„Nyugodt-e a lelkiismeretük?”

Ma kora délután – eseménytelennek egyáltalán nem mondható ülésen – a megyei tanács elfogadta 2014-es költségvetését. 

Rengeteg téma szerepelt a rendes ülés – a Különfélékkel együtt 27 – napirendjén, ám a többség és az ellenzéki kisebbség is tisztában volt azzal, hogy a lényeg az az egyetlen – az ülésrendben 18. – pont, amely a megye idei költségvetésére vonatkozik. A többi, bár némelyik nem „semleges”, csak amolyan dísz a költségvetés tortáján.

Arad megye idei büdzséje, hosszú évek óta először, kisebb az előző évinél, amiből egyértelműen következik, hogy bizonyos kiadásokra kevesebb jut belőle. Az is bizonyos: magam nem tudok olyan esetről, hogy egy akármilyen költségvetéssel minden érdekelt elégedett lenne, merthogy törvényszerűen valakinek több, másoknak kevesebb jut belőle. Akinek több, az elégedett és hallgat, netán a költségvetés mellett áll ki, aki kevese(bbe)t kap, az nyilván elégedetlen. Az is természetes, hogy minden város, község polgármestere, tanácsa azért áll ki (ha komolyan veszi azt, amiért polgártársai megválasztották), hogy közösségének minél több jusson. Teljesen „igazságos”, mindenki elégedettségére szolgáló elosztás azonban nehezen képzelhető el, pláne akkor, ha a tavalyinál kisebb összeget kell elosztani: elkerülhetetlen, hogy valakik elégedetlenek legyenek.

Csakhogy az USL-s politikusok és polgármesterek azt állítják: a pártjaikhoz tartozó vezetés alatt álló községek, városok jóval kisebb összegeket kaptak a megyei költségvetésből, mint a demokrata liberálisok. Dorel Căprar PSD-s parlamenti képviselő – ma délelőtti sajtótájékoztatóján jelentette ki – kollégáival szerdán este kiszámította: egy PSD-s közigazgatási egység (város, község) egy lakosára 13 lej jut, egy PDL-s polgármesterére pedig 140. Nem számoltunk utána, hogy valós-e az adat.

Ami tény: a mai megyei tanácsülésen az ellenzék (itt az USL számít annak) 17 módosító indítványt terjesztett elő a költségvetés kapcsán, amelyek közül azonban egyetlen egyet se fogadtak el, maradt tehát az eredeti határozati javaslat, amelyet a többség megszavazott. (Egyáltalán nem újdonság, sőt régi gyakorlat ez Románia parlamentjében is: ellenzéki módosító javaslatokat egyetlen gesztussal söpörnek le a napirendről.)

Nicolae Ioţcu megyei tanácselnök az idei év első rendes üléséről szólva a sajtónak így nyilatkozott: „Elfogadtuk a megyei tanács, illetve az alárendelt intézmények idei költségvetésére, valamint a megyebeli közigazgatási egységek költségvetésére vonatkozó határozattervezeteket. Természetesen szerettük volna, ha több elosztható alap áll rendelkezésünkre, de meg kell jegyeznünk: sok év után először a román kormány elvesz a helyi közösségek pénzéből, az Arad Megyei Tanács idén arra kényszerül, hogy 12,84 millió  lejt fizessen a fogyatékkal élőknek és kísérőiknek, a gyermekvédelmi igazgatóságnak és a speciális oktatásban alkalmazott tanerők (bíróságon megnyert) béreinek kifizetésére – ezeket a kötelezettségeket eddig Románia kormánya állta. Ebből az összegből a megyei tanács felépíthette volna az új fertőző betegségek részlegét a megyei kórházban, az új tbc-kórházat, megejthette volna az Arad–Világos út rehabilitációját. Íme, egy kormányrendelettel hogyan húzzák át a megyei tanács és a megyei polgármesteri hivatalok cselekvési kapacitását”.

A tanácsülés végén egy USL-s polgármester ezt a kérdést intézte a megyei tanács elnökéhez: „Nyugodt-e a lelkiismeretük a jelenlegi büdzsé elfogadása után?” Választ nem kapott.

Sipos György RMDSZ-es megyei tanácsos munkatársunk költségvetésre vonatkozó kérdésére azt válaszolta: az érdekvédelmi szervezet két tanácsosának (rajta kívül Bölöni Györgynek) az a kötelessége, hogy a magyar közösségek érdekében álljanak ki. Véleménye szerint e kötelezettségüknek – mint az elfogadott költségvetés is igazolja – tisztességgel eleget tettek.