„Mentalitás-váltás szükséges a szakmunkásképzés becsületének helyreállításához”

A prefektusi hivatal kezdeményezésére, kedden délelőtt kerekasztal vitát tartottak a megyeházán a duális szakmai képzés bevezetéséről, amelyen részt vettek a Prefektúra, a Temes Megyei Tanács, a Temesvári Polgármesteri Hivatal, a Temes megyei Tanfelügyelőség, a Konzuli Testület, a külföldi üzletemberek klubjainak képviselői, valamint a Szakmai Oktatást fejlesztő Regionális Központ és temesvári szaklíceumok igazgatói. Marossy Zoltán alprefektus ez alkalommal bemutatta azt a cselekvési tervet, amelynek célja a duális képzés kiterjesztése a Temes megyei szakmai oktatásra, a szakmunkás-hiányban szenvedő külföldi nagyvállalatok közreműködésével.

A Temes megyei szakmai oktatás jelenlegi helyzetéről Pataki Ildikó minisztériumi szakértő tájékoztatta az egybegyűlteket. Az utóbbi tíz évben a felére csökkent a szakmai képzést nyújtó osztályok száma a Temes megyei iskolákban, de a megmaradt osztályok 85%-ban megteltek diákokkal, ami azt igazolja, hogy újra megnőtt az érdeklődés a szakemberképzés iránt. A Német Üzletemberek Klubja kezdeményezésére két temesvári iskolában német mintára bevezették a duális képzést, ezekbe az osztályokba idén már 53 diákot írattak be. Marossy Zoltán alprefektus ismertette a duális képzésnek a 2015–16 tanévtől kezdődő kiterjesztésére irányuló cselekvési tervét: megkeresik a szakemberhiányban szenvedő vállalatokat, felmérik, hogy milyen mesterségekben van leginkább szakemberhiány, milyen szakmunkások képzését lennének hajlandók ösztöndíjakkal és szakmai gyakorlat biztosításával a cégek támogatni. A következő lépés a szakmai oktatásban meglévő osztályok kínálatának és a piaci keresletnek az összehangolása, hogy a következő tanévtől már olyan szakmunkásokat képezzenek ki a Temes megyei oktatásban, akik három év múlva el is tudnának helyezkedni.

A vitába itt bekapcsolódott Peter Hochmuth, a Német Üzletemberek Klubjának elnöke, aki a szakmai oktatás legnagyobb problémájára hívta fel a figyelmet: a hazai szakiskolákban elavult tananyag alapján, lepusztult műhelyekben folyik a szakmai képzés, ezen kellene elsősorban változtatni. „A mechatronikai szakemberképzés például 30-40 évvel ezelőtti szinten zajlik – mondta Peter Hochmuth –, ilyen szakemberekre nincsen szükségük a vállalatoknak”. A Francia Üzletemberek Klubját képviselő Dan Bedros hozzászólásában hangsúlyozta: mentalitás-váltás szükséges a szakmunkás-képzés becsületének helyreállításához. „A szülők fejében a szakmai oktatás kapcsán olajos munkaeszközök, koszos műhelyek jelennek meg, holott a valóságban a mai vállalatok inkább laboratóriumokhoz hasonlítanak, ahol fehér köpenyes szakemberek dolgoznak számítógép vezérelte gépekkel”. Dan Bedros, a temesvári Alcatel vállalat volt igazgatója szerint a szakmai oktatást csak úgy lehet közelíteni a vállalatok igényeihez, ha a szakiskolákban a vállalatok szakemberei oktatnak, a szakiskolák tanárai pedig a vállalatoknál dolgoznak. „Brassóban és Kolozsváron ez a folyamat már sokkal előbbre jár, ha nem teszünk sürgős lépéseket a szakmai oktatás színvonalának javítása érdekében, a befektetők elmennek más megyékbe!” – mondta Bedros.

Marossy Zoltán alprefektus arra hívta fel a vállalkozók figyelmét, hogy a szakmai oktatás tanterve és tananyaga módosítható a cégek igényeinek megfelelően, a fontos az, hogy jelöljék meg azokat a hiányszakmákat, amelyekben a következő tanévtől el lehetne indítani a szakmunkás-képzést.