Példaértékű közeledés az egész magyar és román nemzet számára

Hunyad – Legünnepélyesebb pillanatát élte meg szerdán délután Petrozsény és Várpalota 13 éves testvérvárosi kapcsolata, amikor a petrozsényi városházán a két városi tanács közös ülést tartott az együttműködés kibővítése ügyében.

Nemzetközi kapcsolatok

A közös ülés háromnapos nemzetközi rendezvénysorozat fénypontjának számított. A petrozsényi önkormányzat 50 000 eurót nyert EU-s pályázaton a testvérvárosokkal közös önkéntesség céljára. Ami háromnapos konferenciával párosult, melyen a Zsil-völgyi bányászváros testvérvárosai, a bulgáriai Banszko, az olaszországi Ponte nelle Alpi, valamint a magyarországi Várpalota, sőt, utóbbinak osztrák testvérvárosa, Wolfsberg képviselői vettek részt. Az olasz és a bolgár küldöttség egyaránt 7 tagú volt (alpolgármesterek, egy-egy tanácsos és civilszervezetek 5-5 képviselője), a várpalotai viszont jóval nagyobb: Talabér Márta polgármester mellett 7 helyi tanácsos a 11-ből, valamint civilszervezetek további 7 képviselője.

Az EU-s pályázaton elnyert pénz önkéntesek képzésére és az önkéntesség fontosságának tudatosítására szolgál. Önkéntes alapon készítenek ajándékokat a rászorulókra Mikulásra vagy húsvétkor, önkéntesek szükségesek a betegkezelői tevékenység kiegészítésére, önkénteseket toboroznak egyéb fontos társadalmi célokra is, hangsúlyozta Wersánszki Eduárd, a petrozsényi polgármester tanácsosa, programfelelős, pályázatkészítő. A háromnapos rendezvényen Petrozsény és testvérvárosai önkormányzatai, illetve civil szervezetei eme témákat vitatják meg, e téren cserélnek tapasztalatot.

Közeledés és kölcsönös tisztelet

A közös tanácsülés a magyar és a román nemzeti himnuszok eléneklésével kezdődött, majd Petrozsény és Várpalota zászlait ünnepélyesen kifüggesztették a magyar és a román nemzeti lobogók mellé. Ünnepi köszöntőjében Talabér Márta, Várpalota polgármester-asszonya hangsúlyozta: a hosszú magyar–román közös történelem során a két nép gyakran szemben állt egymással, de sokszor együtt is működött. A testvérvárosi kapcsolat elmélyítése éppen eme utóbbi célt szolgálja. „Összeköt a településeink fejlesztésének vágya, összeköt a természetszeretet, a bányászat, összekötnek a kulturális kapcsolatok, a sport, a Zsil-völgyi magyarság. És mindenekelőtt az ezekben gyökerező közvetlen emberi kapcsolatok”, hangsúlyozta a Veszprém megyei város polgármestere.

Tiberiu Iacob Ridzi, Petrozsény polgármesterének köszöntője szerint az elődjei idejében kiépített, majd folyamatosan fejlesztett testvérvárosi kapcsolatból Petrozsény csak nyerhet. „Nemcsak tapasztalat terén, városfejlesztés szempontjából, hanem mindenekelőtt a magyarok és románok között még meglévő elválasztófalak ledöntésében. Az egyesült Európába vezető út nemcsak papíron megfogalmazott szerződésekből, jogi normákból és egyéb bürokratikus elemekből, hanem főleg közvetlen emberi kapcsolatokból, egymás kultúráinak kölcsönös megismeréséből áll”.

A legnagyobb sikernek azonban Dézsi Attila Hunyad megyei prefektus köszöntője örvendett. S nemcsak azért, mert ez volt az egyetlen felszólalás, amit nem kellett lefordítani – a Zsil-völgyi származású prefektus két nyelven szólt az egybegyűltekhez. „Történelmi pillanat: romániai település először szervez közös tanácsülést magyarországi testvérvárossal. A néhány évvel ezelőtti közös magyar–román kormányülések után immár települési szinten is átlépték azokat szellemi gátakon, melyek a történelem során túl sokszor szembeállították a magyarokat és a románokat. Petrozsény Hunyad megye legeurópaibb városa, szemlélet és EU-s pályázatok terén egyaránt. Kár, hogy a nemzeti himnuszok szövegeit nem fordították le a másik nyelvére, a bennük lévő jó szándék és békevágy további lépés lett volna a kölcsönös közeledés felé”, hangsúlyozta a szabadságát félbeszakító, s egy napra Parajdról Petrozsényba 400 kilométert utazó prefektus, amit az egybegyűltek nyílt tapssal jutalmaztak.

Kétnyelvű közigazgatási baráti hangulatban

További felszólalások után, melyekben Valeriu Butulescu petrozsényi tanácsos, illetve Katona Sándor várpalotai alpolgármester a magyar–román közeledés nehéz kezdeti időszakát elevenítette fel, a kilencvenes évek kemény szembenállása idejétől a mai kibontakozásig, a tulajdonképpeni tanácsi határozatokra került sor. 3 pont szerepelt a napirenden: 4-4 tagból álló közös állandó együttműködési bizottság létrehozása, a kultúra és sport után az együttműködés kiterjesztése a vállalkozói és civil szférákra, valamint közös tapasztalatcsere, mely során a petrozsényi önkormányzat alkalmazottai Várpalotára mennek megismerkedni a magyar közigazgatással és fordítva.

Jóllehet az ülés aránylag nehézkesen ment, mivel mindkét tanács külön-külön vitatta meg, illetve szavazta meg a határozatokat, a fordítások pedig lelassították az eljárásokat, a hangulat remek volt. Jele sem volt a közömbösségnek, a petrozsényiek figyelemmel kísérték várpalotai kollégáik vitáját és fordítva. Ami csupán Wersánszki Eduárd kapcsolatfelelősnek okozott többletmunkát, két órás élő fordítás aligha könnyű dolog. A petrozsényi tanácsban nincsen magyar tag, noha egyesek – beleértve Tiberiu Iacob-Ridzi polgármestert is – törik valamelyest a magyart, a várpalotaiak között pedig nem volt erdélyi származású. A teremben azonban sokan értették mindkét nyelvet, csupán a bolgár és olasz testvérvárosok képviselői maradtak hoppon, hiszen az egész ülés csak magyarul és románul zajlott. Az osztrákok képviselője jobban járt, a petrozsényi magyarság egyik kiemelkedő személyisége, Leca Erzsébet ugyanis – német nyelvtanárnő lévén – fordított számára.

Végül mindkét oldalról egyhangúlag szavazták meg mindhárom napirendi pontot. Felemelő hangulatban, amint a terembe jelenlévő román sajtó képviselői is megjegyezték. A petrozsényi határozatok jóváhagyásával semmi gond sem lesz, sőt, ünnepélyes körülmények között kerül majd sor erre, hangsúlyozta Dézsi Attila.