Magyar kormánytámogatással bölcsőde Aradon

Szombaton az Aradi Bábszínház nagytermében 10 órakor kezdődött az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének Küldöttgyűlése; a prezídiumból Hadnagy Dénes KMT elnök köszöntötte az egybegyűlteket, akiknek bemutatta az RMDSZ országos szervezetének társadalomszervezési ügyvezető alelnökét, Székely Istvánt. A Küldöttgyűlés köszöntésére felkért vendég tolmácsolta az országos elnökség, illetve Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözletét, majd az érdekvédelmi szövetség elmúlt félévi munkáját vázolta.

Miután az ülésvezető értesült a fórum határozatképessége felől, ismertette a 11 pontból álló napirendet. Miután azt jóváhagyták, az I. napirendi pont értelmében felkérte beszámolójának a megtartására Faragó Péter megyeri elnököt, parlamenti képviselőt.

Kemény hangvételű évértékelő

Köszöntő szavait követően Faragó Péter kifejtette: a megyei szervezet választásoktól mentes, mégis eseménydús esztendőt tudhat maga mögött. Ez egy részben annak is betudható, hogy az ország már tavaly elkezdte a felkészülést a centenárium, a 100 éves Nagy Románia megünneplésére. Mi, erdélyi, Arad megyei magyarok az első pillanattól nyilvánvalóvá tettük: tiszteljük ugyan mások ünnepeit, de a mi közösségünknek 2018-ban nincs ünnepelni valója. Azért nincs, mert az elmúlt 100 évben az ország, a többségi társadalom nekünk, erdélyi magyaroknak semmi okot nem adott erre. A Gyulafehérvári Nyilatkozatot a mai napig nem iktatták törvénybe, azt nem tartják be. Még tárgyalni sem hajlandók róla, közösségünk jogos igényeit, elvárásait gyakran nacionalista hisztériakeltés mellett seperik le az asztalról. Miközben Nyugaton mintaállamként állítják be a nemzetiségi jogok tekintetében Romániát, itthon évek óta semmiféle előrelépést, pozitív elmozdulást nem hajlandók támogatni. A politikum ebből a helyzetből keresi, keressük a kiutat és hiszem, hogy vagyunk olyan bölcsek, türelmesek és kitartóak, hogy meg is találjuk a módját. A centenáriumra való felkészülésben – amely egyelőre a román politikai pártok közötti csatározásban merül ki –, nekünk, magyaroknak is megfelelő válaszaink kell, hogy legyenek. Azt szeretnénk, ha idén a szokásosnál is több alkalommal, több rendezvényen legyen együtt a közösségünk. Az együttlétekből merítsünk hitet és erőt, hogy bizakodással tekinthessünk a jövőbe. Ugyanakkor mi is számadással tartozunk, számot kell adnunk nekünk is az elmúlt 100 esztendőről. Fel kell mutatnunk, mivel járultunk hozzá szülőföldünk fejlődéséhez, hol voltunk 100 évvel ezelőtt, hol vagyunk most, illetve mi a dolgunk, hogy 100 év múlva is itt legyünk.

„Bátran kijelenthetem: ahogy az elmúlt 100 évben és napjainkban, a jövőben is kiemelt, elsőrendű feladatunk lesz az anyanyelvű oktatás. Minden nap annak az elősegítésén dolgozunk, hogy minél több szülő válassza gyermeke számára az anyanyelvű iskolát, illetve a továbbtanulás során is a magyar nyelvű oktatásban találják meg a megfelelő elképzelést. Sajnos, manapság az oktatási rendszerben minden egyre inkább a pénzről szól, miközben a tanügy súlyosan alulfinanszírozott, a szaktárcában is mintha csak könyvelők lennének, nem az oktatásért tenni akaró, azt átlátó szakemberek. A rosszul működő rendszeren változtatni próbálunk, mert szinte sehol nem elég a fejkvóta alapján kiszámított pénz, a kis létszámú magyar osztályokban fokozottan nem. Ezért úgy vélem, a közeljövőben szakmai és társadalmi vitát kell kezdeményeznünk az Arad megyei magyar nyelvű oktatás perspektíváikról. Mindannyian hisszük: a versenyképes, hatékony oktatás az egész közösségünk érdeke. Mai napig fenntartunk, kínlódva működtetünk olyan kis létszámú osztályokat, ahol a kevés gyermekkel gyakran szakképzett pedagógusok sem foglalkozhatnak. Arról is beszélnünk kell, hogy ez jó-e, hasznos-e a gyermekeink számára? Nem lenne-e hasznosabb erős iskolaközpontokat létrehozni, ahol a legjobb tanárok, kiváló feltételek között versenyképes oktatást, illetve tudást biztosítanának, Ez nem menne egyik napról a másikra, komoly beruházásokat igényelnek, de e kérdéseket a közeljövőben meg kell vitatnunk”, mondtsa a megyei RMDSZ elnöke.

Köszönetet mondott az önkormányzatokban dolgozó kollégáknak, az iskolák vezetőinek, a civilszervezeteknek, az egyházainknak, mindenkinek, aki tett valamit a magyar nyelvű oktatásért.

A továbbiakban kifejtette: az utóbbi évek magyarországi tudatos nemzetépítő politikája is beérni látszik, hiszen magyar kormányzati támogatással, az RMDSZ megyei szervezeteinek a közvetítésével, óvodai játszóterek fognak épülni sok településen. Az Arad Megyei Református Egyház egy magyar bölcsőde megépítésének a támogatására számít ugyancsak Magyarország Kormányától.

Működő megyei koalíció

Megyei vizekre evezve: a politikai koalíció a Nemzeti Liberális Párttal viszonylag olajozottan működik, aminek az eredményeként az infrastruktúra-építésben továbbra is támogatni tudtuk önkormányzatainkat a megyei költségvetésből. Minden magyarlakta településen több százezer lej jutott infrastruktúra-fejlesztésre. Ugyanakkor magyar kulturális rendezvényeket tudunk támogatni, de az egyházaink is megkapják a minket megillető részt, a jó választási eredmények hozadékaként. Arad Város költségvetéséből is jut pénz magyar kulturális rendezvények, de az egyházaink támogatására is. Évente sok vidéki program társszervezői vagyunk, de sajnos, nincs minden magyarlakta településen megfelelő civilszervezet, amely közreműködhetne a támogatás lebonyolításában.

Az elmúlt időszakban sok Arad megyei magyarnak segítettünk a honosítási eljárásban, konzuli fogadóórákat szerveztünk a megye több településén, de választási regisztráció és a levélszavazatoknak Magyarországra való eljuttatásában is közreműködtek a kollégáink. Megköszönöm az Ügyvezető Testület munkáját, a helyi és kerületi szervezetek elnökeinek, elnökségeinek az együttműködését. Az anyaországi április 8-i eredményben ott vannak az Arad megyei magyarok szavazatai, bármennyi nem tetszik ez egyes levitézlett, sikertelen anyaországi politikusnak. Nem titok, hogy a külhoni magyaroknak a 95%-a ismét a FIDESZ-KDNP pártszövetségre szavazott, hiszen ezt diktálta az értelem, az érzelem egyaránt – hallottuk a beszámolóban.

2007-ben sokan azt hittük, hogy az európai integrációval egy csapásra minden gondunk, bajunk megoldódik. Hát nem így történt, mert 11 év elteltével messze nem vagyunk ott, ahol lenni szerettünk volna. Gazdaságilag nagyon lassan zárkózunk fel Nyugat-Európához, sok fiatal vándorol ki a jobb élet reményében. Kisebbségi szempontból, ha lehet, még rosszabb a helyzet, hiszen a gondjaink süket fülekre találtak Brüsszelben: ez nem a mi dolgunk, nem avatkozunk a tagállamok belügyeibe. Az RMDSZ EP képviselőinek kitartó, sokszor sziszifuszi munkája kellett hozzá, hogy egyes nyugat-európai képviselőkben tudatosodjon: Romániában nemcsak románok, hanem közel 1,5 millió magyar is él, több mint 1000 éve. Szövetségeseket kerestünk és találtunk az európai őshonos kisebbségek szervezetében, a FUEN-ben. Együtt próbáltunk hatni az EU vezetőségére, hogy szükség van az Európában élő 50 millió őshonos nyelvi és nemzeti kisebbség jogállásának a rendezésére. AZ EB a kérést visszautasította, de az Európai Törvényszéken sikeresen megfellebbeztük a visszautasítást. Így kezdődött az aláírásgyűjtés Európa-szerte. Március elejéig több mint 1,2 millió aláírást gyűjtöttünk, ebből Erdélyben több mint 300 ezret, Arad megyében 6700-at.

Ezúton is megköszönöm minden aláírónak a hozzájárulását, illetve azoknak is, akik segítettek az aláírásgyűjtésben. A következő 3 hónapban az aláírások hitelesítése, ellenőrzése zajlik. A Bizottság csak ezután fog szóba állni a kezdeményezőkkel. Mi nyelvhasználati jogot, az anyanyelvű oktatáshoz, a kultúránkhoz való jogot, anyanyelvű médiaszolgáltatáshoz való jogot stb. akarunk. Minden, amit elértünk Arad megyében, Erdélyben, Romániában vagy Európában, csakis egységes, jól működő csapatban volt elérhető. Hiszem, hogy a csapatmunka a jövőben is meghozza gyümölcsét: együtt gondolkodva, együtt dolgozva sikeresen szolgálhatjuk közösségünket. Ehhez kívánok mindannyiunknak erőt, hitet és kitartást! – zárta beszámolóját Faragó Péter megyei RMDSZ elnök, parlamenti képviselő.

A szombati küldöttgyűlés munkálataira visszatérünk.