Óvoda és iskola közt lebegve

Mintha a hazai tanügynek nem volna elég a szaktárca által hozott számtalan, néha hajmeresztő módosító rendelet, most már a miniszterelnöknek is vannak ötletei az oktatást illetően. 

Ponta ugyanis eldöntötte: pártfogásba veszi szegény iskolaköteles gyermekeket és szüleik döntésére bízza, hogy a hatéves gyermek az iskolai vagy az óvodai előkészítő osztályban kezdje-e el a következő tanévet. Ponta szerint ezt a módosítást mielőbb rendelet formájába kell önteni, hogy a szülők március 31-ig dönthessenek a gyermek ide vagy oda íratását illetően.

A szülők persze értetlenül állnak az ilyenfajta változtatások előtt. Miután egy egész évig magyarázták nekik, hogy mennyire szükséges az iskolai előkészítő osztály bevezetése, s néhol valóban nagyszerűen be is vált, akkor jön a miniszterelnök (!) és azt mondja, hogy nem is biztos, hogy olyan jó az előkészítő, de ezt döntse el a szülő!

– Ez a lehető legrosszabb variáns, az előkészítő osztály létét illetően. Nem lehet ennyire levegőben hagyni több ezer gyermek beiskolázását. Intézményvezetőként úgy látom, egy ilyen rendelet teljesen ellehetetleníti a beiskolázási terv elkészítését. Tőlünk már januárban pontosan kérik a jövő tanévre tervezett osztályaink létszámát. De ha idén nem fogja törvény szabályozni azt, hogy hány évesen válik iskolakötelessé a gyermek, akkor egyszerűen nincs, mi alapján felmérjük, hogy ősszel hány elsősünk, hány előkészítősünk lesz. Mert ha a szülőnek kell döntenie, akkor gyakorlatilag az utolsó percig bármikor meggondolhatja magát, s szeptemberben kiderülhet, hogy a várt 17 előkészítős helyett 5-en iratkoztak iskolába – fogalmaz Kocsis Attila iskolaigazgató.

Az óvónők még ijesztőbbnek látnák egy effajta rendelet életbeléptetését. – Ha nem szabályozzák minisztériumi szinten a beiskolázást, akkor óriási kavarodásra számíthatunk. Nekem nincs rálátásom más tanintézmények helyzetére. De itt nálunk nagyon jól bevált az előkészítő osztály. Az óvodára is jó hatással volt, mert az intézmény keretei csupán három óvodai csoport működését teszik lehetővé, és eddig mindig középső, nagy és előkészítő csoportot kellett indítanunk, hogy biztosítsuk a folytonosságot. Ez sok szülőnek jelentett problémát, lévén, hogy a városban nincs magyar napközi, a pici gyerekeket nem volt hova vinni. Mióta az iskola átvette az előkészítő osztályt, felszabadult egy csoportunk, befogadhatjuk a 2-3 éves gyermekeket és ez nagyon jó dolog. Ha viszont ősztől, mondjuk három 6 éves gyermek szülei úgy döntenek, hogy nem íratják iskolai előkészítőbe, hanem az óvodában hagyják a gyermeket, akkor kénytelenek leszünk újra előkészítő csoportot indítani. A kiscsoportot pedig fel kell számolni. És nem tudom elképzelni, hogy milyen tanterv alapján foglalkozunk majd a hatévesekkel az óvodában?! Ugyanazt csináljuk majd, mint a tanítónők az előkészítő osztályokban?! De akkor miért kell óvodában maradnia a gyermeknek? – teszi fel a jogos kérdéseket Reis Erzsébet óvónő. Véleménye szerint a szülőnek alanyi joga dönteni a gyermeke sorsáról. És amennyiben szakvélemény (pedagógus, gyermekorvos, pszichológus) is alátámasztja, bizonyos esetekben valóban el lehet halasztani a beiskolázást a korban arra érett gyermek esetében is. De hogy általában véve a szülőkre bízni az iskolaérettség megítélését, az már felelőtlenség. Nem beszélve a tanintézményekben fellépő szervezési zűrökről! – véli az óvónő.

A pedagógusok csak abban bíznak, hogy Ponta „gyermekmentő” ötletét elfújja a közfelháborodás szele és nem fogja egy újabb módosító rendelet formájában fejre állítani az amúgy is labilis hazai oktatási rendszert.