Mi lesz Petru Groza szobrával?

Több, mint fél évszázaddal halála után Petru Groza személyisége továbbra is megosztja a Hunyad megyeieket. Impozáns szobrának sorsa – mely 1963 és 1995 között Déva főterén állt – felkorbácsolta a kedélyeket a dévai helyi tanács legutóbbi ülésén.

16 évvel ezelőtt a szobrot eltávolították a főtérről és 12 évig a vármegyeháza udvarán feküdt, majd 2007-ben Emil Rîşteiu, Bácsi polgármestere kezdeményezésére a több tonnás bronzszobrot Groza szülőfalujába, a Dévától 15 kilométerre lévő Bácsiba szállították újbóli felállítása céljából.

Négy év alatt mégsem sikerült felállítani, mert jogi szempontból a szobor Déva tulajdonát képezi. Ezért nemrég Bácsi önkormányzata azzal a kéréssel fordult Déva vezetéséhez, hogy engedje át a tulajdonjogot.

Ennek jóváhagyása azonban megosztotta a megyeszékhelyet irányító liberálisokat. Sandu Borbeanu helyi tanácsos szerint Déva nem kellene lemondjon a szoborról, azt Petru Groza egykori dévai villája udvarán kellene felállítani. Bácsiban, a szülőház udvarán elveszne a falusi idillben, tehenek, tyúkok és kutyák között. Marcel Morar alpolgármester, a másik liberális szárny képviselője szerint azonban a helyi tanácsnak jóvá kellene hagynia a kérést, s Bácsinak adnia a szobrot. 16 éve, lebontása óta Petru Groza – Temesváron élő – leszármazottai soha sem kérték a szobor újraállítását Déván, sem a városközponti régi helyén, sem a vármegyeháza mellett lévő villa udvarán.

A tárgyalás során természetesen vita keletkezett Groza, a „vörös arisztokrata” történelmi szerepének megítélése körül, a Hunyad megyei ügyes politikustól egészen a szovjet tankok és a kommunista szörnyeteg behozójáig. Akárcsak általában, a PSD-s és PD-L-s tanácsosok az egyik vagy másik liberális irányzat álláspontját támogatták. Végül a helyi tanács elhalasztotta a válasz megadását, s a döntést csak azután hozzák meg, miután kikérik Groza leszármazottainak véleményét.

Az 1884-ben Bácsiban, tehetős családban született Petru Groza tanulmányait végig magyarul végezte: előbb a szászvárosi református kollégiumban, ahol leérettségizett, majd Budapesten szerzett jogi diplomát. Trianon előtt a magyarországi román nemzeti mozgalom egyik mérsékelt tagja volt, a két világháború között pedig Hunyad megye egyik leggazdagabb embere. Többek között a Déva főterén álló bank (mely később a Román Nemzeti bank dévai kirendeltsége lett) is Groza tulajdonában volt. Dúsgazdag anyagi helyzete ellenére 1945-ben áttért a szovjet megszállók oldalára, ő volt Románia első kommunista kormányának miniszterelnöke, innen a „vörös báró” elnevezés. 1958-ban hunyt el.