Örök tél – a szovjet gulágról, leplezetlenül

Az Örök tél című, a II. világháború alatt és után „malenkíj robotra” a Szovjetunióba hurcoltakról szóló új magyar filmet a XXIII. Bánsági Magyar Napok keretében, május 8-án, kedden vetítették le a temesvári magyar színház stúdiótermében. A közönség a megrázó film forgatásának a kulisszatitkaiba is betekinthetett Köbli Norbert forgatókönyvíró és Lajos Tamás producer jóvoltából, akikkel Bartha Csaba temesvári rádiós újságíró beszélgetett.

Az Örök tél című filmet 2018. február 25-én mutatták be a Duna Televízióban, de a világpremierre csak idén szeptemberben kerül sor egy nemzetközi filmfesztiválon, amelynek neve egyelőre szakmai titok. A Félvilág és A berni követ című filmek alkotóinak, Szász Attila rendezőnek és Köbli Norbert forgatókönyvírónak a legújabb filmje a Szovjetunióba deportált több százezer magyar állampolgárnak állít emléket, akiket a szó szoros értelmében halálra dolgoztattak a munkatáborokban. A második világháború végén 700 000 magyar hadifogoly volt a Szovjetunió területén, közülük 300 000-ren soha nem tértek haza. Az Örök tél lágerfilm, amely arra keresi a választ, hogyan élhették mégis túl – férfiak és nők – az embertelen körülményeket, mi éltette bennük a reményt, amikor azt sem tudták, hol vannak és meddig kell ott robotolniuk. A szovjet munkatáborok kegyetlen világa hosszú évtizedekig tabutéma volt, a kényszermunkáról évek múlva hazatért magyarokat hallgatásra kötelezték és azzal fenyegették, hogy visszaviszik őket a munkatáborba, ha beszélnek a tábori körülményekről.

Az alkotóktól megtudtuk, hogy a döbbenetes filmet igaz történet alapján forgatták: Havasi János újságíró édesanyja történetét foglalta könyvbe, Lánykák, az idő eljárt címmel. Köbli Norbert forgatókönyvíró azt is elmondta, hogy a munkatáborok borzalmaiból csak annyit mutattak meg, amennyi feltétlenül szükséges, mert a néző egy idő után „leválik a filmről”, nem képes elviselni a további borzalmak bemutatását. A kilátástalan helyzetet egy szerelmi szál oldja, teszi elviselhetővé: Irén (Gera Marina) életét fogolytársa, Rajmund (Csányi Sándor) menti meg, majd különös kapcsolat szövődik közöttük, ami elsősorban a túlélésről szól, de akár szerelemnek is nevezhetjük. Ami a legfurcsább, ezt a lágerszerelmet nem a forgatókönyvíró találta ki: előkerült Irén levelezése Rajmunddal és a levelek erről a különleges kapcsolatról szólnak. A film kulisszatitkaiból: a szénbánya-jeleneteket egy kőbányában forgatták, amelynek feketére kellett festeni a falait, hogy hitelesnek hassanak, a farkasjelenetet pedig a szlovákiai hegyekben vették fel, kemény megpróbáltatásoknak vetve alá a színészeket. A lágerfilm forgatása közben a színészek, statiszták lázadoztak, amire az volt a rendezői válasz: ezek az emberek öt évig bírták az embertelen körülményeket, bírjátok ki ti is ezt a néhány órát...

Remélhetőleg előbb-utóbb a hazai mozikban is láthatjuk az Örök tél című filmet, amely a Gulág Emlékbizottság és Balog Zoltán, az emberi erőforrások akkori minisztere támogatásával valósult meg.