Hunyad megyei magyar napok

Szabadtéri rendezvények

Írta:
2011. június 5. 19:06 (vasárnap) /

Hétvégére besűrűsödtek a programok a második alkalommal megszervezett Hunyad megyei magyar napokon. Több ezren ünnepeltek a megye különböző településein, a rendezvények gazdag kínálata valós bőségzavart okozott.

 

Kulturális ajánlatok

Pénteken este a Maros néptánc-együttes lépett fel Déván, az előadásra az egész megyéből érkeztek nézők. Fellépésük szimbolikus jelentőségű volt, mivel a marosvásárhelyi művészek a Kőműves Kelemen rock-balladát, vagyis magas Déva várának történetét adták elő. A szomszédos Vajdahunyadon ifjúsági programot szerveztek a kastély udvarán felállított sátornál, majd este slágerpartyra került sor, melyen Szabó Zoltán biztosította az élőzenét.

A Zsil völgyében is gazdag volt a program. A petrozsényi művelődési ház nagytermében a kolozsvári magyar opera művészei operett előadását tekintették meg az egész bányavidékről érkezett magyarok, a megnyitóban, pedig a Petrozsény testvérvárosából, Várpalotáról érkezett Gizella női kórus lépett fel. Ezzel egy időben Lupényban is meglepően sokan vettek részt Koppándi Ildikó művésznő divat- és stílusbemutatóján. A szürke Zsil völgyében mindig jól jön a színek szimfóniája, mutatta be Farkas Éva tanárnő az unitárius tiszteletes asszony munkáját. Koppándi Ildikó Budapesten tanult képzőművészetet, a Lupényban kiállított kollázsok az öltözködés titkait mutattá be a helyi magyarságnak. Az öltözködés és a divat az emberiséggel egyidős, a megjelenésre már az őskortól adtak az emberek, ismertette Radu Alexandru szatmári művész. Ennek ellenére nem mindenkinek sikerült a jó ízlésű öltözék, a megfelelő frizura vagy kellékek megválasztása. Koppándi Ildikónak egyértelműen sikerült, kiállított munkái magas művészi érzéken túl ízléses szín- és anyagkombinációról tanúskodnak.

 

Miénk itt a tér

Szombaton megyeszerte a szabadtéri rendezvényeké volt a főszerep, Kalán-Sztrigyszentgyörgyön és Lupényban is, míg Vajdahunyadon a vár udvarán Szeben, Kovászna és Kolozs megyei fiatalokat láttak vendégül a helyiek, a vajdahunyadi nyugdíjasok pedig sepsiszentgyörgyi barátaikat fogadták.

A fénypont azonban Lupényban volt, ahol még soha nem volt magyar szabadtéri rendezvény, jegyezték meg a helyiek. Szombaton a helyi magyarság és az erdélyi vendégek büszkén vonultak fel lovas szekereken, népviseletbe öltözve a város főutcáján. A felvonulást táncos megállók tarkítottak, a közönség spontán módon verbuválódott, a reakcióból kiderült, a román közösség tagjai is megálltak gyönyörködni a szilágysági, szamosújvári, csernakeresztúri és magyarlapádi táncokban. A rendkívüli esemény nemcsak a magyarság elismerését nyerte el, hanem a románokét is: a felvonulást néző lupényiak elismerően, sőt irigykedve tekintettek a magyarság összefogására, hagyományaik, kultúrájuk ápolására. A több száz résztvevő felvonulása után az egykori római katolikus iskola előtti téren folytatódott, ahol a várpalotai Gizella női kórus, valamint az erdélyi néptánc-együttesek újabb fellépése következett.

Benedekfi Dávid főszervező, a lupényi RMDSZ elnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki támogatta a magyarság lélekemelő ünnepségét, mindenekelőtt maguknak a Zsil-völgyi magyaroknak. Akárcsak a pénteki rendezvényeken, szombaton is az egész bányavidék magyarsága vett részt a lupényi ünnepségen, sőt, távolabbról is érkeztek, többek között Winkler Gyula EP-képviselő és Dézsi Attila prefektus. Utóbbi tulajdonképpen hazatért, hiszen lupényi származású, ott nőtt fel. Az összefogást hangsúlyozó felszólalását nagy tapssal fogadták a lupényiak, a bányavidéken az emberi szolidaritás amúgy is nagyobb, mint másutt, Dézsi Attila pedig a lupényi magyarság egyik kiemelkedő képviselője. Akárcsak Széll Lőrincz, az Országos Ifjúsági Hatóság vezetője, aki a magyarság főtéri ünnepségének normalitását hangsúlyozta felszólalásában. A hagyományosan többnemzetiségű bányavidéken ez a természetes, noha 20 évvel ezelőtt talán a legoptimistábbak sem remélhették volna. A magyarság gazdagítja a bányavidéket, közérdek, hogy a magyarok őrizzék meg anyanyelvűket, hagyományaikat, hangsúlyozta román nyelvű felszólalásában Gheorghe Ile, a szomszédos Vulkán polgármestere, aki magyar felesége révén nagyra tartja a bányavidék magyarságát és kultúráját.

Az ünnepi felszólalások után a szervezők a Dél-Erdélyben rekordnagyságú óriásgulyással vendégelték meg az ünneplőket, a bál pedig éjszakába nyúlt.

Kalán-Sztrigyszentgyörgyön is birtokba vették a közteret a magyarok, a szabadtéri rendezvényen gulyásozás, közösségi játékok, nótacsokor, színházelőadás csalogatta az érdeklődőket, magyarokat és románokat egyaránt, este pedig bál várta a közönséget.

Hozzászólások