Mindenki stabilitást szeretne!

A hazai oktatási tárca vezetője néhány napja közvitára bocsátotta a 2020–2021-es tanév szerkezetét.  Monica Anisie oktatásügyi miniszter a februári félévközti vakáció visszavezetését javasolja, illetve tekintettel a keleti és nyugati kereszténység húsvéti ünnepe közötti időbeni eltolódásra, a húsvéti vakációt két részre bontva iktatná be a következő tanév második félévébe. A javaslat kapcsán természetesen megoszlanak a vélemények, egy dologban azonban mindenki egyetért.

Szász-Barra Zsófia Hunyad megyei kisebbségi és informatika tanfelügyelő úgy véli, a javaslat gyakorlatba ültetése egy kicsit helyrerázná a tanév szerkezetét. – Ez az idei beosztás meglehetősen félresikerült. Az első félév nagyon húzós volt, gyakorlatilag 14 hét alatt kellett legyúrni ugyanannyi tananyagot, mint amennyire második félévben 21 hét áll a diákok, tanárok rendelkezésére. Ugyannyi jegyet kellett adni, ami eléggé stresszessé tette az oktatást, nem volt idő az egyes anyagrészek alapos átvételére, egymást érték a felmérők, hogy meglegyen a szükséges számú jegye minden diáknak. Egyszóval ez nagyon nehezen működött. Ilyen szempontból tehát az első félévnek a február elejéig való kiterjesztése szerencsés lenne, hiszen kiegyensúlyozottá tenné a két félévet: 17-17 hétre osztva azokat. Kiss Mihály András, a vajdahunyadi Matei Corvin Technológiai Líceum aligazgatója szerint azonban a túlságosan felszabdalt félév sem nagyon jó megoldás. A karácsonyi és félévközti vakáció közötti időszakot nem nagyon lehet kihasználni – álltja az aligazgató. Hasonló véleményen vannak az Országos Diákszövetség képviselői is, akik a közvitára bocsátott javaslat kapcsán kiadott közleményükben a karácsonyi és félévi vakáció közötti heteket elvesztett időnek minősítik.

A Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum Hauer Erich Diáktanácsának (HEDT) alelnöke, Osváth Mihály viszont nagyon hasznosnak véli a szóban forgó pár hetet. – Az idei tanév beosztása elég nagy felháborodást keltett diáktársaim körében is. Az első félév borzasztó zsúfolt volt. Ha visszaállítják a februári félévközti vakációt, akkor a karácsonyi szünidőig meg lehet írni a féléviket, megszerezni a jegyek többségét, de marad még három hét, amikor ismételni lehet, javítani az általánoson. Azért nem mindegy, hogy a félévi tananyagot 14 vagy 17 hét alatt gyúrjuk le. A dévai HEDT a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) irányába tett javaslataival igyekszik érvényre juttatni meglátását.

Megoszlanak amúgy a vélemények a jövő tanév húsvéti vakációja kapcsán is, melynek első hetét a katolikus és protestáns húsvét idején, azaz április elején kapnák a diákok, második hetét pedig a hónap végén, amikor az ortodox húsvétot ünneplik. – Szerintem ez nagyon korrekt megoldás. Nem olyan nagy baj az, hogy kétszer szakítják meg a félévet. Tulajdonképpen, ha egyben volna a kéthetes vakáció, akkor is lenne még egy május elsejei minivakáció, ami ugyanúgy megszakítja az oktatás menetét. És tekintettel a vegyes vidékeken működő iskolákra, ahol a magyar oktatás esetleg tagozatos formában történik, illetve tekintettel a vegyes családokra, sokkal jobbnak látom azt, hogy mindkét húsvét idejére vakációt hirdessen a minisztérium. Különben feszültség van, be kell pótolni a szabadnapokat. Tehát én a minisztériumi javaslatot korrektnek tekintem – mondja a tanfelügyelő asszony. A HEDT alelnöke is egyetért ezzel, sőt, úgy véli, a május eleji vakációs hét kimondottan jól jön a nagy év végi hajrá előtt: fel lehet töltődni egy kicsit, pihenni és pótolni az esetleges hiányosságokat. Kiss Mihály András aligazgató azonban némileg aggódik a túlzottan gyakori szünidő miatt. – Minden vakáció, legyen az akár csak egy kurta hét is, megszakítja az oktatási folyamatot és néhány napot mindig arra kell áldozni, hogy a diákok ismét belerázódjanak a tanulásba. Azt én is fontosnak tartom, hogy mindkét húsvétra biztosítsanak hivatalos szabadnapot, amit nem kell bepótolni. De a vakáció kettéosztása szerintem egy kicsit túlzott gesztus.

A tanévszerkezet vitája kapcsán azonban van egy dolog, amiben mindenki abszolút egyetért. Tanfelügyelő, igazgató, tanár és diák, s talán leginkább a szülők szívből szeretnék, ha végre stabilitás mutatkozna e téren. Mármint nem kellene minden év elején a tévé előtt ücsörögve várni a hírt, hogy végül is melyik nap kezdődik a tanév. – Meg kellene végre szabni, hogy Romániában szeptember 15-én kezdődik a tanítás és június 15-én ér véget. Akkor is, ha szeptember 15 épp péntekre, szombatra vagy netán vasárnapra esik. A tanévet megnyitják, és az első munkanapon elkezdődik az oktatás – magyarázza a tanfelügyelő. Ezzel elvileg mindenki egyetért. Arról viszont már nagyon megoszlanak a vélemények, hogy melyik legyen az a hosszú távra leszögezett nap az évből, amikor a romániai közoktatásban elkezdődik a tanítás. Az Országos Diákszövetség ugyanis az Anisie miniszter asszony közzétette tanévbeosztási-javaslat kapcsán előhozakodott a 2017-ben hozott országos diákszövetségi döntéssel, melyben szorgalmazzák, hogy a tanév szeptember 1-jén kezdődjön és június 1-jén érjen véget. A Diákszövetség képviselői szerint ugyanis a júniusi oktatás a nyári meleg miatt már cseppet sem hatékony, az iskolákban minden szigor ellenére eluralkodik a vakációs hangulat.  Egészen más szemszögből közelíti meg a témát egy pedagógus. Kiss Mihály András aligazgató szintén az időjárást helyezi előtérbe. Véleménye szerint azonban az utóbbi esztendőkben tapasztalható klímaváltozás miatt Romániában az igazi nyár augusztus–szeptemberre helyezhető. – Évek óta a június, július hűvös és csapadékos, augusztus közepétől viszont szeptember végéig ragyogó nyári idő van. Ezért szerintem a tanévkezdést nem kellene szeptember 1-jére előrehozni. Azért sem, mert ez azt jelenti, hogy a pedagógusok már augusztus közepétől be kell járjanak az iskolába, tehát az akár három hónapos szünidő ellenére is szinte lehetetlen igazi nyaralást betervezni. A diákok ennél sokkal lazábban látják a dolgot. – Nem számít az időjárás. A vakáció nemcsak a nyaralásról szól, hanem egyszerűen a pihenésről, kikapcsolódásról. Az az igazság, hogy júniusban már nagyon nehezen megy a tanulás. De június 15-ig ki lehet bírni. Annyi esztendeje így működik ez, nem kell folyton változtatni – véli Osváth Mihály. A pontot az i-re  a tanfelügyelő asszony teszi fel: Elvileg át lehetne rendezni a tanévet úgy is, hogy  a nyugati országok mintájára szeptember elsején kezdődjön. De ez újra felbontaná a két félév közötti egyensúlyt. Ráadásul egy ilyen döntést nem lehet egyik évről a másikra meghozni. Az éppen aktuális tanév utolsó vizsgái (pl. pótérettségi) idén szeptember 4-én zárulnak. Nem kezdhető el egy új tanév úgy, hogy az előző vizsgaidőszakai még be sem fejeződtek. Tehát lehet játszani a dátumokkal, de ez senkinek nem válik hasznára. A romániai közoktatásban hagyománya van a szeptember 15-i tanévkezdésnek. Ez bevált. Egyszerűen rögzíteni kellene a dátumot és mentesíteni az érintetteket a bizonytalanságból adódó állandó és fölösleges feszültségtől.