Népszámlálási adatokat elemeztünk Tóth Csabával és Veres Valérral

Ismét a népszámlálási adatokat és az így kimutatható eredményeket elemezhettük a Mathias Corvinus Collégium megszervezte előadás keretében, Veres Valér habilitált egyetemi tanárral, helyettes dékánnal, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének igazgatójával, valamint Tóth Csaba prefektussal. 

Az eseményen Lehoczky Attila történelemtanár köszöntötte a jelenlévőket, és mutatta be a két előadót, akik bár éjszakába nyúló értekezést is tarthattak volna a népszámlálás témájában, igyekeztek röviden összefoglalni a nagy volumenű kimutatás elemzését. A meghívottak közül az első felszólaló Veres Valér volt, aki röviden vázolta miről lesz szó, majd a lényegre térve elmondta azt, amit már több mint 30 éve érzékelünk: Románia lakossága 1990 óta fokozatosan csökken. 

„Míg a népességcsökkenés 1992 és 2002 között 1,2 millió főre volt tehető, a trend felerősödve folytatódik, a 2002 és 2011-es évi népszámlálások között, Romániában az állandó (rezidens) népesség 1 559 333 fővel csökkent, azaz 7,2 százalékkal. A népességfogyás egynegyedét (24,8 százalék, 386 715 fő) a negatív természetes szaporodásnak (születések és halálozások száma közötti eltérés), háromnegyedét pedig a kivándorlásnak (1 172 618 fő) tulajdoníthatjuk. A 2011 és 2021 között megfigyelhető népességcsökkenés mintegy 60%-a természetes fogyás” – mondta a tanár úr, majd a prezentációként bemutatott képsorokon az ország népességének összetételét vizsgálhattuk. 

A kimutatások szerint tehát, mintegy 19 millió ember él jelenleg Romániában, ám sokan ezek közül valójában több mint egy éve külföldön élnek, ám Romániai lakosoknak minősülnek, mivel időről időre hazajárnak. Ez a kérdés a romániai magyarsággal kapcsolatban is vitatható, mert, bár egy millió főt számláltak, sok a külföldön dolgozó magyar, akik szintén rendszeresen hazajárnak, így valamilyen tevékenységük itt is megfigyelhető. Az országos statisztikai adatok szerint 2021-ben, amikorra a népszámlálás vonatkozott összesen 19 053 815 romániai lakost számoltak (2011-ben ez 20 121 641 volt), amiből összesen 16 568 889-en (2011-ben 18 884 831- en) nyilatkoztak, vagyis ennyi embert sikerült felkeresni, vagy regisztrálta magát a népszámlálás során. A román nemzetiségűek 14 801 442-ten (2021-ben 16 792 868-an), a magyarok 1 002 151-en (2011-ben 1 227 623-an), a romák 569 477-en (2011-ben 621 573-an), az egyéb nemzetiségűek 195 819-en (2011-ben 242 767-en) vannak és 2 484 926 személy nemzetiségére vonatkozó adat nem ismert, ami nagyobb a 2011-ben bejegyzett 1 236 810-es számhoz képest. 

A magyarok lélekszáma csökkenésének okaként a tanár úr Románia népességének elöregedését jelölte meg, ami a román lakosságot is érinti, ugyanakkor a szórványban élő magyarok asszimilációja és identitásváltása is kihat a magyarok számarányára. Veres Valér szerint a népesség csökkenése egy természetes folyamat, mivel a jelenlegi 40-50 év közötti lakosok egy olyan történelmi időszakban születtek, amikor a gyermekvállalásra ösztönözték az embereket (abortusz törvény), így a népességfogyás természetes módon hat vissza, kevesebb gyermek születésének a formájában. Azok a személyek, akik a magas gyermekvállalási időszakban születtek nagyobb számban vándoroltak külföldre, s sokan nem tértek vissza, így ez is kihat a népességfogyásra. 

Az országos statisztikai adatok összegzése után Tóth Csaba prefektus a népszámlálás Arad megyei menetéről beszélt: 

„A 2022-tes népszámlálás, amely a 2021-es évre vonatkozott – a Covid miatt – három szakaszban történt. Az első volt az önkitöltéses, ez márciustól májusig zajlott. Ezen az Arad megyeiek 60.9%-a vett részt, érvényesítve 51% lett, így több mint 207 000 személyt számoltunk. Az asszisztált önkitöltéses szakaszban összeírópontok segítségével 156 összeíró segített az önkitöltésben, és el kell mondanom, hogy voltak olyan települések, ahol ezt nagyon komolyan vették. Konkrétan volt, aki bement adót fizetni, vagy ügyet intézni a községházára, és ha már ott volt és még nem töltötte ki, segítettek neki, és nem engedték haza, míg ki nem töltötte a népszámlálási ívet. Volt egy gyűlésünk, amely során mindenkit összehívtunk, és bevontuk a népszámlálás népszerűsítésébe és lebonyolításába a civil szervezeteket, egyházakat és a kisebb szervezetek képviselőit. A személyes lekérdezési időszakban a megye területét 385 szektorra osztottuk fel. Számos kihívással kellett ugyanakkor megküzdenünk, ezek között a nem megfelelő önkormányzati adatközlést, a hibás, vagy hiányos önkitöltést említeném, amely miatt a digitális kérdőív nem mentődött el. A számítógépes rendszer hibái, leállása és a nehézkes kommunikáció is gondot okozott, így voltak olyan kitöltött kérdőívek, amelyek eltűntek főként az otthoni megkereséses szakaszban, amikor a számlálóbiztosok hiánya amúgy is komoly gondot okozott, így nem is kereshettünk fel mindenkit még egyszer. Az egyes önkormányzatok hozzáállása sem volt megfelelő, és az Országos Statisztikai Hivatal (INS) belső és külső kommunikációja is gondot okozott, a számlálóbiztosokat sok esetben olyan lakosokhoz is kiküldték, akik már kitöltötték a kérdőívet” – magyarázta a prefektus.

Arad megye lakossága a korrigált népszámlálási adatok szerint 410 143 főre tehető, míg az aradi magyaroké 25 731 fő. Ez a legutóbbi népszámláláskor 430 629, illetve 36 568 fő volt. Arad megye lakosságában az utóbbi népszámlálások alkalmával 5%-os csökkenés figyelhető meg. A természetes fogyás állandósult, az elhalálozások száma havonta meghaladja a születésekét. A munkaerőhiány miatt nagy nyomás nehezedik a gazdaságra, így a munkanélküliség reális aránya 1,5%, s a vendégmunkások alkalmazása is sok esetben szükségszerű. Ugyanakkor bár az Arad megyében működő 78 közigazgatási egység közül jó néhány nem képes fenntartani magát, és a kis települések elnéptelenednek, az Arad körüli települések lakossága nő. 

Arad megye lakosságának 13.8%-a valamilyen kisebbséghez tartozónak vallotta magát, ám a megye soknemzetiségű jellege kezd eltűnni, mivel csak négy kisebbség haladja meg az 1000 főt. A magyarok száma 25 731, a romáké 16 747, a szlovákoké 3310, a németeké 2000. Ezek a kisebbségek főként az egyházi közösségekben használják anyanyelvüket, intézményesített oktatásban kevesen vesznek részt. Az elmúlt 44 évben Arad megye magyar lakossága csaknem harmadára csökkent, míg számaránya a teljes lakosságon belül megfeleződött. A legtöbben a megyeközpontban élnek 10 071-en, de itt a legnagyobb a csökkenés is. A fogyás a megyei szintnél jóval magasabb az országos átlagnál, 30%. A csökkenés a megyei átlag fölött van a szórványban, illetve városokban (Arad, Borosjenő, Lippa, Pankota, Nagylak), s ahol ezek átfedésben vannak ott a legnagyobb a fogyás (Borosjenő 60%, Pankota 40%). A 20%-os nyelvi jogokat biztosító küszöb alá nem került egy közigazgatási egység sem (Pécska és Sofronya esetében csak a korrekciónak köszönhetően). Egyre nagyobb veszélybe kerül a politikai reprezentáció egyes önkormányzatokban, például Arad város és Arad Megye Tanácsában.

A megye területén 25 458 személy vallotta magát magyar anyanyelvűnek, ebből 23 768 magyar, 1194 román, 340 roma és 90 német nemzetiségű. A magukat magyar nemzetiségűnek vallók közül 15 803 római katolikus, 6344 református, 1021 ortodox, 578 evangélikus, 435 pünkösdista, 398 baptista és 1152 más vallású. 

Végzettség tekintetében a magyarok 46%-a középiskolai/szakiskolai végzettséggel rendelkezik. Felsőfokú végzettsége 14%-nak van, ami elmarad mind a megyei, mind az országos átlagtól, és 72 személy vallotta magát analfabétának, ami a maga 0,27%-os arányával jóval kisebb a megyei átlagnál, ami 0,8%. Foglalkoztatottság tekintetében a magyar közösségekben 41,8%-os a foglalkoztatottak aránya, ami az országos arányhoz közeli. Megoszlás tekintetében 82% alkalmazott, 15 % vállalkozó és 3% háztartásbeli. Arad megyében 532 magyar nemzetiségű vallotta magát munkanélkülinek. 

A prefektus szerint a magyarság fogyásának folyamata bár nem megállítható, lassítható, ha minden intézményes és informális szereplője az aradi magyar közéletnek erre összpontosít. 

Az előadás végén kérdezni is lehetett a két előadótól, s ez szükségesnek is bizonyult, mivel a korrigált és korrigálatlan adatok számos ponton megtéveszthetik a laikusokat.