Kiskunfélegyházi festők az Aradi Magyar Napokon (I.)

Mint a meghirdetett programból is kiderül, az aradi Kölcsey Egyesület szervezésében –ha a pandémia éppen aktuális helyzete megengedi, mert a rendezvény ilyen okból már többször elmaradt – szeptember 30-án a kölcsönös ismerkedés jegyében (nem amatőr) félegyházi festőkkel (személyesen) és az ő munkáikkal találkozhatnak az aradiak, ezt követné egy későbbi rendezvény keretében az aradi festők kiskunfélegyházi bemutatkozása.

Ez a két város kulturális kapcsolatának egy újabb állomása, hiszen volt már néhány közös programja a két település nyugdíjasainak, a Kölcsey Egyesület meghívottjai részt vettek az ottani kulturális programokon, és emlékezetes Aradon a félegyházi Zenebarátok kórusának évente ismétlődő részvétele az aradi adventi hangversenyen. Úgy gondoltuk, talán hasznos lenne a Nyugati Jelen olvasói számára, ha többet tudnának a másik (szintén alföldi) város művelődési életéről. Megkértük ROSTA FERENCet, Kiskunfélegyháza város alpolgármesterét, hogy mutassa be dióhéjban ennek néhány mozzanatát.

Betekintés egy alföldi kisváros kulturális életébe

Ha vendég érkezik Kiskunfélegyházára, így köszöntjük: „Üdvözöljük Petőfi és Móra, Holló László és Szántó Piroska városában”. Ezzel is jelezni kívánjuk azt, hogy a két irodalmi óriás mellett a képzőművészet világa is nagyon erősen jelen van ebben az alföldi kisvárosban.

Itt a közismert Petőfi- és Móra-emlékhelyeken kívül – többek között Hattyúház, Petőfi-ház, Móra-szülőház vagy Petőfi-sétány, amelyek a Petőfi-fordítóknak és helyi Petőfi-kutatóknak állítanak emléket – Kiskunfélegyházán a szobrászat is nagyon jelentős vonulatot képez. A több mint 80 köztéri és beltéri szobor sorában igen jelentős és számunkra irányt mutató a Segesvárról származó, Köllő Miklós alkotta Petőfi-szobor, illetve a szintén erdélyi származású alkotó, Hunyadi László Szent Istvánt ábrázoló alkotása.  És ott áll a főtéren a 45 méteres tornyával a mi „cifrapalotánk”, a Zsolnay-kerámiás díszítésű szecessziós Városháza, amely dísztermével az ország neves épületei közé tartozik, jelképe városunknak.

Igen jelentős intézmény és szép épület a Móra Ferenc Gimnázium, amely egykori tanulója, Móra Ferenc nevét viseli. Ez az 1809-ben létrehozott iskola (amely gimnáziumnak indult és az is maradt), a 18. század közepétől újratelepült és 1774-ben mezővárosi rangot kapott település egyik legrégebbi és legismertebb oktatási intézménye, amely itt fellobbantotta a kultúra lángját, s ennek értékeit viszi tovább.

A városi kulturális rendezvények nagy részét az önkormányzat mellett három közművelődési intézmény szervezi. A Petőfi Sándor Városi Könyvtár, amely az eredeti funkciója mellett a legjobb kiállítóteremnek is helyet ad; a Móra Ferenc Művelődési Központ, ahol színházterem áll rendelkezésre; és a Kiskun Múzeum. Jelentősek a Táncház produkciói, évente, kétévente rendeznek táncgálát, emellett két iskolában találunk iskolagalériát, ahol állandó, illetve időszaki tárlatokat rendeznek. Másik két oktatási intézmény (a Constantinum, illetve a Petőfi Gépészeti Szakközépiskola) a diákszínjátszást karolta fel. 

A város lendületes komolyzenei életéről a Kiskunfélegyházi Koncert Fúvószenekar, illetve a Zenebarátok Kórusa gondoskodik. A zenei élet alapját a magas szintű iskolai zenei oktatás teszi lehetővé, amelyet egyrészt az egyik általános iskola zenei tagozata, másrészt a most megújult Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola biztosít folyamatosan.

A város kulturális élete rendkívül pezsgő, ma már egy év alatt több mint 10 egész várost megmozgató rendezvény vagy rendezvénysorozat van, közülük igen fontos májusban a Városalapítók Hete Hagyományőrző és Kulturális Fesztivál, augusztusban pedig a Félegyházi Napok. Ezenkívül nagy sikernek örvend a Libafesztivál, a Halászléfőző Fesztivál, a „Miénk itt a tér” szabadtéri kiállítás, a Kiskun Expo, az Aratófesztivál, a Szüreti fesztivál, az Oldalkocsis motoros találkozó, a Sörfesztház, a Szilveszteri Futógála.

A képzőművészet terén a város legnagyobb egyénisége Holló László, vagy ahogyan elnevezték a „magyar Rembrandt”, Móra Ferenc jó barátja. Majd jött Szántó Piroska és gimnáziumi osztálytársa, Morell Mihály festő, szobrász, de elsősorban filmvágóként ünnepelte a filmes szakma.

Az 1950-es évek nagy formátumú rajztanárai indították el lényegében a komolyabb rajzi, képzőművészeti oktatást és képzést, valamint ekkortájt alakult meg a város máig élő, működő képzőművész köre, a Holló László Képzőművész Kör. És indultak a 60-as évek nagy egyéniségei, úgy, mint Méhes Lóránt, Molnár Árpád, Nánai Xilamér, Kovács Ferenc. Innen indult többek közt Pálffy Gusztáv, Eszik Alajos, Markolt György, sokáig itt élt és alkotott Szecskó Péter, Zalatnai Pál és a mai generáció, amely 30-40 amatőr alkotót foglal magába.

Városunkban másfél évtized óta egyre többen és többen foglalkoznak fotózással, igen jelentős az egykor Félegyházán élt és alkotott első fotográfus nevét viselő Wesel Hugó Fotókör, amely inkább a fényképezést művészi szinten művelők csoportja. Ők 2008. óta folyamatosan rendezik meg a kör nagy sikerű nemzetközi fotópályázatát, jó kapcsolatokat ápolnak több hazai és külföldi fotókörrel is. Európa egyik legrégebbi fotóműhelye, a lengyelországi Lodzi Fotóművészek Társasága, amely már kiállítási lehetőséget is biztosított a félegyházi fotósoknak. Legígéretesebb alkotójuk Mezősi Ágnes, aki 9 kortárs képzőművésszel együtt mutatkozhatott be az Egyesült Államokban a Hungary Emerging című kiállítás keretében, egy angol kiadó pedig megjelentette a 200 legjobb fotóját.

Több mint 30 országos elismertségen is túlmutató művész születetett itt, közülük kettő Kossuth-díj, hét Munkácsy-díj, kettő-kettő Érdemes és Kiváló Művész cím, egy Gundel-díj, valamint egy Stockholmi Art Addiction művészeti díj, illetve egy Velencei Ezüstmedál elismerés birtokosa.

Azonban igaz az, hogy ez az alföldi kisváros sem tudta, nem tudhatta megtartani sem a legnagyobb egyéniségeit, tehetségeit, de az őket követő generáció művészeit sem. Legtöbben a fővárosban, nagyvárosokban vagy külföldön élték, illetve élik életüket, de szeretettel gondolnak gyökereikre, és szívesen jönnek haza egy-egy kiállítás erejéig.

Rosta Ferenc