Rászakadt az ég Kisiratosra

Írta:
2010. június 18. 18:41 (péntek) /

Közel száz lakóház és a közintézmények többsége megrongálódott Kisiratoson a mai viharban, amely egy tornádó erejével tört a magyar határ menti községre kora délután, egy óra tájban.

A körülbelül félórát tartó, esővel és jégesővel kísért ítéletidő okozta károknál még nagyobb volt a riadalom, mert a helybeliek azt hihették, hogy szó szerint rájuk szakadt az ég.

„Baj van!” – ez volt Almási Vince polgármester első mondata a telefonban, amikor afelől érdeklődtünk, hogy milyen nyomokat hagyott maga után a településen átseprő vihar. A helyszínre érve már mi is láttuk, hogy nem alaptalan az aggodalom, bár addigra a lakosok az úttestről és a járdákról félrehúzták a kettétört fatörzseket és a leszakított lombokat. Németh Magda portája előtt tőből „kikapta” a szél a meggyfát, a gazdasszony épp a majdnem bokáig érő vizet seperte le a járdáról. „Nagyon rég, évekkel ezelőtt volt ilyen förgeteges vihar. Egyedült voltam itthon… féltem, megmondom őszintén, mert nem szégyen” – sóhajtott. Gulyás Béláék épp a kerítést szabadították meg a rádőlt fától. „A tetőt is megkezdte, elöl és hátul is, de már visszaraktuk a cserepeket. Valamennyire beázott, de hamu van leterítve a padláson, mert nem padoltuk le, és az felfogta. Nem is szél volt ez, hanem orkán, csak úgy süvített. Az esőt nem is lehetett látni, úgy fújt” – hüledeztek még akkor is. Gagyi Pálfi Teréz azt panaszolta, hogy a vihar minden kerti veteményét letörte.

A római katolikus templom tetejének körülbelül egyharmad részét újra kell fedni – becsülte Zilahy András plébános –, de a parókia teteje is javításra szorul. Mint mondta, már másnap reggel hozzáfognak a helyreállításhoz. „Eddig csak a tévében láttunk természeti katasztrófát, de amikor az ember a saját bőrén tapasztalja, másképp éli meg” – mondta. Szemben, az óvoda tetejére hatalmas fatörzs dőlt, a bejárat dzsungelhez hasonlított, és a kultúrház udvara is úgy nézett ki, mint „tájkép csata után”. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy vége már a tanévnek, és nem voltak az óvodában a gyerekek – jegyezte meg Hadnagy Dénes iskolaigazgató, aki a helyszínen segédkezett a kárenyhítésben. „A tetőnek körülbelül a huszonöt százaléka megrongálódott. Az iskola kisépületénél is kicsavart egy diófát, de a kisebbik fa felfogta, úgyhogy csak egy pár cserépben esett kár” – magyarázta.

A temetővel szomszédos utcában találtuk Almási Vince polgármestert, ahol a villamos művek emberei a villanyvezetékeket szabadították ki az ágak és lombok fogságából. Szellelki Antal, akinek a háza előtt dolgoztak éppen, azt mondta, hogy nem emlékszik ilyen ítéletidőre Kisiratoson. „Nem volt rá idő, hogy mentsük a menthetőt. Úgy folyt a víz, mintha vederből öntötték volna. A színnek a tetejét, ahol a takarmányt tartom, ledobta… A háznak a tetejéről szerencsére csak egy cserepet vert le” – mutatott körbe.

Almási Vince legelőször a villamos műveket értesítette, hogy ne kapcsolják vissza azonnal a villanyt, nehogy áramütés vagy rövidzárlat miatt tűz keletkezzen. A második hívás már a megyei katasztrófavédelemhez ment. „Nem akarok én senkit se hibáztatni, de azt mondták, hogy küldjek egy írásos jelentést – tárta szét a karjait. – Kérem, itt nincs áram, nem működik se a számítógép, se a telefon, se a fax, mag amúgy is, kinek van ideje jelentést írni, amikor gyors cselekvésre van szükség.” A megyei katasztrófaelhárítók „segítőkészségét” mi is megtapasztalhattuk, mert épp a jelenlétünkben hívták fel a polgármestert, és kérték ismét, hogy küldjön írásos jelentést a károkról. „Ezt most senki ne kérdezze, mert még nem volt időnk felmérni, hogy mekkora is a kár – mondta. – Szerencsére a helyi polgárvédelmi alakulatunk nagyon érti a dolgát, mentek a fiúk, ahová kellett, és bajban ismerszik meg a jó barát, mert olyanok, akiknek semmi káruk nem keletkezett, mentek a szomszédjukhoz segíteni, sőt volt, aki Aradról jött kézifűrésszel, láncfűrésszel.”

A legnagyobb kár talán az orvosi rendelőt érte, amelynek elvitte a tetejét a szél, és beázott. Emellett – Almási Vince becslése szerint – 80-100 magánháznak a tetejét is megrongálta a vihar, volt, amelyikről 10-20 cserepet sepert le, de volt, amelyikről pár százat, és az embereknek nincs biztosításuk viharkárokra. A községháza udvarán található, bontásból származó tetőcseréppel kisegítették a rászorulókat (az egyedül élő időseknek munkaerővel is segítenek), de a polgármester értesítette a történtekről a megyei önkormányzatot és a prefektúrát is, és reméli, hogy a kisiratosiak kapnak majd anyagi támogatást a károk kijavításához. Az áramszolgáltatás visszaállítását egy-két órán belül remélték, de ami a legfontosabb – senki nem sérült meg a borzasztó viharban.

Hozzászólások