Leleplezték Degré Alajos emléktábláját

Tegnap 9.30 órakor Lippán, a Degré Alajos szülőházának a helyén álló épület előtt Czernák Ferenc, a Degré Alajos Olvasókör elnöke üdvözölte az egybegyűlt mintegy 30 helybeli, környékbeli és távolról érkezett vendéget,  kiemelve Faragó Péter parlamenti képviselő, RMDSZ Arad megyei elnök, Iosif Mircea Jichici lippai polgármester neveit. Ugyanakkor üdvözölte a nagyszalontai Arany János, a nagyenyedi Áprily Lajos Irodalmi Kör, továbbá a gyoroki József Attila Olvasókör tagjait, illetve a sajtó munkatársait. Az ünnepség felvezetőjében az Örömódát gitárkísérettel szólaltatta meg magyarul, majd románul a nagyszalontai csapat Pelok Gabriella tanárnő vezetésével.

Ünnepi köszöntők

Czernák Ferenc az erdélyi és bánsági románok és magyarok egymásra utaltságát, a sorsuk javításáért történő összefogását méltatta példákkal alátámasztva magyarul és románul. Fontosnak tartotta, hogy a nemzeti ünnepen a románokkal együtt koszorúzták meg az I. világháborús hősöknek a városközpontban lévő emlékművét, ezúttal viszont a polgármesterrel együtt leplezik le a Lippán 1819. január 6-án született Degré Alajos emléktábláját. Legfontosabb a keresztények egysége, hiszen mindenki láthatja a félhold erősödő, fenyegető emelkedését. A mostani emléktábla közös leleplezése az együttműködés kicsiny jele, amit azonban folytatni kell. Beszédét befejezve, felkérte a polgármestert az emléktábla közös leleplezésére.

Czernák Ferenc megköszönte a polgármesternek az együttműködést, kiemelve: a városi tanács egyhangú szavazattal járult hozzá a mai eseményhez, egyetlen ellenszavazat nélkül. A helyzet érdekessége, hogy a Nicolae Bălcescu utcában leplezik le Degré Alajos emléktábláját. A békesség megpecsételésére kezet fogott a polgármesterrel.

Iosif Mircea Jichici polgármester bevezetőjében köszöntötte a résztvevőket, akiket szeretettel fogad Lippán, majd gratulált Czernák Ferencnek a kezdeményezéshez. Biztosította hallgatóságát, hogy Lippán a román és a magyar polgárok között hibátlan az egyetértés és az együttműködés, ami abban is megnyilvánult, hogy december 1-én Czernák Ferenccel közösen koszorúzták meg a hősök emlékművét. Ezúttal viszont természetes az emléktábla közös leleplezése. Év eleje lévén, mindenkinek boldog új évet és a különböző nemzetiségű polgárok közötti további, zavartalan együttélést, együttműködést kívánt.

Faragó Péter parlamenti képviselő, RMDSZ megyei elnök a szokásos köszöntő szavakat követően örömének adott hangot, amiért részt vehet a 200 évvel ezelőtt Lippán született Degré Alajos emléktáblájának a felavatásán, ami nemcsak Czernák Ferenc, hanem a lippai magyarok régi vágyának is a beteljesülése. Röviden ismertette Degré Alajos katonai, politikusi és írói pályafutását, majd további kiváló együttműködést kívánt a Lippán élő románok, magyarok, németek és más nemzetiségű polgárok között.

Ezt követően ft. Hiticas Macedon plébános magyarul és románul mondta el a szentelési fohászt, majd megszentelte a sok koszorúval ékeskedő emléktáblát.

A leleplező ünnepség a nagyszalontai irodalmi kör tagjai által kezdeményezett, gitárkísérettel közösen elénekelt Kossut-nótával zárult.

Háromnyelvű ünnepi szentmise

A program a templomban megtartott, vízkereszt-napi szentmisével folytatódott, ahol ft. Hiticas Macedon plébános magyarul, románul és németül végezte el a vízszentelési szertartást, majd a vízzel megszentelte a helybeli és a vendég híveket. Ugyancsak három nyelven elmondott szentbeszéde a vízkereszt témakörével foglalkozott.

Czernák Ferenc ismertette az 1819. január 6-án Lippán született Degré Alajos életútját. Apja Degré Péter francia származású Temes megyei főorvos volt, aki feleségül vette Rácz Annát. Gyermekeik Makón, majd Lippán születtek. Degré Alajos egyetlen felnőtt kort megért testvére Franciska, Kádas Józsefné volt. Féltestvére, Degré Ignác gyógyszerész, Degré Péter első feleségétől, Ludvig Zsuzsannától származott. Degré Alajos magyar nevelésben részesült Aradon, majd Szegeden folytatta, a jogot 1838–40 között Nagyváradon végezte. 1842-ben joggyakornoknak szegődött Pestre, ahol az ifjúság fáklyás menetet szervezett Kossuth Lajos tiszteletére, a felvonuláson ő mondta a Kossuthot köszöntő beszédet. 1843-ban letette ügyvédi vizsgáit, majd a pozsonyi országgyűlésben királyi táblai jegyzőként tevékenykedett. Az ifjúság körében vezérszerepet töltött be, amire írói adottságai és jelleme okán is hivatva volt. Sokszor volt az ifjúság szónoka, nem egy politikai demonstrációt szervezett.

1848-ban a pesti Közcsendi Bizottmány jegyzője, majd belügyminiszteri titkár lett. 1848 nyarán beállt honvédnek a Földváry Károly vezette önkéntes zászlóaljba. 1848. szeptemberétől huszár volt Móga János tábornok alatt, majd a Károlyi huszárezredben. 1848. november 29-én főhadnagy, 1849. január 16-án százados lett. A turai csatában több sebet is kapott, édesanyját, aki 1849-ben hunyt el, és három fia vett részt a magyar szabadságharcban, Arad várának parancsnoka katonai tiszteletadással temette el. A csatában szerzett sebeit a nagyváradi fürdőben gyógyíttatta, itt jutott el hozzá a világosi fegyverletétel híre. Elbujdosott, majd visszatért Pestre, de Aradra internálták. Utána végleg visszatért a fővárosba, de idős korában sokat tartózkodott Vácon.

Degré Alajos művei

Iparlovag – vígjáték 3 felvonásban, Pozsony, 1844; Eljegyzés álarc alatt – társasági vígjáték 3 felvonásban, Pest, 1845; Felismert lángész – vígjáték 3 felvonásban, Pest, 1846; Kedélyrajzok – Pest 1847, novellák; Két év egy ügyvéd életéből – kétkötetes regény, Pest 1853; Novellái – Pest, 1854; Kalandornő – kétkötetes regény, Pest 1854; Salvator Rosa – háromkötetes történelmi regény, Pest 1855; A sors keze – kétkötetes regény, Pest 1856; Novellák – Pest, 1857; Játékszíni emlékkönyv az 1857. évre; Az ördög emlékiratai – kétkötetes regény, Pest 1860; A száműzött leánya – regény, Pest 1965; A kék vér – regény, Pest, 1870; A nap hőse – regény, Pest, 1870.; Itthon – kétkötetes regény, Budapest, 1877; Az elzárt gyámleány – víg elbeszélés, Budapest, 1878; Bőkezű uzsorás – kétkötetes regény, Budapest 1882; Pártok és vezérek az Országházból – írta egy volt képviselő; Visszaemlékezéseim az 1848–49. év előtti, alatti és utáni időkből – Budapest 1883-1884; Így van jól! Víg regény – Budapest 1887; Blaues Blut, Hartleben, Wien – 1894) Collection Hartleben; Visszaemlékezéseim – Budapest, 1983 (Magyar századok).

A Nemzeti Színházban számos darabját játszották – fejezte be Dagré Alajos életének, munkáinak ismertetését Czernák Ferenc.

Irodalmi hangulat, szeretetvendégség

A továbbiakban a betlehemi jelenetnél Czernák Ferenc elszavalta József Attila, Betlehemi királyok című költeményét, amelyet a más nemzetiségűek kedvéért nyersfordításban románul is elmondott.

A szentmisét követően a parókián szeretetvendégséget adtak a vendégek tiszteletére, amelyen az irodalmim körök tagjai gitárkísérettel énekeltek, válaszul Czernák Ferenc több költeményt is elszavalt.

Degré Alajos emléktáblájának a leleplezése kellemes baráti hangulatban, irodalmi művek megszólaltatásával zárul. A sikeréért köszönet jár a szervezőknek és az aktív résztvevőknek egyaránt.