Reménykedni a kedvező gazdasági és politikai változásban

Sebestyén Csabával, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének újraválasztott elnökével, parlamenti képviselővel, miután gratuláltunk az újabb elnöki mandátumhoz, a hazai mezőgazdaság és gazdálkodás időszerű kérdéseit elemeztük.

– Elnök úr, hogyan értékeli az ópálosi gazdafórumot, ami tulajdonképpen az Aradon szokásos magyar–magyar gazdatalálkozót helyettesíti?

– Noha a járvány miatt idén Aradon nem szervezték meg az AGROMALIM nemzetközi kiállítást és vásárt, mi megszerveztük a hagyományos magyar–magyar gazdatalálkozót. Olyan feltételek között tettük, hogy a koronavírus miatt nem lehetett jelen a szokásos 200-300 küldött, hanem 50 fős küldöttségre kellett korlátoznunk a részvételt, illetve be kellett tartanunk a járványügyi előírásokat. Tehát egyszerre szerveztük a magyar–magyar gazdatalálkozót, illetve az RMGE tisztújító közgyűlését. Tekintve, hogy az elnökség mandátuma 4 évre szólt, ami novemberben járt volna le, de a koronavírus-járvány miatt úgy tűnik, egyre szigorúbb intézkedéseket hoznak. Éppen ezért úgy gondoltuk, inkább előbb szervezzük meg, mint esetleg valamikor télen, amikor az előrejelzések szerint az országban naponta talán 3000 új fertőzés is történhet. Szerintem jó volt az időzítés, de a hellyel is teljesen elégedettek vagyunk. Ugyanakkor a küldöttek is messzemenően betartották a járványügyi óvintézkedéseket, vagyis bebizonyították: az RMGE tagjai megfelelően tudnak viselkedni a politikában, a közéletben és a szakmában egyaránt.

– Kérem, térjünk át a mezőgazdaság, a gazdálkodás helyzetére!

– Nem kell ahhoz tudósnak lenni, hogy megállapítsuk: idén a koronavírus-járvány meghatározta az egész esztendőt a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a közélet, a tanügy szempontjából egyaránt. Én csak a mezőgazdaságról óhajtok beszélni. Nem volt elég a koronavírus, ami mindennek ártott, mert nem lehetett kiszámítani a lakosság fogyasztási igényeit, hiszen volt, amikor a polcokon maradt, máskor nem volt elég élelmiszer. Mindennek a tetejében a szárazság is sújtotta a mezőgazdaságot, az országban közel 2 millió hektár búza szinte semmit nem termett. Az ország kenyérgabona termése nagyon megcsappant, és úgy néz ki, hogy a kukoricával is nagyjából hasonló lesz a helyzet. Néhány napja esett ugyan csapadék, de vannak olyan megyék, ahol a kukoricatermés szintre a nullával lesz egyenlő.

– Ezek szerint, élelmiszerhiányra számíthatunk?

– Azt nem mondanám, mert külföldről bármennyit be lehet hozni. Az viszont igaz, hogy hazai termésből kevesebb lesz a polcokon, ami befolyásolja a profitnak a lecsapódását. Mert nem mindegy, hogy az a kevés jövedelem nem a hazai termelő, hanem a köztes kereskedő pénztárcájába kerül, aki az élelmiszert külföldről hozza be. Szerintem, az élelmiszerek mindenképp drágulni fognak, és bizonyára pontosan abban az időszakban, amikor a lakosságot a legfájdalmasabban érinti. Mert télen a szokásos kiadások mellé megérkeznek a fűtési számlák is. Ami a gazdákat illeti, ők nem igazán tudják növelni a bevételeiket, ők éppen csak ki tudnak jönni a jóval kisebb termésből, illetve a támogatásokból. A profitot a kereskedők fogják kasszírozni, miközben a gazdák maradnak a nulla szaldó közeli jövedelemmel.

– Az állami támogatások sem segítenek?

– Lehet, hogy a gondokat enyhíteni fogják a koronavírus-, illetve az aszály-kárra vonatkozó intézkedések, amelyek az Európai Unió területén működnek. Romániában is van egy uniós határozat március 25-i keltezéssel, miszerint a gazdálkodóknak is adhatnak 7000 euróig terjedő minimis támogatást, de hát azt látjuk: a kormány nem sieti el a támogatásokat. Az őszi vetésekre is megígérték, hogy augusztus 14-ig kifizetik az aszálykárt, de most, október elején sem érkeztek meg. Megígérték a kisgazdáknak a támogatást, amiről azt mondták, szeptember–október folyamán kifizetik, de csak most kezdték elfogadni az igényléseket. Azóta ők is pesszimistábbak, azt mondják, hogy talán decemberig kifizetik, szerintem azonban a kifizetések átlépnek az újévbe. Ilyen szempontból, a mezőgazdaság nem zárt jó évet, arról nem is szólva, hogy a vendéglátóiparral együttműködő gazdálkodók tulajdonképpen be is zárhatják a kapuikat, mert a vendéglátóipar szinte egész évben nem működött. Mert nálunk, sajnos a pánikkeltés volt a védekezési stratégia, mert arra számítottak: ha pánikot keltenek, az emberek jobban vigyáznak magukra. Sajnos, a kormány tevékenységében nem tudtuk értékelni a módszert: ha valami jobban sikerült, az biztosan az ő sikere volt, ha nem sikerült, nem ő volt a hibás. Ugyanez érvényesült a mezőgazdaságban is. Emlékezzünk arra az időre, amikor a sürgősségi állapotban a traktorokat nem engedték a mezőre menni, noha a tavaszi szántás és a vetés ideje volt. A betakarításnál ismét megszorítások voltak, mert nőtt a fertőzöttek száma. Tehát az idei gazdálkodás igen bonyolult volt az időjárás, a járvány miatt, de politikai szempontból is rendkívül furcsa, ellentmondásos évet zárunk. Mert az államalapítás 100. év fordulója, Trianon 100 éve, a PSD-kormány leváltása, ami után a liberális kormány káoszba kergette az országot, az nem tett jót semminek.

– De hát, mégiscsak zárjuk az évértékelőt valami reménykeltő üzenettel!

– Reménykedjünk, hogy átvészeljük a járványt, a vetéseinkre kedvező lesz az időjárás, de a hazai politikában is reménykeltő változás történik.

– Köszönöm szépen a beszélgetést!

– Én köszönöm a lehetőséget!