Rá sem lehet ismerni a Kultúrpalota előadótermére!

Teljes gőzzel folynak jelenleg a felújítási munkálatok a Kultúrpalotában, egészen pontosan az előadóteremben. Csütörtökön Bognár Levente aradi alpolgármester és Cziszter Kálmán városi tanácsos tájékoztatta lapunkat a korszerűsítési folyamatról, mely nem mindennapi látványt nyújt a szemlélőnek. A város Maros-parti képét jelentősen meghatározó épület tetejének és kupolájának a felújítása már megtörtént, a tavalyi évet többek között a csatornahálózaton végzett modernizálási munkákkal zárták. Idén a kivitelező magáncég nekifogott a koncertteremnek és a többi belső helyiségnek, ami óriási kihívás, tekintve, hogy a város egyik legértékesebb műemlékéről van szó.

Cziszter Kálmán tanácsos elmondta, a geometrikus elemekből alkotott, szecessziós épület előadótermében a teljes padlóburkolatot felszedték (szerk.: ez egyébként a mellékelt képeken is látható), ugyanakkor eltávolították a falakról a vakolatot és a pódiumot körülvevő szigetelőfalat is. A szakemberek szerint a téglaszerkezet viszonylag jó állapotú, a pódiumot körülvevő tartófalak azonban erősen repedezettek, komoly megerősítésre szorulnak. A statikai feladatokon túl most egy olyan tanulmányon dolgoznak, melynek célja meghatározni egy orgona felállítását a koncertteremben. Egy közel 6 tonnás hangszerről van szó, melyet közvetlenül a pódium felé szerelnének fel. Ennek érdekében a város vezetői már felvették a kapcsolatot egy tapasztalt orgonakészítő céggel, részleteket azonban még nem kívántak elárulni ezzel kapcsolatban. A tervek szerint az eredetiekhez hasonló székek kerülnek majd a nézőtérre, ezeknek azonban Bognár szerint nem csak esztétikai, hanem akusztikai követelményeknek is meg kell felelniük. Az illetékesek úgy vélik, célszerű lenne egy olyan mechanizmust kigondolni, mely által a nézőtéri székeket (a hangszerekkel együtt) alkalomadtán a színpad alá süllyeszthetik, ezáltal a nézőtér felszabadulna, alkalmassá téve a termet más jellegű rendezvények (például állófogadások, bálok stb.) befogadására. Az ötlet még egy budapesti látogatás során született, melyen az aradi küldöttség megtekinthette a Liszt Ferenc Zeneakadémián zajló korszerűsítési munkákat. Az aradi filharmónia előadóterme ugyanis nagyon hasonlít a pesti zeneakadémia koncertterméhez, Bognár szerint nem kizárt, hogy Szántayt is megihlette, amikor az aradi gyöngyszem tervezéséhez fogott.

Szántay Lajos 1911–1913-ban épült Maros-parti palotájába lépve, az ember már az előcsarnokban belebotlik a felszedett, majd faltól falig felsorakoztatott, régi, korhadt padlószerkezetbe. Korszerűsítési munkák folynak a belső udvaron és az alagsorban is, a pompás teremre nem lehet ráismerni.

Bognár szerint a cég nagy felelősséget vállalt, hiszen olyan szakembereket kell hozatnia, akikkel képesek úgy rehabilitálni az építészeti remekműt, hogy annak egyetlen díszítő eleme se sérüljön. Külön hangsúlyt szeretnének helyezni a belső festett üvegablakokra és domborművekre, ügyelve, hogy még véletlenül se sérüljön az előcsarnok két oldalán a galériához felvezető, vörösmárványból készült lépcsősor.      

A Kultúrpalota felújítása azonban nem csak a város feladata. A Filharmónián kívül köztudottan egy másik intézménynek, a megyei múzeumnak is otthont nyújt, utóbbi pedig a megyéhez tartozik, tehát annak az épületrésznek a korszerűsítését a megyei önkormányzatnak kell megoldania. A város és a megye vezetőinek elvileg szorosan együtt kellene működniük annak érdekében, hogy az épület felújításával a határidő (2017) leteltéig elkészüljenek. A két önkormányzatnak pedig bizony eddig nem igazán sikerült egybehangolnia a munkálatokat.