Az ifjúsági alelnök köszöntőszavait követően kifejtette jövetelének a célját: nyomatékosan felhívni a figyelmet a jövő tavasszal esedékes európai parlamenti választásokra, amelyek nemcsak a romániai magyarság, hanem a magyar fiatalság szempontjából is kiemelt fontosságúak. Annál is inkább, mert az EU nyugati országaiban a hazai fiatalok a legfontosabb munkavállalók, akiknek egyáltalán nem mindegy, hogy az érdekeik képviseletében hány erdélyi magyarra számíthatnak. Éppen ezért alapvető fontosságú megtartani a jelenlegi képviselőinket. Az ők közvetítésével az Európai Parlamentben is tudatosítani kell az erdélyi magyarság helyzetét, a velünk szemben elkövetett jogsértéseket. Az EP-képviselők közvetítésével a MIÉRT-nek is meg kell találnia az Európai Néppárt családjához tartozó ifjúsági szervezeteket. Az elkövetkező hónapokban tehát a legfontosabb feladat minden romániai magyarban tudatosítani, hogy a megválasztandó EP-képviselők mit fognak tenni az érdekükben. Hallgatóságát arra kérte: ne hagyák, hogy a belső verseny feleméssze a kreatív energiákat, hanem egységesen lépjenek fel a magyar közösségnek a sikeréért.
Miután Hadnagy Dénes megköszönte Olteán Csongor kreatív okfejtését, ismertette az ülés napirendjét, amelynek I. pontja szerint felkérte Faragó Péter parlamenti képviselőt, RMDSZ-megyei elnököt politikai tájékoztatójának a megtartására.
„A magyar közösség itthon érezhette magát a szülőföldjén!”
Faragó Péter üdvözlőszavait követően megköszönte az RMDSZ kisjenő-erdőhegyi szervezetének, illetve a helybeli református egyháznak, amiért a fórumot meghívták, vendégül látták. Jó dolognak tekintette, ha az MKT kimozdul Aradról, hiszen a szervezet az egész megyében tevékenykedik, mindenhol otthon akarja érezni magát.
Elöljáróban visszatekintett a 2018-as évre, amelytől kicsit tartottak, hiszen az ország százéves centenáriumába léptünk, ezért nem volt alaptalan sok, ellenünk indított támadástól tartani. Most, év végén elmondhatjuk: kaptunk eleget, de túl lehetett élni, hiszen mint ebben az országban oly sok mindent, ezt sem tudták méltó módon megünnepelni. Valójában nem is volt ünnepelnivalójuk az elmúlt 100 évben. De idézve Faragó Pétert:
„Idén voltak olyan időszakok, amikor a politika nem volt mentes a nacionalista felhangoktól. Ennek ellensúlyozására ebben az évben magyar közösségként sokfélével készültünk, és úgy érzem, rengeteg változatos programot tudunk felmutatni, számos ünnepe volt az Arad megyei magyar közösségnek is. E programokban fel tudtuk mutatni a saját identitásunkat, kultúránkat, hagyományainkat, több száz éves ittlétünknek a nyomait.
2018-ban sokszor tudtunk együtt ünnepelni a megye szinte minden magyarlakta településén, növelve, megerősítve a magyar közösségek önbizalmát. Fontos volt, hogy nemcsak a médiából folyó centenáriumi nacionalizmust tudták hallgatni, hanem részt vehettek olyan magyar rendezvényeken is, amelyek lélekben megerősítettek bennünket.
Megragadom az alkalmat megköszönni mindazoknak, akik 2018-ban olyan programokat szerveztek, amelyeken a magyar közösség itthon érezhette magát a szülőföldjén!
Mindent egybevetve, 2018 olyan év volt, amikor az RMDSZ elérte, hogy építkezni is tudjunk, készülődjünk 2019-re, illetve 2020-ra. 2019-ben helyi, megyei és országos szinten is tisztújító közgyűléseket szervezünk. Januártól áprilisig minden helyi szervezetben meg kívánjuk szervezni a tisztújító közgyűléseket, amelyeken megválasztjuk az új elnökségeket. Ezek azért fontosak, mert ők fogják a következő két év választási kampányait, kezdve a jövő májusi EP-választási kampányt is levezetni.
Eszerint 2019 februárjában 3 hét alatt össze kell gyűjtenünk az EP-választáson való induláshoz szükséges 200 ezer aláírást, amihez az Arad megyei magyarságnak 8-10 ezer aláírással kell hozzájárulnia. Akkorra már ismeretes lesz az RMDSZ EP-listája is, amelyen a legfontosabb, hogy a legrátermettebb jelöltjeink szerepeljenek, és szavazatainkkal be is jussanak az Európai Parlamentbe.
Ugyancsak február 22–23-án kerül sor az RMDSZ kolozsvári tisztújító kongresszusára, ahol többek között szövetségi elnököt is választani fogunk, program-, illetve alapszabályzat-módosítás mellett. E fontos kongresszusra a mostani fórumnak küldötteket kell választania. A 2019. május 26-i EP-választásoktól nincs más elvárásunk, mint hogy az RMDSZ képviselői is bejussanak. A jelenlegi két képviselőnknek a munkája, ha nem túl látványos, de igen hasznos még akkor is, ha nem tudnak rendszeresen megjelenni az erdélyi megyékben szervezett programokon.
Mindenképp érinteni szeretném a bukaresti helyzetet, mert ott ugye, mindig helyzet van a nyugodt, békés politikai építkezés helyett. 2018 a folyamatos torzsalkodásoknak az éve volt, amiben rendszeresen részt venni nem volt jó érzés, hiszen a veszekedések kitöltötték a hasznos időt. Ezzel együtt, az RMDSZ-nek sikerült orvosolnia az anyanyelvű oktatásban, illetve más, a magyarokat érintő gondokat. Lassan egy éve az országnak olyan kormánya van, amit minősíteni sem lehet, de a biztos parlamenti háttere az RMDSZ szavazatai nélkül is vígan megvan. Éppen ezért, a legújabban benyújtott bizalmatlansági indítvány is teljesen esélytelen. Ugyanakkor az is világos, hogy a megbuktatást kezdeményező ellenzéknek sincs semmiféle elképzelése a dolgok olajozottabb menetére. E helyzetben a kormánynak egyelőre költségvetési elképzelése sincs a következő évre. Valószínűleg januárban fog elkészülni, amikor megpróbálunk oda hatni, hogy abból a magyarlakta településeknek is minél több jusson.”
Tekintve, hogy értékelőjével kapcsolatban nem merültek fel kérdések, Faragó Péter megköszönte a figyelmet.
Kongresszusi küldöttválasztás
A továbbiakban közösen próbáltak alkalmas időpontot találni a tisztújító megyei küldöttgyűlés számára, amihez ötletekkel szolgált Bognár Levente RMDSZ-aradi elnök, Bölöni György megyei tanácsos, Péró Tamás ügyvezető elnök, Király András és Hadnagy Dénes MKT-elnök is, de végül a döntést a januári MKT-ra bízták.
A következő napirendi pont szerint a kongresszusi küldöttek megválasztása következett. A feltételeket Hadnagy Dénes ismertette: Bognár Levente, Faragó Péter, Hadnagy Dénes és Péró Tamás SZKT-tagok, tehát alanyi jogon kongresszusi küldöttek. Rajtuk kívül az 5 polgármester, Erdős Bálint, Haász Tibor, Korondi Józsa Erika, Kovács Imre és Papp Attila ugyancsak alanyi jogon. Az RMDSZ Nőszervezete is kijelölte a 3 +1 küldöttét Süli Julianna, Balogh Erika, Tripon Ildikó és a póttag, Balta Emese személyében. Rajtuk kívül az Ifjúsági Szervezet is ki fogja jelölni a 3 küldöttjét. Tehát a jelenlegi fórumnak 12 kongresszusi küldöttet kell megjelölnie.
A szavazatszámláló bizottságba Haász Tibor, Korondi Józsa Erika és Kovács Imre polgármestereket jelölték, akik alanyi jogon amúgy is küldöttek.
Hadnagy Dénes az említett 12-nél több javaslatot kért. A jelölések során elhangzott Fekete Károly, Bölöni György, Bíró Zoltán, Almási Vince, Király András, Andresz József, Vas Balázs, Bányai Mónika, Szabó Mihály, Almási Gábor, Pál Norbert, Zágoni Szabó András, Orth Norbert, Sandu Krisztián, Nagy Sándor, Duka Julianna és Andó László neve.
Az urnás szavazás előkészítése közben Faragó Péter kifejtette: tudtával Kelemen Hunor szövetségi elnök jelezte, hogy a februári tisztújító kongresszuson újra megpályázná a tisztséget, ugyanakkor az EP-választások jelöltjeinek is szükségük van két megye támogatására. Winkler Gyula és Sógor Csaba mellett Hegedűs Csilla és Vincze Lóránt FUEN-elnök is indulni kíván, ezért a jelzett személyek jelöléséhez kérte az MKT támogatását, ami nyílt szavazással megtörtént.
Miközben a szavazócédulák készültek, teret engedtek a hozzászólásoknak. Bognár Levente aradi alpolgármester az Arad–Nagyvárad közötti főút, továbbá az aradi körgyűrűnek a Gáj belterületén húzódó részének a zsúfoltságára hívta fel a figyelmet; szóba került az Arad, Temesvár, Nagyvárad és Kolozsvár között létrejött Nyugati Szövetség, aminek azonban Faragó Péter szerint egyelőre nincs gazdasági alapja, mert ahhoz a bukaresti kormány áldása is szükséges. A magyarság részéről azonban üdvözlendő gesztus, mert a román városvezetők is kinyilvánították a Bukaresttől való pénzügyi függőségi viszony enyhítésének a szándékát.
Közben megszületett az urnás szavazás első eredménye: Fekete Károly, Bölöni György, Bíró Zoltán, Almási Vince, Király András, Andresz József, Bányai Mónika, Szabó Mihály, Pál Norbert, Zágoni Szabó András nyert közvetlenül kongresszusi küldött mandátumot. Hármas holtverseny alakult ki, Nagy Sándor, Duka Julianna és Andó László között, ezért a három részvételével megismételték a szavazást. Ennek során Nagy Sándor és Duka Julianna nyert mandátumot, a többi jelölt póttagként szerepel.
Teremavatás
Az MKT munkálatainak a végén Bíró Zoltán, az RMDSZ kisjenő-erdőhegyi szervezetének az elnöke, városi tanácsos kifejtette: a mai, kettős ünnep a helybeli közösség számára, ugyanis megtiszteltetés, amiért ilyen sok magyar embert láthatnak vendégül, másik esemény viszont, hogy a régi, felújított parókia épületében egy multifunkcionális termet alakítottak ki, ahol magyar könyvtárt hoztak létre. Ezért megköszönte nt. Papp József lelkipásztornak, nt. Módi József esperesnek, a presbitériumnak a jóváhagyását, továbbá Nagy Zoltán asztalosnak, aki elkészítette a könyvtár bútorzatát, illetve Molnár Ferencnek, aki az adományokból összegyűlt közel 5000 kötetet a helyére tette, leltározta. A helyiség azért multifunkcionális, mert a könyvtár mellett itt kap helyet az RMDSZ, az Íjászszövetség, az Erdőhegyért civilszervezet, továbbá a helybeli Magyar Nyugdíjasklub is. A terem Kerekes Ferenc nevét kapta, aki 1784-ben erdőhegyi zsellércsaládban született, matematikus, református főiskolai tanár lett és a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagjává választotta. Ugyancsak Kerekes Ferenc adta ki először Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művét. Büszkén beszélt a helybeli magyar közösségről, amelynek tagjai a közös célért történt összefogással bebizonyították az életképességüket és az élni akarásukat. Beszédét követően átvonultak a Kerekes Ferenc Terem bejáratához, ahol Faragó Péter RMDSZ-megyei elnökkel együtt vágták át az avatószalagot, majd a vendégek birtokba vették a termet.
Bíró Zoltán a terem megszületésének a történetét ismertette, majd kifejtette: a Kerekes Ferenc Terem bármilyen magyar közösségi tevékenységnek előzetes egyeztetés alapján otthont ad, a könyvek kikölcsönözhetők.
Faragó Péter a szervezet tagjai nevében is gratulált Bíró Zoltánnak és a helybeli magyarságnak, amiért összefogással egy igen hangulatos közösségi termet hoztak létre. Zárszavaiban Bíró Zoltán hozzáfűzte: a Kerekes Ferenc névválasztás Csanádi János magyar nyelv és irodalom tanár régi vágya, az ő ötleteként fogant meg, ugyanis a település híres szülötte a református templomban lévő emléktábla mellett mindenképp megérdemelte. A könyvtár két érdekessége az 1802-ben Károli Gáspár fordításában kiadott magyar nyelvű biblia, illetve egy gyufásskatulyánál alig nagyobb minikönyv, amiben Petőfi Sándor János vitéz című műve olvasható.
A Kerekes Ferenc Terem felavatása után a résztvevők visszavonultak az ifjúsági terembe, ahol időközben szorgos kezek megterítették az ínycsiklandó vacsorát, amit a nt. Papp József lelkipásztor által mondott asztali áldás után finom kisüstivel alapoztak meg, ízletes becsinált levessel folytattak. Utána rántott, illetve párolt sertéshúst burgonyapürével és savanyúsággal fogyasztottak, majd házi kaláccsal zártak, borral, illetve ásványvízzel, üdítővel öblítették le. Közben baráti hangulatban beszélgettek, jó magyar társaságban együtt voltak.
A kihelyezett MKT-ülés példás vendéglátásáért köszönet jár a helybeli református gyülekezet, valamint az RMDSZ-szervezet tagjainak, vezetőinek egyaránt!
Hozzászólások