Megújult lendülettel folytatni a közösségi munkát

Amint arról tegnapi lapszámunkban Az új kenyér ünnepe Pécskán című helyszíni tudósításunkban beszámoltunk: Engi Márta Ildikót, a pécskai Búzavirág Egyesület elnökét, a Búzavirág Néptáncegyüttes vezetőjét Kiválósági Díjjal tüntették ki.

– Gratulálunk a kitüntetéséhez! Mit érez az ember, ha nyilvánosan is elismerik a sokévi munkáját?

– Először is, nagyon meghatódtam. Utána elgondolkodtam: valóban megérdemeltem a Kiválósági Díjat? Amikor azonban visszagondoltam, hogy a több mint húszévi munkám során mit tettem az asztalra, akkor úgy érzem: igen, a munka megérett a díjazásra.

– A kitüntetés további lendületet ad-e a munkájának, vagy amúgy is folytatná? 

– Természetesen, amúgy sem hagytam volna abba, de a kitüntetés egy különleges lendületet ad a további közösségépítő, kultúraszervező munkámhoz. A kitüntetés kiváló visszajelzés arról, hogy az emberek hisznek bennem, jó az amit teszek, azt eddig is jól tettem, ezért nem szabad abbahagynom. Mivel a fiatalok is látták a kitüntetésemet, abban bizakodom, hogy valamikor talán kerülnek olyanok, akik továbbviszik az általam elkezdett és folyamatosan gyakorolt közösségi munkát.

– Kiszemelt-e olyan fiatalt vagy fiatalokat, aki vagy akik alkalmasak lennének erre a munkára? Mert az sem mehet véletlenszerűen, hogy valaki majd egyszer átveszi, hanem ilyen célból ki kell nevelni a fiatalokat, hiszen ehhez az alkalmasság nem elegendő, ahhoz hajlandóságnak is társulnia kell. Erről mi a véleménye?

– Fiatalt találtam volna e munkára, csakhogy, amint a díjátadáson is elmondtam, a munkájához a családjának a támogatása is szükséges. Ha nem állnak mögötte a támogató családtagok, az ember egy személyben hiába akarná… Voltak olyan fiatalok, akiket kiszemeltem e munkára, amire ők hajlandók is lettek volna, csakhogy a családjuk választás elé állította, vagyis nem támogatta őket.

– Tehát e munkára csak olyan ember alkalmas, akinek már van egy kialakult, szilárd családi háttere, amely felvállalja a támogatását? Gondolom, az Ön családja, ahogyan eddig vállalta, a továbbiakban is még legkevesebb 20 évig megteszi…

– Ha egészség van, akkor a többit családon belül megoldjuk, ezért folytatom, de ezzel együtt, nagyon fontosnak tartom az utánpótlásnak a kinevelését. Abban bizakodom, hogy a kitüntetésem láttán, a szervezésre és vezetésre alkalmas fiataloknak a családjai is hajlandóságot kapnak arra, hogy a hozzátartozóik ezt az utat válasszák…

– Az Új kenyér ünnepi előadáson fiatalítást észleltem. Talán voltak, akik a járvány idején kiléptek a csoportból?

– Nem történt fiatalítás, a fellépés azonban hétköznapon történt, amikor néhányan dolgoztak, másoknak el kellett utazniuk, ezért nem tudtak fellépni. Nem ment el senki a csapatból.

– A vírusjárvány idejét hogyan vészelte át a Búzavirág néptáncegyüttes?

– Tavaly a járvány idején keveset próbáltunk, de amikor enyhítettek a szigorításokon, a zöld és a sárga jelzések alkalmával mindig próbáltunk, és szerencsésen túljutottunk a járványon. A járvány idején az óvodások iskolásokká váltak, ugyanakkor a Nagyboglárka csoport összeolvadt a nagyokkal, ezért tűnhetett fiatalításnak.

– Engi Márta Ildikót a legtöbben a Búzavirág néptáncegyüttes csoportjainak az irányítójaként ismerik, de talán fogalmuk sincs a családi hátteréről. Arról hajlandó lenne beszélni?

– Van egy férjezett leányom, illetve egy kilenc- és egy másfél éves unokám.

– A férje hogyan viseli az állandó „gyűrődést”? Tapasztalom ugyanis, hogy a szervezésben folyamatosan segít, az előadásokon fotóz…

– Illés valóban beleszokott, mindenben segít, amiért nagyon hálás vagyok.

– Eddig sem gondolt a visszavonulásra, de reméljük, a kitüntetés új lendületet adhat a munkájához.

– Valóban, mert egy ilyen magas rangú elismerés többet ér, serkentőbb lehet bármilyen anyagi juttatásnál. Nem véletlenül szól a közmondás: a pénz jó, ha van, de nem boldogít. Éppen ezért, nem csak a Búzavirág felkészítésével foglalkozom, hanem az RMDSZ Pécskai Nőszervezetével elkezdtük a Nyári Játszóháznak a lebonyolítását, amit 5-6 éve, minden nyáron megszervezünk. Jelenleg 42 gyermekkel foglalkozunk az óvodásoktól a IV. osztályosokig, naponta 10–12 óra között, hétfőtől péntekig minden nap.

– Köszönöm szépen a tartalmas beszélgetést és sok lelki erőt, kitartást kívánok a további, szerteágazó, magyar közösségszervezői munkájához!

– Én köszönöm a jókívánságot és a lehetőséget!