Majláthfalvi népművelődés, múlt és jelen

Andrási György majláthfalvi emlékei

Andrási Györggyel, a Majláthfalvi Általános Iskola nyugalmazott igazgatójával a helybeli közművelődési életnek a régi eseményeit próbáljuk feleleveníteni.

Amint előrebocsátja, Majláthfalván hagyományos kulturális örökségről aligha beszélhetünk, mivel a település 1819-ben létesült betelepített lakosokból, akik különböző vidékekről származtak. Éppen ezért, a kulturális hagyományaik is különbözők voltak, elég sok időt vett igénybe, amíg lassan kialakult a helybeli kulturális mozgalom. E téren az első lendületet 1910-ben a betelepített Zabojszky István tanító hozta a falu életébe. Ő színjátszó, sőt néptánccsoportot is alapított. Nagyon erős énekkar és tánccsoport működött, amelyekkel felléptek a környékbeli településeken, sőt a Temesvári Magyar Háznak a megnyitóján is. Később az utóbbiban szervezett műsoroknak is az állandó vendégei voltak. Olyan híres táncosokkal léptek fel, akiknek a nevei manapság is ismertek: Herczeg András, Huzsvár Kálmán, Sörös Ferenc, Farkas Antal, Berta Anna, Zabojszky Mariska, Viski Ilona stb.

Ami érdekes, a két világháború közötti időszakban a tánccsoport folyamatosan megújult, a táncaikat rézfúvós zenekar kísérte, ami a környékbeli települések között csak Majláthfalván létezett.

Az 1950-es évek elején új intézmény alakul meg, a kultúrotthon, amely igyekezett összefogni, irányítani a falu közművelődési életét. Igazgatói voltak Tímár Mária 5 évig, Jankó László 3 évig, Szabó Lajos 2 évig, majd Andrási György, vagyis jómaga 40 évig.

Ez idő alatt újraszerveződött a kulturális élet is, amelyből nemcsak a fiatalok, de az idősebbek is kivették a részüket, munkájukat nagy odaadással irányították a fiatal pedagógusok. Ebben az időben a tánccsoportok főleg az iskolában működtek, ahol különböző ünnepségeken léptek fel a tanítóik betanította táncokkal.

Az 1970-es években, Bukarestben olyan határozatot hoztak, miszerint a kisebbségek lakta megyékben minden évben szervezzenek egy kulturális napot. A bukaresti tanácskozáson Arad megyét az akkor már közismert történész, dr. Kovách Géza képviselte. Az ő kezdeményezésére évente augusztus derekán szervezték meg az ünnepséget, ahol a megye magyarlakta településeinek a műkedvelő csoportjai is felléptek. Ezzel megszületett a Majláti Vasárnap ünnepségsorozat, amelyen a szervezők, a majláthfalviak a hangsúlyt a néptáncra helyezték. A helybeli fiatalok nagy lelkesedéssel táncoltak, noha nem volt saját népviseletük, azt rendszeresen Zsombolyáról kölcsönözték. Az 1980-as évek elején azonban sikerült egy rend stilizált népviseleti ruhát varratni. Másik nehézség a helybeli zenekarnak a hiánya volt, ezért a táncokat évekig füttyszóra, vagy énekszóra próbálták, gyakorolták. Ha valahol fesztiválon kellett fellépniük, nagy nehezen találtak egy harmonikást vagy a pécskai cigányzenekar segítette ki őket.

Segítők, kiemelkedő táncosok

A nehézségek dacára, a közművelődési élet nem állt le, a kultúrigazgatónak mindig kerültek önzetlen segítői, köztük Andrási Ilona tanítónő, Morsl József, Sipos György, Sipos Ferenc, Ábrahám Márton, Dénes Margit, akik segédkeztek a táncok betanításában. A táncaik kialakulása az alkalmi szervezőkön múlott, példának okáért, akinek nem volt párja, az a seprővel táncolt, innen ered a seprős tánc.

Kiemelkedő majláthfalvi táncosok voltak: Sipos György, Farkas Ferenc, Sipos Ferenc, Demeter Géza, Demeter Magdolna, Ábrahám Márton, Ábrahám László, Ábrahám Erzsébet, Berár János és még sokan mások.

Az Arad megyei néptánccsoportok közül, a rendszeresen megszervezett Majláti Vasárnapról egyszer sem hiányzott a nagy népszerűségnek örvendő pécskai Búzavirág Néptánccsoport, Khell Levente vezetésével.

Rendszerváltás utáni újraszerveződés

A rendszerváltás utáni években a Majláti Vasárnap elmaradt, mert egyesek azt próbálták belemagyarázni, hogy a szervezők a bukott rendszernek a politikáját akarják folytatni. 1991-ben mégis folytatták a munkát, továbbra is a néptáncra alapoztak, ekkor kezdték el szervezni a falunapokat, amelyeken rendszeresen részt vettek. A 2000-es évektől az egykori Majláti Vasárnap, Majláthfalvi Napok néven kétnapos programmá nőtte ki magát, ahol a helybeli tánccsoport minden alkalommal fellép. 2009-ben megalakult a Százszorszép Néptáncegyüttes, amely rövid idő alatt a megye egyik legszínvonalasabb tánccsoportjává nőtte ki magát.

Bálint József és Orbán László újszentesi, Bagi Ferenc tanár a magyarországi Szentesről oktatja a mostani csapatot, amely a Szegedi Néptáncfesztiválról a III. díjat hozta haza – mondta el érdeklődésünk nyomán Andrásy György nyugalmazott iskolaigazgató, aki 40 évig szervezte a falubeli közművelődési életet.

Andresz József, a tevékeny elöljáró

Az említett kulturális programokról faggattuk Andresz Józsefet, Vinga község alpolgármesterét, polgármesteri tanácsosát, majláthfalvi RMDSZ-elnököt, aki érdeklődésünk nyomán kifejtette: 2004-ben választották meg az RMDSZ majláthfalvi szervezete elnökének, azóta hathatósan kivette részét a majláthfalvi közművelődési élet szervezéséből. Azzal együtt, hogy 2004–2012 között az akkori polgármester neheztelt a majláthfalvi magyar szervezet vezetőire, a magyar programok nem maradtak el. Minden évben, farsang tájékán megszervezték a hagyományossá vált Majláthfalvi Borkóstolót, ahol szakemberek mutattak be finom ménesi borokat, amelyeket a résztvevők meg is kóstolhatták, otthoni fogyasztásra is vásárolhattak az ízletes nedűkből. Évente június elején, előbb gazdatalálkozónak indult, később gazdabálokká alakultak át e találkozók. 2012-ben létrehozták a Majláthfalvi Nyugdíjasok Klubját, amelynek tagjai eleinte kéthetente, később havonta, vasárnap délutánonként összegyűltek, 30–50-en kártyáztak, sakkoztak, nótáztak. Évente, augusztus 15-e, a templombúcsú tájékán rendszeresen megszervezték a Majláthfalvi Napokat. 2019-ben, Majláthfalva telepítésének a 200., illetve a katolikus templom felszentelésének a 140. évfordulóján részt vett Pál József Csaba temesvári megyéspüspök is, aki a Nagyboldogasszony-napi ünnepélyes szentmise után felszentelte a Majláthfalva alapítóinak a tiszteletére emelt emlékművet is.

Az emlékezetes ünnepséget és programot érdemes feleleveníteni: a szentmise után következett a szintén hagyományos, a sportteremben adott ebéd, majd toborzó. Ennek során térzenét adtak a Zerindi Fúvósok nt. Dénes József lelkipásztor vezetésével. Miután a néptánccsoportok tagjai, ugyancsak hagyományos módon, az óvoda épületében népviseletbe öltöztek, felkészültek a fellépésre, Andresz József alpolgármesterrel és Matekovits Mihály műsorvezetővel az élen vonultak át a kultúrotthon udvarába. Ilyenkor a Majláthfalva lobogóját hordozó Százszorszép Néptánccsoport felvezetésével, a vendégcsoportokkal a nyomukban, zenekísérettel vonultak a főutcán a kultúrotthon udvarán lévő szabadtéri színpadhoz. Miután vastaps közepette bevonultak, a színpadról jómaga köszöntötte a vendégeket, átadta a község polgármesterének az üdvözletét, majd Faragó Péter parlamenti képviselő, RMDSZ-megyei elnök üdvözölte a nagyszámú vendégsereget. Matekovits Mihály és Kis Zsuzsa műsorvezetők elsőként a vingai Bălgărce tánccsoportot kérte színpadra, ahol két bolgár táncot adtak elő, az ágyai Tőzike tánccsoport Nagy Rozália és Haász Endre koreográfiájára, Erdős Márta vezetésével jó ritmusú tyukodi táncot adott elő, a temesvári Kisbokréta citerazenekar Alföldi dallamok címmel citerázott-énekelt, Szabó Ferenc vezetésével. A vingai Liliac román tánccsoport bánsági és bihari román táncokat adott elő, a Majláthfalván rendszeresen fellépő nagyzerindi Ibolya tánccsoport fiúi, ezúttal rendhagyó módon, kantás ritmusjátékot mutattak be Szilágyi András koreográfiájára, Kiss Csilla vezetésével. A kisperegi Napraforgó tánccsoport 4 párja Molnár Csaba koreográfiájára, Hovanyecz Regina vezetésével sikeres kalocsai táncot adott elő. Utánuk a temesvári Kisbokréta tánccsoport felcsíki táncát mutatta be Adorjáni Szabó Nóra és Tímár Attila koreográfiájával, Szabó Ferenc vezetésével. Produkciójuk Szegeden és Temesváron is Aranyminősítést érdemelt ki. A Bălgărce tánccsoport két bolgár táncot adott elő Teodorovici Ancuţa koreográfiájára, utánuk az aradi Viola tánccsoport sóvidéki táncokat adott elő Hegyi Vilmos és Kecskés Ildikó betanításával, élő zenére. A helybeli Százszorszép széki tánca következett Orbán László és Bagi Ferenc koreográfiájára, Halál Endre vezetésével. Miközben tombolt a tapsvihar, mindenki azon izgult, hogy idejében megérkeznek-e a kisiratosiak. Szerencsére megérkeztek, egyenesen a színpadra vonultak, ahol a Gyöngyvirág 3 párja mezőségi és bolgártelki táncot adott elő Verbóczky Kinga koreográfiájára.

A kisebbségi néptánctalálkozó zárószámát a házigazda Százszorszép tánccsoport szolgáltatta a szatmári táncaival, amelyeket Halál Endre és a csoport tagjai dolgoztak ki, vittek színre, kirobbanó sikerrel. A néptáncgála után a vendéglátók a fellépett tánccsoportok tagjait és a meghívottakat a sportteremben adott gazdag és választékos svédasztalos fogadáson látták vendégül, a Zerindi Fúvósok vacsora előtti bemelegítésként, de vacsora közben is a szebbnél szebb nótákhoz biztosították a zenei aláfestést.

Köszönet a támogatóknak

Tekintve, hogy a falu központjában már állt az I. világháborúban elesett hősöknek az emlékműve, 2019 novemberében felavattak egy kopjafát a II. világháborúban elesett majláthfalvi hősök tiszteletére is. A jelzett programokkal párhuzamosan a helybeli tűzoltók minden évben megszervezték a tűzoltóbált. Az említett programokra a Pro Majlát Egyesület jóvoltából az Arad Megyei Kulturális Központtól rendszeresen támogatást sikerült szerezniük. Ugyanakkor a majláthfalvi gazdák, a faluban működő mezőgazdasági társulások, Bányai Eliza, később Bányai Mónika iskolaigazgatók révén a Majláthfalvi Általános Iskola, a Majláthfalvi Tűzoltó Egyesület, az utóbbi két mandátumban Vinga Község Tanácsa és Polgármesteri Hivatala is rendszeresen támogatták a közösségi programokat. 2020 februárjában még megszervezték a hagyományos borkóstolót. A közösségi programokat rendszeresen a kívül-belül felújított művelődési házban tartották 100-120 ember részvételével. A más településen megszervezett falunapokra a majláthfalvi tánccsoportot Andresz József is elkísérte, hiszen ott összegyűltek a magyar települések vezetői is, akik a program után megvitatták a közös teendőket. Később azonban a koronavírus-járvány miatt semmiféle közösségi programot nem szervezhettek, a szentmiséket is csak szigorú óvintézkedések betartásával lehet megtartani. A nyugdíjasok gyakran érdeklődnek: mikor indulhat újra a klubtevékenység vagy bármilyen közösségi program, szórakozási lehetőség? Kérdésükre Andresz József egyelőre nem tud válaszolni, hiszen a járvány miatt mindenfajta gyülekezést, köztük a Százszorszép Néptánccsoportnak a próbáit is berekesztették. Ezzel együtt reménykedik, hogy hamarosan megszabadulunk a járványtól, és minden településen, Majláthfalván is folytathatják a magyar közművelődési programjainkat – mondta el érdeklődésünk nyomán Andresz József, az RMDSZ majláthfalvi szervezetének az elnöke, Vinga Község polgármesterének a tanácsosa.

Százszorszép és Csipkebokor

Majlátfalván két tánccsoport alakult 2009. július 17-én. A Csipkebokor

12 kisiskolásból állt össze, a Százszorszép azonban 24 fiatalból, akik között voltak olyanok is, akik már gyakorolták a néptáncot. Ugyanakkor olyanok is kerültek, akik a néptáncot ki akarták próbálni, mert ez valami újnak tűnt. Természetesen, olyanok is, akik csak úgy, a társaság kedvéért jöttek, de olyan nem volt, aki ne szerette volna. Valljuk be: eleinte nem értette senki, miért is olyan szép és fontos, amit csinálnak, de később rájöttek, hogy nem csupán a saját, hanem egyben a nagyszülők, a szülők és a szülőfalu hagyományait is meg kell hogy őrizzék.

A Csipkebokor Néptánccsoport első tánca egy marosszéki volt, míg a Százszorszép egy szatmári táncot tanult meg. A Csipkebokor elég ingatag lábakon állt, mert nem mindig került elég táncos, de szerencsére, mindig akadt valaki, aki szívesen látta az új táncosokat. A Százszorszép a rendszeres táncpróbák jóvoltából elkezdett fejlődni, talán azért is, mert 2010 júniusában Franciaország várta a társaságot és a táncait. Ekkor már két táncot is alaposan bejárattak, a szatmárit és a marosszéki frissest. A kirándulás 10 napig tartott, ez idő alatt a tánccsoport nagyon összekovácsolódott. A nagyobbak vigyáztak a kisebbekre, miközben ők tanultak a nagyobbaktól. A tánccsoportok franciaországi bemutatkozása nagy sikert aratott, a valódi sikerek azonban 2012-ben jöttek, amikor is Szegeden a II. Országos Népek Tánca – Népek Zenéje versenyen, a döntőig meneteltek. Az induló 83 néptánccsoport közül a III. helyezést sikerült hazahozni. Ekkor már 4 tánc volt a repertoárban, dél-alföldi ugróssal és mezőségivel gazdagodva. A Százszorszép mindenhol fellépett, ahova meghívták, és mindig nagyon hálás volt mindazoknak, akik időt szántak megtekinteni a produkciót, amiben mindannyian szívből ropták a táncokat. A sok közös munka és siker az évek alatt egy nagy, összetartó családdá gyúrta a társaságot, még akkor is, ha ez idő alatt sokan elmentek, de szerencsére újak is sokan érkeztek. Mert a néptáncban talán a leghálásabb, főként a rendszeresen megszervezett falunapok alkalmával, hogy rengeteg barátság született az évek során más tánccsoportokkal, sőt, a mai napig tartó szerelmek is kialakultak. – A felsorolt értékeket, sajnos, a 2020-ban a nyakunkba szakadt koronavírus-járvány elvette tőlünk. Megszakadnak a barátságok, nem ölelhetjük meg egymást, nincsenek táncpróbák és nem is bulizhatunk együtt. Nem mehetünk fellépésre, de közösségi összejöveteleken se találkozhatunk. A Százszorszép úton van címmel működő honlapunkra sem posztolhattunk képeket, mert nem is készültek. Reméljük, hogy a pandémia hamarosan véget ér, újra próbálhatunk, mehetünk a falunapokra és lesz, mit posztolni a közösségi oldalakra – mondja Andresz József.

Köszönet a támogatásért

– Ezúton is szeretnénk megköszönni a sok tapsot, a kedves szavakat és a támogatást. Ugyanakkor szeretnénk hálát mondani a tánccsoport vezetőjének, Halál Endrének és a tánctanárainknak, Bálint Józsefnek, Orbán Lászlónak és Bagi Ferencnek, akik lelkiismeretesen dolgoztak a tánctudásunk gyarapításán, nagy türelemmel csiszolva a mozgáskultúránkat. Türelmetlenül várjuk a jövőbeli folytatást abban a tudatban, hogy a folklór és a néptánc örök, a vírus viszont nem – mondta el érdeklődésünk nyomán Halál Henrietta, a Százszorszép Néptánccsoport alapító tagja.

Az alapító-tagok, páronként

Százszorszép: Halál Raymond–Szőke Alexandra, Ábrahám László–Rocoiu Annamária, Bartucz Raymond–Bartucz Anita, Templer Tamás–Hodi Szidónia, Berezovschi Tamás–Berár Beatrix, Berar Alexandru–Templer Anita, Bartucz Eduard–Tóth Blanka, Nyári Jenő–Bányai Bea, Sos Timothy –Tóth Bianka, Szomorú Sándor–Farkas Debora, Gál József–Gál (Bárdi) Nóra, Kozma Márk–Portik Nikoletta.

Csipkebokor: Pozsár Dominik–Creț Bianca, Roșca Alexander–Halál Henrietta,

Molnár Ádám–Nyári Aida, Spasnici Natalia és Árva Ingrid.

Jelenlegi tagok: Halál Henrietta–Pozsár Dominik, Creţ Bianca–Roșca Alexander, Musteața Izabella–Berar Cristian, Beghean Adelina–Gál József, Mois Amalia–Spasnici József, Fabian Gloria–Gál Szilveszter,

György Emese–Megyes Márk, Sabău Vanesa–György Erik – tudtuk meg Halál Henriettától, a Százszorszép néptánccsoport alapító tagjától.

*

Ugyancsak a Százszorszép és a Csipkebokor néptánccsoportok tevékenységéhez tartozik az alapító és vezető, a középkorú Halál Endrének az elbeszélése. Érdeklődésünk nyomán elmondta: amikor a koreográfusok nem tudtak eljönni, olyankor magukban próbálták a táncokat, amelyeket maga is együtt ropott a fiatalokkal, hiszen akit egyszer a magyar néptáncnak a szelleme megérintett, az bármilyen korú is legyen, nem tud lemondani róla. A tudását és a tehetségét megpróbálja csiszolni, mert manapság csakis minőségi néptánccal lehet eredményeket, sikereket elérni. A siker viszont minden áldozatot megér.