Megszavazták a jövő évi adók és illetékek tervezetét

Az aradi képviselő-testület 16 igen, 5 ellenszavazattal és 1 tartózkodás mellett szerdán elfogadta a 2016-os évi adókra és illetékekre vonatkozó határozatot. Bár az elmúlt hetekben számtalan bírálat érte a civil szférából a város szempontjából talán egyik legfontosabbnak számító dokumentumot – az adóterhek emelkedése miatt –, a nyilvános tanácsülésre alig néhány személy volt kíváncsi (az is inkább szemlélődött és nem kívánt közbelépni). Csupán három „vendég” szólalt fel az adók kapcsán. Kettejük – egy aradi üzletember, illetve a kis- és középvállalkozókat képviselő Román Patronátus Konföderációjának elnöke – az otthon bejegyzett cégekre és PFA-kra kivetett ingatlanadót sérelmezte. Az új pénzügyi és adótörvénykönyv értelmében ugyanis akár húszszorosára is nőhetnek a helyileg megszabott adók azon ingatlanok esetében, amelyekben vállalatok vagy engedélyezett fizikai személyek (PFA) jegyeztettek be. Az ingatlanadót ugyanis a lakás rendeltetésének függvényében számolják ki, tehát a cégszékhelyként működő ingatlanok után jóval nagyobb adót kell majd fizetni. Marin Crișan, a Román Patronátus Konföderációjának vezetője arra figyelmeztette a képviselőket, hogy amennyiben a javasolt formában elfogadják az aradi adók tervezetét, a nyilvántartásukban szereplő 114 cég közül 70 biztos lakatot tehet otthon bejegyzett vállalkozására.

Végül, Ovidiu Moșneag tanácsos javaslatára az eredeti 1,3%-ról 0,6%-ra csökkentették a cégszékhelyként működő ingatlanok utáni adót.      

Cosma Elisabeta, az Építészek Rendjének megyei képviselője azt javasolta, biztosítsanak bizonyos adókedvezményeket azon műemlékek számára, melyeken épületszerkezeti-megerősítéseket végeztek az elmúlt öt évben.

Gheorghe Falcă polgármester az adók kapcsán nem győzte hangsúlyozni, hogy négy évig sikerült szinten tartani mértéküket, most azonban az új, 2016. január elsején életbe lépő adótörvénykönyv kényszeríti a várost a terhek emelésére. Mint elmondta, a helyi szinten megállapított adókulcs (cotă de impozitare) marad a jelenlegi (2012-es évtől számított) szinten, az adótörvénykönyv azonban bizonyos módosításokat von maga után a kiindulási alap (baza de calcul) tekintetében. Így például a lakóingatlanok esetében Arad municípiumban az adókulcs értéke marad 0,12%-os, a kiindulási alap azonban körülbelül 7%-kal emelkedik. A gazdasági vagy más tevékenységekre használt ingatlanok esetében az alapot a municípiumi tanács 0,6%-osra határozta meg. A beltelkekre kivetett adók maradnak az elmúlt 3 évben megszabott szinteken, azzal a megjegyzéssel, hogy az adótörvénykönyv 2016-tól itt is módosítja a kiinduló alapot, illetve adóztatja az ingatlanok felülete alatti területeket is, továbbá differenciált számítási módot alkalmaz a 400 négyzetméternél nagyobb, illetve kisebb telkeknél.

A közszállítási díjak maradnak a jelenlegi szinten.

Falcă megjegyezte: minden esetben igyekeztek szem előtt tartani az üzleti szféra igényeit, hiszen „Arad továbbra is a gazdasági növekedésre alapozza költségvetését”. „Korrekt partnerei voltunk az üzleti szférának, ezt igazolja az is, hogy 2014-ben Arad országos elsőként tűnt ki a gazdasági növekedés terén” – közölte a polgármester, aki szerint az önkormányzat figyelmének középpontjában a továbbiakban az új munkaerő toborozása és annak képzése áll, hiszen jelenleg itt tapasztalták a legnagyobb hiányosságokat.

Gheorghe Săplăcan, a PSD tanácsosa kiábrándultságának adott hangot, hogy az aradiak nem jelentek meg nagyobb számban a számukra olyan nagy fontossággal bíró tanácsülésen, továbbá azzal vádolta a város vezetőségét, hogy az adótörvénykönyvre hárítja a felelősséget, holott megvoltak az eszközei arra, hogy még időben kieszközöljön egy kis enyhítést az adófizetők számára.