Legfontosabb az önkormányzati választásokra való felkészülés

„A pártoknak nem céljuk a nyugalom”

Faragó Péter üdvözlő szavait követően minden résztvevőnek boldog új évet, sok sikert kívánt, majd kifejtette: 2020 választási év Romániában, ahol előbb önkormányzati, majd valamikor, valószínűleg ősszel parlamenti választások lesznek. A tavaly őszi kormányváltás után a Szövetség vezetősége abban bízott, hogy megnyugszik a politikai élet, a jelenlegi kormány a következő parlamenti választásokig el fogja végezni a szükséges korrekciókat ahhoz, hogy a társadalmi és politikai élet zökkenőmentesen működjön a választásokig, illetve azok idején is. Úgy látszik azonban, hogy a pártoknak nem céljuk a nyugalom, a stabilitás fenntartása, vagyis a kiszámíthatóságban nem érzik magukat jól, ezért ingatag, kiszámíthatatlan politikai helyzet körvonalazódik. Ebben kellene a magyarságnak és az RMDSZ-nek is megtalálnia a helyét, hogy jó eredményeket érjen el a rá váró megmérettetéseken.

A politikai életet két témakör uralja: előrehozott parlamenti választásokat kellene tartani, illetve az önkormányzati választásokon egy- vagy kétfordulós legyen-e a polgármesterek megválasztása. A megyei tanácselnököket közvetlenül a szavazók válasszák-e meg? E folyamatos vita közepette nagyon keveset foglalkoznak az ország gazdasági helyzetével, fejlesztésével. Tehát 2020-ban ezzel kell együtt élnünk, amihez a magyarságnak is ki kell alakítania a maga véleményét. Ebben azt kell meghatározni: mi a jó a magyarságnak és az RMDSZ-nek?

Előrehozott választások?

Ami az előrehozott választásoknak a lehetőségét illeti, 30 év alatt Romániában soha nem volt olyan helyzet, hogy az államfő a politikai pártok többségének a véleménye alapján feloszlathassa a parlamentet, majd előrehozott választásokat írjon ki. Az NLP ebbe az irányba próbált lépéseket tenni, ezért az RMDSZ-nek is át kellett gondolnia, hogyan is áll hozzá. Nagyon logikusan született meg a döntés: amennyiben lehetséges, az RMDSZ is támogatja, hogy ne november végén, december elején, hanem inkább késő tavasszal vagy kora nyáron kell megszervezni a parlamenti választásokat, valamikor az önkormányzati választásokkal együtt. Ezzel egy félévnyi esélyt is adhatnának a politikai normalizálódás számára. Vagyis ne teljen el a nyár, az ősz és a tél eleje, hogy az ország folyamatosan választási kampányban legyen, amikor szinte semmivel nem lehet foglalkozni. Az RMDSZ ezért járul hozzá az előrehozott parlamenti választások megszervezéséhez. Mivel az Alkotmányban sok fajta és számos módon értelmezhető, erre vonatkozó cikkely van, egyelőre nem lehet átlátni, hogyan lehet majd megszervezni.

A dolog két módon lehetséges: lemond vagy megbukik a kormány. Csak ezt követően indulhat el a procedúra az előrehozott parlamenti választások megszervezéséhez. Ugyanakkor azt is tudni kell: ha a kormány lemond vagy megbukik, az politikai válságot generál, ami több hónapon át tart, ezért azt az országnak túl kell élnie. Vagyis a kormánynak nagyban csökken a hatásköre. Ugyanakkor az előrehozott választások kiírásától a parlament néhány hónapig csökkentet hatáskörrel működik, amit ugyancsak az ország fog megszenvedni. Tehát az országra komoly egyensúlyhiány vár, de még akkor is egy fél évet meg lehetne spórolni a politikai cirkuszból, ami után 2024-ig építkezni lehetne.

Választási törvénymódosítás?

A közbeszéd másik fontos témája a választási törvény módosítása, miszerint a polgármester-választás kétfordulós lenne. Az 1990-es törvények még kétfordulós polgármester-választást írtak elő, vagyis ha egy polgármester az I. fordulóban nem kapott 50% feletti szavazatot, akkor a második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelölt mérkőzött meg. Ezzel szemben az utóbbi két önkormányzati választások egyfordulósak voltak, vagyis aki a legtöbb szavazatot kapta, az lett a polgármester, nem került sor II. fordulóra.

Hogy melyik rendszer a demokratikusabb, az komoly vita témája, de egyik módszer se demokratikusabb a másiknál. Mert az első szavazáskor mindenki arra voksol, akiben valóban hisz, míg a második szavazás már erős befolyásoltság alatt történik. Az RMDSZ semmilyen körülmények között nem ért egyet a kétfordulós polgármester-választással, két ok miatt: a világon sehol nem létezik olyan módszer, hogy 2-3 hónappal a választások előtt megváltoztatják a választások szabályait, ez elfogadhatatlan számunkra, mert aki megváltoztatja, az a saját érdekei szerint teszi. Azt sem szabad elfelejteni, hogy olyan önkormányzatokban, ahol a magyarság számaránya 50% alatti, ott a második forduló etnikai jelleget ölt, tehát az RMDSZ-es jelölt veszteni fog. Ez számos alkalommal bebizonyosodott. A jelenlegi helyzet, hogy választások előtt néhány hónappal akarnak áttérni e módszerre, számunkra teljességgel elfogadhatatlan. Amikor tavaly ősszel az RMDSZ tárgyalásba kezdett a PNL-vel a PSD-s kormány megbuktatásáról, majd a PNL-s kormány megszavazásáról, a nagyon kevés feltételeink között egyik az volt: a kormány nem avatkozik bele a választási törvénybe. Vagyis a parlamentben beindul egy vita a választási törvény módosításáról, ami azonban majd csak a következő választások alkalmával lép életbe. Ezt kértük írásban, amit mindkét fél alá is írt. Ehhez viszonyítva november óta megy a vita, egyre inkább erőltetik abban a meggyőződésben, hogy a PNL és az USR minél több polgármesteri mandátumot szerezzen.

Bizalmatlansági indítvány

Most megtörtént, hogy az eredeti megegyezésünkre a PNL fittyet hányva, kormányzati felelősségvállalással módosítani akarja a választási törvényt, a kétfordulós polgármester-választásra. Az ügyben a szövetségi elnök tárgyalt a PNL-elnökkel, de nem jutottak meggyezésre, ezért a Szövetség vezetősége eldöntötte: harag nélkül támogatni fogja a kormány elleni bizalmatlansági indítványt. Vagyis az írott megegyezés felrúgása után támogatjuk az ellene bárki által benyújtott bizalmatlansági indítványt, amivel siker estén meggátoljuk a választási törvénynek számunkra igen kedvezőtlen megváltoztatását. Vagyis a kormány szerdán vállal felelősséget a kétfordulós polgármester-választás bevezetéséért, három napon belül benyújtjuk a bizalmatlansági indítványt és február első hetében fogja megtárgyalni, illetve dönt róla a parlament.

Hogy bukik-e vagy marad a kormány, az egyelőre talány, mert minden pártban igen sok olyan képviselő van, akinek érdeke, illetve ellenérdeke a jelzett módosítás. Tehát egy összevissza szavazásra lehet számítani, ezért előre senki nem tudja megmondani, mi lesz a végkimenetele. Egy biztos: ha bukik a kormány, akkor az előrehozott választások felé teszünk egy lépést, elmarad a kétfordulós polgármester-választás. Ha nem bukik a kormány, akkor az Alkotmánybíróságon meg fogjuk támadni a felelősségvállalást, kérjük a 2012-es alkotmánybírósági határozat érvényesítését, ami kimondja: választások előtt egy évvel nem lehet a választási törvényt módosítani, amihez a Velencei Bizottság határozata is szorosan kapcsolódik. A tervezett módosítás a Székelyföldön kívül minden magyar közösségnek nagy károkat okozhatna.

Ugyanakkor 2016-ban nem volt olyan módszer, hogy megyei tanácselnököt közvetlenül válasszunk, hanem a megalakulás után a megyei tanácsosok maguk választottak elnököt. A közelmúltban a Dăncilă-kormány döntött a megyei tanácselnököknek a szavazók általi megválasztásáról. Ez nekünk a szórványban azért lenne rossz, mert csökkenne a megyei tanácsban megkötendő alkupozíciónknak az esélye.

Nekünk, Arad megyei magyaroknak manapság a legfontosabb feladatunk: méltó módon felkészülni az önkormányzati választásokra. Meg kell tartanunk a polgármestereinket, az alpolgármestereinket, valamint a megyei, a megyeközpont, illetve a községi tanácsosainkat. Éppen ezért arra kérte az MKT-ülés résztvevőit, hogy mindenhol találják meg a legjobb, legrátermettebb jelölteket, illetve szervezzék meg a magyar közösségek maximális mozgósítását az önkormányzati választások alkalmával – fejezte be politikai tájékoztatóját Faragó Péter RMDSZ megyei elnök, parlamenti képviselő.

A továbbiakban Péró Tamás ügyvezető elnök adott hangot az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének a 2020-as helyhatósági választásokon alkalmazandó előválasztási szabályzatáról, a helyi és kerületi szervezetek közgyűléseinek az összehívásáról, a Megyei Küldöttgyűlés összehívásáról, valamint a megyei kampányfőnök és kampánystáb kinevezéséről.

A határozattervezeteket megszavazták, az Egyebek napirendi pontban többen hangot adtak a véleményüknek.