Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, valamint a Bánsági Magyar Gazdák Egyesülete több olyan határon átnyúló EU-pályázatban vett részt, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem és a Temesvári Mezőgazdasági Egyetem koordináltak. Éppen ezért, a temesvári Egyetem képviseletében a Majláthfalvi Nemzetközi Gazdatalálkozón jelen volt dr. Hamza Stela professzor is, aki kiválóan beszél magyarul.
– Professzornő, az EU 2014–2020. közötti új költségvetésében számít-e mezőgazdasági feldolgozó kisüzemek, létrehozását, működtetését serkentő, határon átnyúló pályázatokra?
– Nagyon hasznosnak tartanám, ha a mezőgazdasági feldolgozó kisüzemek létrehozását ezután úgy támogatnák, hogy a vállalkozóknak nem kellene akkora befektetést tenniük, hogy kilátástalan anyagi helyzetbe kerüljenek, képtelenek legyenek tovább fejlődni.
– EP-képviselőjelöltjeink a közelmúltban lezajlott választási kampányban azt állították, hogy az EU következő költségvetési ciklusában a gazdálkodói támogatások mintegy 20%-kal növekednek. Ön szerint, versenyképességük megtartásához elég lesz-e a támogatás mértéke?
– Túl kevésnek tartom, mert a 20% többlettel nem válhatnak versenyképesekké. A termelési költségek ugyanis túl magasak a hatékony gazdálkodáshoz. Ehhez még hozzájárul az a veszély is, hogy a földmoratórium lezárulásával a termőterület jelentős része külföldi kézre kerülhet. Szerintem, legkevesebb 50 évig nem szabadna a hazai termőföldnek külföldi kézre jutnia. E téren Magyarország egy kicsit meggondoltabban lépett, mint Románia, ahol a termőföldnek közel a fele külföldi kézen van.
– A bajt tetőzi, hogy a külföldiek jó része meg sem műveli a termőföldet.
– Valóban, de azért, mert példának okáért, Olaszországban van egy olyan titkos megállapodás a külföldön földet vásárlókkal, hogy minden hektár külföldön meg nem művelt termőföld után az olasz tulajdonos 2500 euró támogatást kap az államtól. Ezt azért teszik, hogy megtarthassák a piaci árakat abban az irányban, ahogyan ők akarják.
– Honnan képes az olasz állam ilyen rengeteg pénzt kifizetni, miközben maga is végtelenül el van adósodva? Akár csődbe is juthat…
– Ők soha nem jutnak csődbe, mert miután az adósságuk elér egy bizonyos szintet, azt eltörlik. Ez világszerte így működik, miközben a volt szocialista országok úgy léptek be az Unióba, hogy nem tudják fenntartani magukat, mert a kiadásaik olyan hatalmasak, hogy képtelenek egyensúlyban tartani a gazdaságukat. Ezek az államok újabb kölcsönökre kényszerülnek, amelyeket nem tudnak idejében, az elvárt feltételek között visszafizetni. Hasonló helyzetben vannak a görögök is, akiknek óriási adósságállományuk van, mégsem fáj a fejük, mert amúgy sem fizetnék vissza, miközben képesek fenntartani magukat a turizmusból. Mi is fenn tudnánk tartani magunkat bármilyen kölcsön nélkül. Románia annyira gazdag, hogy a lakosságnak egy évben csak 4 hónapot kellene dolgoznia, minek folytán begyűjtenék mindazokat a gyógynövényeket, amelyeket a Jóisten megteremtett és felnevel.
Boldogulás a gyógynövényekből
– Szerintem a turizmusból jobban megélhetnénk…
– Nem olyan fontos a turizmus, mint a bármilyen műtrágya nélküli, tiszta környezetben megtermő gyógynövények hasznosítása lenne. Ehhez viszont, gyökeresen változtatni kellene a munkamorálon, mert a rendszerváltásig igen nehéz körülmények között élt szülők a téves felfogású szeretetükkel elrontották a mai fiatalságot. Azoknak manapság, bármilyen elvárás nélkül meg akarják adni mindazt, amit maguk a rendszerváltás előtt nem kaphattak meg. Ez nem csak a családok, hanem az ország gazdasági életére is rányomja bélyegét. A rendszerváltáskor irigylésre méltó helyzetben voltunk, mert igaz ugyan, hogy kissé elavult, de működőképes feldolgozóiparral rendelkeztünk. Az uniós csatlakozáskor meg kellett volna ugyan hallgatnunk a Nyugat véleményét, de azt kellett volna tennünk, ami nekünk jó…
– Igen ám, csak az a kérdés, hogy akkor bevettek volna-e? Az EU vezető hatalmai által gyakorolt expanziós gazdaságpolitikája számára ugyanis, a mi 21 millió fős fogyasztótáborunk és olcsó munkaerőnk jó befektetésnek ígérkezett. A nyugati és keleti gazdálkodói támogatások közötti hatalmas különbség csak növeli a közöttük lévő szakadékot…
– Nekünk nem kellene tőlük semmiféle támogatás, de ne is vegyenek el tőlünk semmit! Hagyjanak gazdálkodni okosan, ahogy tudunk. Mert amit megtermelünk, hagyják úgy eladni, ahogy mi akarjuk. Nem látom a részükről megnyilvánuló valós segítséget, de azt sem, hogy az Unió valami komoly segítséget hozott volna az országba. Mi azzal együtt, hogy letarolták az erdeinknek közel a 3/4-ét, amivel sok természeti csapást, árvizet gerjesztünk, még mindig irigylésre méltó ország lehetnénk…
– Hogyan értelmezendő az optimizmusa?
– Az ország lakossága fejenként, évente 40-50 ezer eurót kereshetne, miközben 3-4 hónapig begyűjtené és feldolgozná az általunk gaznak, gyomnak nevezett növényeket, amelyeket viszont a Jóisten gyógynövényekként ajándékozott nekünk. Azokat idejében meg kellene ritkítani, nem kiirtani, mint az erdeinket, hanem csak ritkítani. Ezeket nem kell újravetni vagy felszántani a helyüket, hanem a megfelelő időszakban, illetve módon begyűjtenünk és értékesítésre előkészítenünk.
– Itt van a bökkenő, mert a gyógynövényekhez érteni kell, mert ha nem megfelelően használjuk őket, mérgezők is lehetnek.
– Valóban ismerni kell őket, de azt is tudni kell róluk, hogy melyiket, mikor, illetve melyik részüket kell begyűjteni. Mert van olyan időszak, amikor a virágát, amikor a magját vagy éppen a gyökerét kell begyűjteni.
– Ön ért a gyógynövényekhez?
– Hogyne értenék. Már gyermekkoromban is kíváncsi természetű voltam, ezért a nagymamámtól, illetve a dédnagymamámtól eltanultam a gyógynövények hasznosítását, amit mintegy 1500 oldalon le is írtam. A használatuk általi eredmények nem hallomásból tudottak, hanem az évtizedeken keresztül történt alkalmazásuk pozitív eredményei által. A gyógynövények ugyanis nem azonnal, hanem hosszú távon, de biztosan hatnak. Ehhez viszont ismerni kell az alkalmazásuk módját nem csak a betegeknek, hanem az egészségmegőrzés érdekében mindenkinek. Egy egészséges embernek is félévenként 21-25 napi kezelésre van szüksége egészségének a fenntartása, egyensúlyban tartása érdekében. Ha az ember ismeri önmagát, megérzi, hogy valami jót tesz-e neki vagy nem.
Bármilyen betegség gyógyítható
– Támogatná-e a gyógynövény-gyűjtés, illetve -hasznosítás témakörben indítandó tanfolyam ötletét?
– A rendelkezésemre álló, mintegy 1500 oldalnyi, gyógynövényekről írt anyagból szerintem legtöbb 150 oldalnyi tananyagként hasznosítható lenne. Ha ennél többet próbálnánk megtanítani, az túlterhelné a hallgatóságot. Gyakorlatilag a gyógynövények alkalmazása nem működik egyik napról a másikra, annak saját tapasztalaton kell alapulnia, és csakis érintetlen természeti környezetből, magától termő gyógynövényekkel érdemes próbálkozni. Azoknak a keverékét meghatározott ideig állni kell hagynunk, a maximális hatékonyság eléréséhez. Mert az ember meg tudja gyógyítani önmagát, bármilyen súlyos betegséget, beleértve a rákot is. Ehhez azonban képesnek kell lennie a belső nyugalom megteremtésére, önmagával meg kell békülnie, továbbá egyszer egy évben át kell ölelnie 12 fajta fát.
– Meg van határozva, milyen fákat, hogyan kell átölelni?
– Ahogy az ember megy az úton, megtetszik neki valamiért, megszólítja egy fa, azt a találkozáskor át kell ölelni 15-20 percig. Ezen kívül, évente 3-4 szer le kell feküdni ruhástól a puszta, de több fajta fűvel benőtt földre, ami 800-1200 méternyi, tenger fölötti magasságban található, és tisztább a levegő. Itt félórán át, teljesen ellazulva kell feküdni. Ezen kívül, szabályozni kell a légzést, közben imádkozni kell, ami sokat segít az ellazulásban. Sok mindenre, főként az egészségünk megtartására nem szánunk időt, noha ehhez csak annyi szükséges, hogy naponta, kétszer, háromszor, amikor éppen van időnk, kimegyünk a napfényre, és azt mondjuk: Istenkém, én is itt vagyok. Ennyi egy ima.
– Komoly betegségből gyógyított-e meg embereket?
– Hogyne, nagyon sokat. Köztük az édesanyámat is, aki több mint 6 évig teljesen le volt bénulva, két évig beszélni sem tudott, de az általam összeállított cseppekkel teljesen talpra állítottam. Igaz, hogy sokat rimánkodtam az orvosnak, hogy ne vágja fel, adjon nekem két hetet a meggyógyítására. Végül is három napot kaptam azzal a feltétellel, ha ez idő alatt krízise lesz, azonnal megműti. Mert amúgy sem bízott az én módszeremben. Éppen ezért, megkértem, hogy folytassa a kezelést, ahogy szokta, de három napig engedje meg, hogy én is kezeljem. Természetesen, a három nap csak a kezdet volt, de fél év alatt teljesen talpra állítottam édesanyámat. Megmértem, hogy az orvos által alkalmazott gyógyszerből 6 flakon nem volt annyira hatékony, mint az általam összeállított természetes keverékből egy kanálnyi. Visszatérve az előbbi kérdésére, szívesen vállalnám a gyógynövények megismertetésére, hasznosítására irányuló tanfolyam iránt érdeklődőknek az oktatását. Mert Isten azért ajándékozott meg bennünket a gyógynövényekkel, hogy azokat az emberek hasznára fordítsuk.
– Köszönöm az igen tanulságos beszélgetést.
Hozzászólások