Mórahalom példája Arad megyében is követendő

Csányi Lászlóval, Mórahalom város alpolgármesterével a Pécskai Disznótor negyedik rendezvényén találkoztunk, ahol dr. Bíró Mónika, a Móra Invest KFT ügyvezetője, valamint Árokszállási Beáta önkormányzati előadóval vett részt.

Amint elmondta, a két kolléganőjével nagy örömmel érkezett – régebben náluk is városi szinten szerveztek, Böllérnap néven hasonló rendezvényeket. Mivel azonban más települések is átvették a böllérverseny megszervezését, maguk abbahagyták. Manapság az ottani gazdakör szervezi, éppen a pécskai rendezvény előtti héten vágtak le 3 sertést, amelyeket, feldolgozva, felajánlottak a város karácsonyi programjában szervezett közétkeztetésre. Bár Mórahalom városi rangot szerzett, a disznóvágás hagyományát még sok ottani család ápolja, a legtöbben fel is nevelik a sertést, vagy ha nem, megvásárolják a hízót, amit maguk dolgoznak fel vagy hentessel készíttetik el a hagyományos élelmiszereket. A disznóvágás hagyományának ápolása szerinte erősíti gyökereinket is. E megállapítása akkor is igazolódott, amikor kolléganőivel Pécska néhány utcájában lépten-nyomon szembesülhettek a magyar közösségre általában jellemző parasztkultúra megnyilvánulásaival. Az efféle rendezvények kiváló alkalmat nyújtanak a már meglévő barátságok elmélyítésére, hiszen a böllércsapatok egymásnak az „ahány ház, annyi szokás” alapon bemutathatják, ki hogyan dolgozza fel a levágott sertést.

A pécskai rendezvény reggelén Antal Péter polgármesterrel egyeztették a két település közötti további fejlesztésekre született elképzeléseket, amelyeket az EU következő, hétéves költségvetési ciklusában kívánnak majd megvalósítani. Megegyeztek: amikor már látszik, hogy a következő hét év során az Unióban milyen prioritások érvényesülhetnek, azok mentén kidolgozzák a maguk együttműködési programjait is. A két település vezetősége annyira már ismeri egymást, hogy tudja: számíthat a megbízható partnerre, ami kulcsfontosságú a határon átnyúló programok sikerre vitelében. A következő hét évben Mórahalom számára a vízügyi projektek élveznek elsőbbséget, de kölcsönösen folytatnák a természetvédelmi beruházásokat is, miközben Pécska számára igen fontos lenne, hogy az alatta található hévízkinccsel kezdjen valamit. Ebben a mórahalmiak megalapozott tapasztalatokkal rendelkeznek, ugyanis jelenleg a hévizet elsősorban a gyógyászatban hasznosítják a Szent Erzsébet Gyógyfürdő révén, ami országosan minősített gyógyfürdő, évi 400 ezer fős forgalommal, a ráépülő, mozgásszervi betegségeket kezelő balneológiai központtal. Másik fontos vetülete a hévíznek, a hőenergiának a közintézmények fűtésére történő felhasználása a templomtól az óvodáig. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a település képes legyen önmagát finanszírozni, bár a városban még kevés az olyan tömbház-lakás, amit hévízzel hatékonyan lehetne fűteni. A legtöbb a családi ház, amelyek fűtésére nem nyújtott lehetőséget az eddigi pályázati rendszer. E téren is számítanak a pécskaikkal tervezett együttműködésre, de a felszíni, illetve az altalaji vizek hasznosításában is partnerek tudnak lenni. Az Antal Péterrel folytatott egyeztetés során kiderült, hogy mindkét félnek vannak a felsoroltakra vonatkozó kész terveik, ezért várják az EU pályázati kiírásokat, amelyekkel folytatni szeretnék az eddigi közös munkát. Az eddigiek során Pécskán két lépcsőben sikerült megvalósítani a Maros árterületének a rehabilitációját: először őshonos bivalyokat telepítettek be, míg a második lépcsőben sikerült megépíteniük a turisztikai látogató központot. Mivel a turisztika, a természetvédelem és a hévíz hasznosítása mindkét település számára igen fontos, a továbbiakban is könnyűnek ígérkezik a közös nevező megtalálása. Mórahalmon több kategóriájú szálláshely található: a magán szálláshelyek hasznosítása a lakosság jövedelmét egészíti ki, a Turisztikai Egyesület jóváhagyásával üzemeltetik őket, de panzióval, illetve 4 csillagos Welness szállodával is rendelkezik a város. Nagyon büszkék a szállodájukra, de a több szintű vendéglátást is sikeresen működtetik. A város vezetősége egy új szálloda, turisztikai központ kialakítását tervezi a Szeged felöli részre, ahol a lovas turizmus, szálláshelyek kialakítása, illetve az 1910-es magyarországi állapotokat idéző, most épülő skanzen is helyet kapna. Mindezzel a Mórahalomra érkező vendégeket minél több éjszakára kívánják ott marasztalni, méghozzá mindenki számára elérhető áron. A magánszállások ugyanis személyenként, napi 3 ezer forintnál kezdődnek, 22 ezer forintnál zárulnak a 4 csillagos szállodában. 85 magán szálláshely, a panzió, illetve a 4 csillagos szálloda 77 szobával és 5  – köztük 1 elnöki – lakosztállyal várja a vendégeket. A fürdőbe való belépés 1900 forint, amivel az élményelemek is használhatók, de többfajta szolgáltatási csomag is igényelhető. Az erdei iskolák alkalmasak szervezett ifjúsági szálláshelyekként, túravezetők mellett változatos programcsomagokat is biztosítanak, köztük a homoki parasztkultúrával való ismerkedés, kézművesség, illetve az olyan apró, természeti csodáknak a megismertetése, amelyekért le kell hajolni a föld közelébe, de a kulcsos házban is el tudnak szállásolni mintegy 50 fiatalt, étkezés mellett, viszonylag olcsón.

A mórahalmi filozófia szerint nem az árakat, hanem a szolgáltatások minőségét tornásszák fel. A gyógyfürdő 100%-ban önkormányzati tulajdonban van, nem veszteséges, nyáron mintegy 90 főt foglalkoztat, de télen is 50 fő körülit, amihez hozzájön a szállodában foglalkoztatott 45 fő. A szolgáltatásokra épül a helybeli gazdaság egy jelentős szelete, amitől azt remélik, hogy hozzájárul a Móraker Termelési és Értékesítési Szövetkezet felszámolása nyomán keletkezett űr kitöltéséhez. Mivel Mórahalom mezőgazdasági település, a felszámolt szövetkezet tapasztalatait átgondolva, újrahasznosítva, a helyi termelők újraegyesítésén, az egész város ellátására alkalmas új szövetkezési forma létrehozásán dolgoznak – mondták el érdeklődésünkre a Pécskai Disznótorra érkezett mórahalmi alpolgármester és csinos kolléganői.

A leírtakat nem reklámcélból tettük közzé, hanem egyszerűen azért, hogy olvasóink is megismerkedhessenek egy Pécskával nagyjából azonos lélekszámú, hasonló adottságokkal rendelkező városka vezetőségének, lakosságának az újszerű felfogásával, a turisztikára, a természetvédelemre és a termálvíz hasznosítására alapuló gazdasági életük, a szolgáltatások minőségére és változatosságára alapuló filozófiájuk sikerével. Az példaértékű lehetne minden hazai önkormányzat és fejlődni kívánó közösség számára.