A közönséges (vagy eurázsiai) hódok „fénykora” már sok-sok éve leáldozott a Maroson, sőt az 1820-as évek után számuk annyira megcsappant, hogy lassan teljesen kihaltak megyénkből. Hála azonban néhány lelkes, munkájának elkötelezett biológusnak, mára sikerült újratelepíteni a Maros környékén a kedves kis állatokat. Kétszáz év után számuk jelenleg meghaladja a 160-at – csak a megyénkben –, ami nagy megvalósításnak számít, vallják a szakemberek. Gabriel Herlo aradi biológus, a Maros-ártér Természetvédelmi Park munkatársa – aki több tanulmányt is végzett a hódokkal kapcsolatban, ugyanakkor védelmükért különböző projekteket bonyolít – a Mediafax hírügynökségnek azt nyilatkozta, különösen az elmúlt három évben szaporodtak el jelentősen ezek az állatok a Maros medrében, sőt Arad municípium központi részén is előfordulnak.
Az első hódcsaládokat még a 2002-es években engedték szabadon a Maroson, amikor 22 példányt hozattak Németországból. Azóta számuk folyamatosan nő és sikerült benépesíteniük mindazokat a területrészeket, melyeket aktívan uraltak még az 1800-as években.
A Maros-völgye Természetvédelmi Park munkatársai folyamatosan figyelik a hódcsaládokat, és azt tapasztalják, hogy az idő múlásával a kis állatok egyre több területet vesznek birtokba. Talán sokan nem is tudják, hogy Aradtól mintegy 35 km-re, Pécska és Szemlak között, a Maroson egy kis szigetet neveztek el róluk, mert azon a területen fedezték fel a legtöbb nyilvánvaló jelét (pl. kidöntött fák) a hódok jelenlétének.
Az aradi szakemberek remélik, hogy sikerül távol tartaniuk az orvvadászokat a védtelen állatoktól.
Hozzászólások