Szent István király koronája is a helyére került

A befejezéshez közelednek a temesvári Szent György-székesegyház (közismert nevén dóm templom) rehabilitációs munkálatai, amelyeket a 2014–2020-as Regionális Operatív Program forrásainak felhasználásával valósít meg a Temesvári Római Katolikus Püspökség. A három éve tartó restaurálási és konszolidációs munkálatok befejeztével a dóm kapuit megnyitják a látogatók előtt, és bizonyosan a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat egyik fő attrakciója lesz. A kiemelkedő jelentőségű műemlék épület történetéről és fő látványosságairól dr. Claudiu Sergiu Călin, a Temesvári Püspökség nagy tudású levéltárosa nyilatkozott a Nyugati Jelennek.

– A helyi hagyomány szerint a temesvári dóm templom császári alapítású. A legenda szerint VI. Károly osztrák császár fogadalmat tett, ha felszabadítja a török uralom alól a bánsági területet, akkor épít itt egy templomot.  Ezt igazolja, hogy a főoltár két oldalán Borromei Szent Károly és Ávilai Szent Teréz nagyméretű szobrai találhatók, amelyek VI. Károly császár és leánya, Mária Terézia „szignójának” tekinthetők. A császár így jegyezte az általa alapított templomot, de azzal is, hogy a kor leghíresebb bécsi festője készítette a főoltár képét és a legfontosabb bécsi építész támogatta a templom megépítését.

– Ki tervezte a barokk stílusban megépült templomot?

– A temesvári dóm terveit Joseph Emanuel Fisher von Erlach bécsi építésznek tulajdonítják, de nem maradtak meg olyan tervrajzok, amelyek az ő aláírását viselik. Temesvári építészek szignóját viselő tervek, dokumentumok maradtak fenn, amelyek a budapesti országos levéltárban találhatók. Néhány évvel ezelőtt fedezték fel őket a kutatók, és nyilvánosságra is hozták őket. Az is bizonyos, hogy a templomépítést Bécsből rendelték el, és a pénz is onnan jött.

– A restaurátorok az eredeti, Budapesten található tervek alapján dolgoznak?

– A budapesti tervek mellett a temesvári püspökség levéltárában és a bécsi levéltárakban is vannak dokumentumok, de a restaurálás nem feltétlenül a régi építészeti tervek alapján zajlott, mert a templom struktúrája nem változott meg az idők folyamán. A temesvári dóm két és fél évszázad elmúltával is egy nagyon jól megépített, stabil épület, látható repedések, strukturális sérülések nélkül. A legenda szerint a dómot facölöpökre építették, amelyeket nagy mélységbe levertek a földbe (Temesvár mocsaras terület volt a XVIII. században – szerk. megj.) A szájhagyomány szerint amilyen magas a templom, olyan mélyre hatolnak az alapját képező facölöpök is. A dóm az egykori török vár Nagy-Palánk nevű részének a területén épült fel.

– Melyik időszakban épült meg a temesvári dóm, a csanádi, majd a temesvári egyházmegye püspöki székesegyháza?

– Az építkezés 1736-ban kezdődött és 1772-ben fejeződött be, tehát közel 40 évig tartott. 1754-ben tartották az első szentmisét és felszentelést a befejezetlen dómban. Addigra csak az oltár, a szentély és a kereszthajó készült el. A többi rész deszkával le volt zárva, a központi hajón dolgoztak, a tornyok irányába. Az építkezés 1772-ben fejeződött be, amikor Temesvárra hozták a mellékoltárokat díszítő szentképeket, amelyek alá is vannak írva. Ebben az évben hozták el az utolsó bútordarabokat is, erről dokumentumok is fennmaradtak.

– Ha befejeződik a felújítása, és megnyitják a látogatók előtt, mi az, amit feltétlenül bemutatna a turistáknak?

– Ahogy a templomba a főbejáraton keresztül belépünk, a jobb oldali mellékoltárt a pestis ellen védő szenteket ábrázoló festmény díszíti, amely Szent Rókust, Szent Sebestyént és Szent Rozáliát ábrázolja. Vele átellenben, bal oldalt látható a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló festmény, aki a XVIII. századtól a Bánság védőszentje. A következő két mellékoltárt a Szűz Mária látogatása unokatestvérénél, Szt. Erzsébetnél című festmény díszíti (jobbról), akiről július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén emlékeznek meg. Vele szemben a Szent József halálát ábrázoló oltárkép látható. A kereszthajóban jobbról látható az Utolsó vacsora, balról a Jézus keresztre feszítése című oltárkép.  Az Utolsó vacsora című festmény különlegessége, hogy a művész kerek asztalnál ábrázolja Jézust és az apostolokat.  Ez egy ritka ábrázolás. A mellékoltárok képei Johann Nepomuk Schöpf bécsi festő alkotásai, de csak a Jézus keresztre feszítése című festmény viseli a mester kézjegyét. Johann Nepomuk Schöpf  Nagyváradon a püspöki palotában is dolgozott, ott freskókat készített.

A fő oltárkép 1754-ben készült és Szent Györgyöt ábrázolja, amint legyőzi a sárkányt. Alkotója Michael Angelo Unterberger vagy Michelangelo Unterberger dél-tiroli festő, aki  a bécsi Szépművészeti Iskola igazgatója volt abban az időben. A mester ebből a képből három változatot is készített, közülük a temesvári a legnagyobb. A fő oltárképpel egy időben készült a püspöki trón és a szentély bútorzata, valamint az örökmécses, ezek mind 1754-ben készültek és eredetiek.

1850-ben készült el a két kisebb mellékoltár, Csajághy Sándor püspök idején: Szent Gellért oltára és a Szűzanya oltára. Érdekesség, hogy Szűz Mária szobra fémből készült, a legenda szerint egy az 1848-as forradalomban használt ágyú anyagából öntötték. A többi szobor, az angyalok, szentek mind fából készültek, és aranyozottak. Az utolsó mellékoltárt 1900-ban a temesvári Bersuder család adományozta. A nemes család egyik jeles képviselője volt Bersuder Lajos, műkedvelő történelmi és arcképfestő, a Bersuder-ház manzárdjában ma is temesvári festők műtermei találhatók.

A dóm orgonája és a vitráliák 1908-ban készültek el. Az orgona Karl Leopold Wegenstein temesvári orgonakészítő mester munkája. A szentély vitráliái Szent István királyt és Szent Gellértet ábrázolják, a főoltártól jobbra és balra találhatók. A harmadik vitrália az orgonánál található és Szent Cecíliát, a zene védőszentjét ábrázolja. Érdekesség a vitráliákkal kapcsolatban, hogy Szent István király fejéről az 1930-as években felső parancsra lekerült a korona, mert akkoriban nagyon feszült volt a román–magyar viszony, és elrendelték a magyar történelmi jelképek eltávolítását. Volt egy ügyes mester Temesváron, aki kipótolta a hiányzó korona helyét, és „sapkát” helyezett István király fejére. A restaurálás alkalmával a korona most visszakerülhetett Szent István király fejére, mert az a fő elv, hogy lehetőség szerint helyre kell állítani a műtárgyak eredeti állapotát. Kérdések ugyan felmerültek a koronával kapcsolatban, de mi azzal érveltünk, hogy Bukarestben a királyi palota tróntermét is visszaállították az eredeti állapotába, a régi királyi címerekkel, jelképekkel, festményekkel stb.

A temesvári dómnak hét harangja van, amelyek közül a legrégebbi a budai Steinstock Joseph mester munkája a XVIII. századból. A többi harang az idők folyamán kicserélődött, a legújabb harangot Bogdánffy Szilárd vértanú püspöknek szentelték, aki annak idején ebben a templomban bérmálkozott, és akit 2010-ben boldoggá avattak.

Végül érdemes meglátogatni a dóm szentélye alatt található kriptát, ahová a temesvári püspököket, egyházi méltóságokat, de katonai és politikai vezetőket is eltemettek. A kriptában a legrégebbi sír még 1740-ből maradt meg, legutóbb pedig Kräuter Sebestyén (Sebastian Kräuter) temesvári püspököt helyezték ott örök nyugalomra.