek, amelyek gyönyörűen fejlődnek, ezért a majláthfalvi gazdáknak egyik szemük sír, a másik nevet.

Ledöntötte a napraforgót a szél

Vadászon és környékén egyes gazdák befejezték, mások viszont még aratnak, ahogy az időjárás megengedi. Az utóbbi időben négyzetméterenként 81 liter csapadék került a földbe, ami aratás idején soknak számít. Éppen ezért, nagyban romlott a búza minősége, a hektoliterenkénti fajsúlya 78-ról visszaesett 73-ra. Ez egyben azt is jelenti, hogy sok búzát csak takarmánynak vásárolnak fel, legalábbis takarmány áron. Ami a mennyiséget illeti, az jobb az átlagos évekénél, csakhogy rohamosan esik a felvásárlási ára az eddigi kilónkénti 0,56-0,57 lejről 0,5 lejhez közeledik. Vadász és Simonyifalva térségében a kapásnövényt termesztő gazdák sem vigasztalódhatnak a sok eső miatt, ugyanis a múlt heti szélvihar sok helyen ledöntötte a kukoricát, főként azokat a napraforgó táblákat, ahol a fejekben már kifejlődtek a magvak s ezért súlyosak voltak, a földre fektette a szél – mondta el érdeklődésünkre Jakab Károly agronómus, vadászi gazdálkodó.

„Lopkodják” az aratást

Horvtáh Imre, Németszentpéteren gazdálkodó nagygazda panaszkodik az aratásra, mivel a sok eső matt csak „lopogatják” vagyis, amikor a nedvességtartalom eléri a 14%-ot, újra belevágnak a munkába, amíg haza nem zavarja őket az eső. Az eddig betakarított termés olyan 4500-5000 kiló között mozog, csakhogy a sok nedvesség nagyban rontja a búza minőségét, mivel kimosta belőle a sikért. A 160 hektár kalászosból eddig 80 hektárt kínlódva learatott, az elején jó minőségű volt a búza, a hektoliterenkénti fajsúlya 80 kiló volt. Az esőzések azonban napról napra rontják a minőséget, a fajsúlya már 75 kiló körül mozog, ami egyben azt is jelenti, hogy csak takarmánybúzaként lehet majd értékesíteni. Maga azonban attól tart, hogy az ebből készült lisztnek a minőségén adalékkal javítanak, ami azonban szintetikus anyag, káros az egészségre. Eddig legjobban a repcével járt, amiből 50 hektárt vetett, közel 3000 kilót termett hektáronként. Egy magyarországi vállalkozó az egészet felvásárolta, megfelelő áron. A kapás növények a sok esőtől ígéretesen fejlődnek.

Kárpótolja-e a búzát a kukorica?

Az Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulásban a 300 hektár búzából még 100, illetve takarmánybúzából 60 hektár talpon áll. Ami a kenyérgabona minőségét illeti, az bizonyára elmarad a más évek minőségétől, főként az, amit ezután aratnak. De hát a minőség nem a termesztőn, hanem az időjáráson múlik, illetve fajtafüggő. Az eddig aratott búza hektáronként 5500 kiló körül adott, jelenleg 0,55-0,6 lejért vásárolják fel, mivel az átvevők is tisztában vannak, hogy a termelőknek szükségük van a pénzre, ha nem is az egész mennyiséget, de valamennyi búzát kénytelenek eladni kiadásaiknak a fedezése érdekében. A kukorica szépen fejlődik, már csak az a kérdés, hogy a búzatermesztésben adódó veszteséget kárpótolja-e majd a kukorica?

Világpiaci árak befolyásolják a felvásárlást

Bartok András pécskai gazdálkodó a 120 hektár kalászosának eddig a felét tudta learatni, az hektáronként mintegy 4000 kilót adott. Noha nem vizsgáltatta meg, számításai szerint, annak a minőségével túl sok gond nincs, inkább azzal a búzával lesznek minőségi gondok, amit még ezután kíván learatni. Pécskán, manapság 0,58-0,62 lejért vásárolják a búzának kilóját, a minőség függvényében. Az eddig learatott gabonát Bartok tárolni kívánja, az ezután sorra kerülőt viszont el szeretné majd adni. A 130 hektár kukorica és a 30 hektár napraforgó ígéretesen fejlődik, csakhogy a felvásárlási árukat negatívan fogják majd befolyásolni a csökkenő tendenciát mutató világpiaci árak.

*

Amint az aratási körképből is látszik, mindennapi kenyerünk alapanyagát kínkeservesen aratják, ráadásul idén nem ígérkezik jó minőségűnek. Már csak abban reménykedjünk, hogy a minőség javítására nem használnak majd az egészségre káros, szintetikus alapanyagú adalékokat.