Legjobbkor jött a hótakaró

Néhány Arad megyei gazdálkodónál érdeklődtünk arról, milyen hatással van az őszi vetésekre a néhány napja lehullott hóréteg.

 

A jelenlegi hótakaró rendkívül jó hatást gyakorol az őszi gabonavetésekre, amelyek a kevés csapadék miatt hézagosan keltek ki. A novemberben érkezett eső idején annyira lehűlt a levegő és a föld hőmérséklete, hogy a csírázás nem tudott rendesen beindulni. A mostani hótakaró viszont olyan jótékony szivacsként hat, amely alatt kellő nedvesség, illetve kedvező hőmérséklet közepette beindulhat a csírázás. Akik hektáronként a szokásos 180-200 kiló vetőmagnál többet juttattak a talajba, nagyobb esélyt biztosítottak a kelésre. Ezzel együtt, az idei termés gyengébb lehet a tavalyinál, mivel ősszel nem keltek ki a magok rendesen, ezért nem történt meg a kultúrák őszi bokrosodása, ami a nagyobb, termékenyebb kalászok kialakulását segítette volna. Szerencsés esetben, ha a hótakaró jóvoltából arányosan kikel az őszi vetés, annak még megtörténhet a tavaszi bokrosodása, ami azonban már kisebb, kevesebb hozamú kalászok kifejlődését vetíti előre – mondta el érdeklődésünkre a Németszentpéteren gazdálkodó Horváth Imre, aki 230 hektár őszi vetés miatt aggódik.

 

*

A pécskai határban gazdálkodó Bartok András is az előbbiekhez hasonló gondok miatt aggódik, de örömmel nyugtázza a hótakarót, mert anélkül a száraz hideg komoly károkat tehetett volna a vetésben. Maga 160 hektár búzát, illetve 100 hektár repcét vetett, ezért a hótakaró különösen a repcének használ, hiszen azt megóvja a fagytól. A repcét amúgy is komolyan megviselte az őszi szárazság, ami miatt a kultúra foghíjasan kelt ki, tavaszra egy részét talán ki is kell majd szántani. A kalászosok esetében bízik abban, hogy a tavaszi bokrosodás még javíthat az átlagtermésen.

 

*

Kovács Imre, Nagypereg község polgármestere is örömmel fogadta a hótakarót, ami nem csupán a vetéseknek jött a legjobbkor, hanem a száraz időben elvégzett őszi mélyszántások minőségét is javíthatja, hiszen a rögökbe beszívódó nedvesség megfagyva, porhanyóssá teszi a földet, javítva a tavaszi vetéseknek a minőségét.