Magyar sérelmeket firtattak

Ma délelőtt a Püspökség utcai székház nagytermében tartott sajtótájékoztatót az RMDSZ Arad megyei szervezetének vezetősége. 

Miután Bognár Levente megyei elnök köszöntötte a sajtó képviselőit, bemutatta kollégáit, Faragó Péter ügyvezető elnököt és Cziszter Kálmán politikai alelnököt, az érdekvédelmi szövetségben zajlott munkát ismertette, a tagszervezetekben februártól lebonyolított tisztújító közgyűlések, a június 8-ai megyei küldöttgyűlés, illetve a június 27-én megtartott, 62 tagú Megyei Küldöttek Tanácsa alakuló ülésének legfontosabb eseményeit említve. A legutóbbi fórumon történtek között megemlítette Faragó Péter ügyvezető elnökké történt megválasztását, kitért az MKT háromtagú állandó bizottságának, illetve a szakbizottságok elnökeinek az ismertetésére. A megyei szervezetben most folyó legfontosabb munkának a jövő évi EP választásokra való felkészülést, illetve a magyar lakosság érdekeinek a minden tekintetben történő képviseletét nevezte.

Faragó Péter ügyvezető elnök arról beszélt, hogy négyévi parlamenti munkát követően visszatért a megyei szervezetbe dolgozni, ahol fontos célkitűzésnek tekinti a fiatalítást, a munka dinamizálását. Részben ezt is szolgálta a megyei szervezet alapszabályzatának és programjának bizonyos mértékű módosítása, amelyekkel igazodik a magyarság jelenlegi elvárásaihoz. Ennek egy saját eszközökkel végrehajtott népszámlálás, azaz a megyei magyarság jobb megismerése, elvárásainak számba vétele által próbálnak eleget tenni. Támogatják, illetve részt vesznek a megyében sorra kerülő falunapok rendezvényein. Ugyancsak az érdekképviselet és -érvényesítés céljából szorosabb együttműködésre törekednek a politikai pártok megyei vezetőivel.

Cziszter Kálmán politikai alelnök, az összevont politikai, jogi és kisebbségvédelmi szakbizottság elnöke tájékoztatójában az összevonástól az érdekképviselet hatékonyságának a növelését remélte, amit a magyar érdekeltségű civilszervezetekkel való szorosabb együttműködés is előmozdíthat.

Újságírói kérdésre, hogy tudnak-e a Kürtös és Kisiratos határában egy magyarországi vállalat által a palagáz kitermelése érdekében végzett talajtani elemzésekről, illetve a kérdésben milyen álláspontot képvisel az RMDSZ megyei szervezete, Bognár Levente elnök kifejtette: tudomásuk szerint csupán felmérések történtek, az RMDSZ feltétlenül a helybeli lakosság, benne a magyarság érdekeit tekinti elsődlegesnek, bármilyen vállalat is próbálkozik a kitermeléssel.

Egy újabb újságírói kérdés arra vonatkozott, hogy mi a véleményük az RMDSZ országos vezetősége által az Európai Bizottság elé terjeszteni készülő jelentésről, amiben a romániai magyarság hátrányos helyzetét sérelmezik?

A kérdésre válaszolva a megyei elnök a sepsiszentgyörgyi Mikó Imre Kollégium visszaszolgáltatása kapcsán elítélt magyar tisztségviselőket említette. Mivel azonban Arad közismert a nemzetiségek közötti toleranciáról, itt ilyen sérelmek nem történtek, de október 6-án és március 15-én, a megemlékezések alakalmával az Új Jobboldal megnyilvánulásai méltatlanok voltak az alkalom és a hely szelleméhez. Olyan esetről is van tudomásuk – mondta Bognár Levente –, hogy a villamoson idős embereket leszóltak magyar beszédük miatt. Ez azonban a sajtó által gerjesztett székely zászló ügy hozadékának is tekinthető.

Az újabb kérdést, hogy meg tudják-e adni a villamoson megszólított emberek neveit, illetve tudnak-e más sérelmekről is, azzal hárították el, hogy azok idősek, ezért bizonyára nem szívesen nyilatkoznak, de majd megkérdezik őket.

***

Távol áll tőlem a tanácsadás bármilyen szándéka, de a sérelmeket egyre intenzívebben számon kérő újságírói kérdésre adott, szinte röstelkedő válaszok elgondolkodtattak. Ha csak magunknak mondjuk jogos sérelmeinket, aligha van esély az orvoslásukra. Éppen ezért a román sajtónak el kell mondani, hogy általa kerüljön a köztudatba: nekünk 1918-ban autonómiát ígértek, miközben az 1923-as alkotmányban már szerepelt az önrendelkezés minden formáját kizáró egységes nemzetállam fogalma, amit most sem akarnak megváltoztatni. Mi, szórvány-magyarok, a magmaradásunkhoz igenis akarjuk a kulturális autonómiát, a Székelyföldnek a területi autonómiát. Akarjuk, hogy az államosított magyar egyházi ingatlanok ügye 23 év után végre megoldódjon. Mi nem értünk egyet az ország fejlesztési régiókra történő felosztási tervezetével, mert az ellenkezik az érdekeinkkel. Akarjuk, hogy végre önálló, állami magyar egyetemünk legyen, és megoldódjon a MOGYE ügye. Ezen felül az is jogos elvárásunk, hogy anyanyelvünk az általunk nagy számban lakott régiókban hivatalos nyelv legyen stb. Könnyen meglehet azonban, hogy az én készülékemben van a hiba…