Nehézkes jogszabályok a műemlékvédelem útjában

Kedden délelőtt az Aradi Városháza Ferdinánd Termében találkoztak Az én európai városom (My European City) uniós pályázatban részt vevő partnervárosok képviselői. Amint azt korábbi lapszámunkban is olvashatták, a nemzetközi („szakmai innovációs”) konferencián hat partnerváros (Nantes, Nottingham, Szczecin, Jelgava, Berlin, Belgrád) küldöttei, köztük műemlékvédelmi szakemberek és egyetemisták érkeztek Aradra.

Az uniós finanszírozású projekt célja túl a kölcsönös tapasztalatcserén egy olyan hálózatot felépíteni, melyen belül a partnerek népszerűsíthetik saját kulturális örökségüket, másrészt olyan programokat kidolgozni, melyek révén elősegíthetik műemlékeik megőrzését.

Arad is partnerséget vállalt az uniós projektben, ezúttal a házigazda szerepét vállalta a nemzetközi konferencián. Partnerként a város egy igen nemes feladatot tűzött ki: feltárni a nagyközönség számára az aradi vár udvarán lévő, romos állapotban lévő ferences templomot. Merthogy az egyszerű aradi polgár vajmi keveset tud arról, hogy mi is lakozik a lerobbant épület falain belül. Nora Groșan projektmenedzser, az aradi önkormányzat európai projektekkel foglalkozó irodájának munkatársa a Nyugati Jelennek elmondta, az aradi Pro Urbe városvédő egyesülettel együtt javasolták, hogy a várudvarban lévő templomnak elkészítsék a homlokrajzát. A műemlék történetéről egy kötet is készül, melyet várhatóan augusztusban mutat be a polgármesteri hivatal. A templomban végzett kutatómunkát versenytárgyalás alapján az aradi Stacons cég végezte el, az érdekfeszítő részletekről a cég vezetője, Stanca Dorin igazgató számolt be a keddi konferencián. „A januárban elkészült homlokrajzot be fogjuk mutatni a nagyközönségnek, hiszen egy olyan örökségről van szó, melyet minél több aradinak meg kell ismernie. A templomban végzett kutatások számunkra is meglepő eredményekkel szolgáltak, a templom belsejében ugyanis még jól fellelhetők a barokk stílusra emlékeztető építészeti elemek. Megtaláltunk egy 1975-ös régi filmet, mely még a templomban készült, a műemléknek akkor még orgonája is volt” – nyilatkozta Nora Groșan, aki szerint jelenleg folyik a kutatómunka a ferences templom történetét felölelő könyv megírására.

A nemzetközi konferencián felszólalt többek között a Magyar Tudományos Akadémia műemlékvédelmi kérdésekben jártas két főmunkatársa, dr. Nagy Erika és dr. Timár Judit (Regionális Kutatások Központja, Alföldi Tudományos Intézet – Békéscsaba). A két szakember egyébként ismeri Aradot, hiszen olyan projektekben dolgozott együtt az itteni szakemberekkel, mint a közép- és kelet-európai történelmi belvárosok épített örökségének megmentésére, rehabilitálására irányuló VITO, vagy a történelmi városrész rekonstrukcióját célzó Hist Urban. A két hölgy arra is kereste a választ, hogy hogyan lehetne ösztönözni a műemlékek tulajdonosait, hogy vegyenek részt a felújítási programokban, továbbá hangsúlyozta, hogy a hazai (romániai) törvénykezést gyökeresen meg kell megváltoztatni, hiszen a legnagyobb akadályokat a nehézkes jogszabályok gördítik a műemlékvédelem útjába.  

„Ez Magyarországon sem megy simán. Nálunk éppen most tesznek tönkre néhány műemléket, azért mert bizonyos befektetői érdekek ezt kívánják. Ez kelet-európai jelenség. Azoknak a városoknak, melyek érdeke az, hogy megvédjék műemlékeiket, össze kellene fogniuk, és nyomást gyakorolniuk a nemzeti törvényhozásra. Világossá kell tenni, hogy melyek a tulajdonosok kötelezettségei, ugyanakkor azt is, hogy milyen eszközeik lesznek a helyi önkormányzatoknak arra, hogy ezeket a rendelkezéseket betartassák. Az aradi önkormányzatnak nagyon át kellene gondolnia, hogy milyen belvárost szeretne, és eszerint akár nagyon komoly lépéseket is meg lehetne hozni. A műemlékvédelmi problémát nem lehet kiragadni a társadalompolitikából. Ha fel akarjuk újítani műemlékeinket, végig kell gondolnunk, milyen a lakáshelyzet a városban, milyen az idősek helyzete, a szociális ellátás stb. ” – fejtette ki lapunknak dr. Nagy Erika.

Dr. Timár Judit a kulturális örökségre vonatkozó jogszabályok betartásának az ellenőrzését emelte ki. Szerinte ugyanis hiába van egy városnak jó műemlékvédelmi szabályozása, ha nem alkalmazzák a jogszabályokat. Megint más kérdés, hogy ki ellenőriz? Mindezeken felül pedig a helyi társadalomban egy olyan mentalitásra lenne szükség, mely által az emberek magukénak érezhetnék a várost és annak értékeit. Hiszen a műemlékvédelmi folyamatokban minden egyénnek részt kell(ene) vennie, kezdve a lakástulajdonosoktól, a döntés- és törvényhozókig bezárólag.   

A konferencián részt vevő külföldieket a házigazdák városnézésre vitték Arad történelmi övezeteibe.