Varga István mezőgazdasági gépészmérnök Nagylakon több mint 300 hektár termőföldön gazdálkodik, amiből 80 hektár saját, a többi földet haszonbérben műveli meg.
– Hányan dolgoznak meg ennyi területet?
– Két állandó alkalmazottal, illetve mezőgazdasági kampány idején besegítőkkel. 3 nyugati, illetve 2 hazai gyártmányú traktorral dolgozunk. Az első három traktort pályázati támogatással vásároltam, de más gépeket is sikerült beszereznem.
– Idén milyen kultúrákat vetett?
– 80 hektár búza volt, 50 hektár repce, 45 hektár napraforgó, a többi területre kukoricát vetettünk.
– Eddig melyik kultúrákat aratott le, milyen eredménnyel?
– A búzát és a repcét betakarítottuk, de visszatekintenék a kezdetekre. Az idei érdekes év volt, az elején nagy szárazsággal, ezért úgy nézett ki, hogy a búza és a repce teljesen tönkrement, de szinte az utolsó pillanatban jött egy komolyabb eső, ami egy gyenge-átlagos búzatermést eredményezett. Mivel a repcének a gyökere a földbe mélyebbre hatol, az könnyebben átvészelte a szárazságot, de az is csupán egy átlagos termést, 3,6 tonnát adott.
– Milyenek voltak az értékesítési feltételek?
– A repcét sikerült eladni az elején tonnáját 1730 lejért.
– A búza mennyit termett?
– Az is átlagosan 4,6-4,7 tonnát adott, ami nem a legjobb, de annak is örvendtünk. Hozzáteszem, Nagylak környékén jó minőségű termőföld van, ami jobb körülmények között sokkal többet is képes teremni.
– Mennyit kínálnak manapság a búzának kilójáért?
– Eleinte kínáltak kilójáért 0,8 lejt, manapság azonban még annyit se, ezért egyelőre az egész termés raktáron van. Abban reménykedem, hogy később sokkal jobb ára is lesz.
– Hogy termett a napraforgó?
– Azzal mindig sok gond adódik, mert felénk rendszeresen nagy a vadkár, ami ellen tehetetlenek vagyunk. Miután a napraforgó kikel, a vadállatok nagyon sokat lelegelnek belőle. Azzal a tudattal vetjük, hogy a fele fog teremni. Már azon gondolkodunk, hogy felhagyunk a napraforgó termesztésével. Próbáltuk korábban, utána később vetni, de rájöttünk: bármikor vetjük, a vadállatoktól nem tudjuk megvédeni. Mert a vadgazdálkodás a mezőgazdások kárára, terhére zajlik, mindenfajta kárpótlás nélkül…
– Hogyan mutat a kukorica?
– Azt elvetettük, ki is kelt, de sokáig nem kapott esőt, ezért már azt hittük, semmit nem fog teremni. Szerencsére, szinte az utolsó pillanatban jött az esős időszak, ezért a kukorica teljesen helyrejött, most nagyon szép termés mutatkozik. Komoly esély van nem csupán a jó termésre, hanem a kedvező felvásárlási árakra is, mert az ország jelentős területét az aszály sújtotta.
– Mennyi osztalékot szokott adni a földtulajdonosoknak?
– Tavaly hektáronként 1300 lejt adtam, remélem, hogy a nagyobb kukoricatermés jóvoltából, idén is ugyanannyit tudok adni.
– Hogy érzi, az ismertetett körülmények között, meg lehet-e élni a gazdálkodásból?
– Sok munkával, illetve komoly kockázatvállalással, de meg lehet élni…
– További sikeres munkát, illetve kockázatvállalást kívánok, köszönöm a beszélgetést.
Én köszönöm a jókívánságokat.
Hozzászólások