Szolidaritás és közösségépítés

Zavaros és eseményteli volt a 2010 szeptembere és 2011 júliusa közötti időszak. Tavaly ősz óta már nyilvánvaló, hogy az Európai Unió a gazdasági világválság hosszantartó következményeivel kell számoljon, hangsúlyozta kedden Déván Winkler Gyula EP-képviselő, éves mérlegvonó sajtóértekezletén.

Éppen a gazdasági világválság nyomán tevékenysége két fontos célkitűzés mentén zajlott: szolidaritás és közösségépítés. EU-s szinten és az erdélyi magyarság körében egyaránt. A szolidaritás uniós szinten ugyanúgy szükséges, mint idehaza, noha a krízis mindkét helyen igencsak próbára teszi. Összefogás nélkül az EU sérül, sőt gyengül, kisebb szerephez juthat világpolitikai szinten. Ezért a megerősödés is csak együttműködésen alapulhat, különben a válság térdre kényszerítheti az uniót. Erdélyi magyar viszonylatban sem különb a helyzet, a politikai széthúzás nyilvánvalóan rontja a magyarság esélyeit, nem megerősödést, hanem gyengülést eredményez.

A kettős cél elérését Winkler Gyula az EU hatáskörének kibővítésével véli elérhetőnek, különösen gazdasági téren. Például a szállítás és az energiapolitika egységes EU-s szabályozást igényel, hiszen a vasúti és közúti vonalak, akárcsak a csővezetékek több országot érintenek, a jelenlegi 27 tagország külön-külön szabályozása pedig inkább kerékkötő, mintsem fejlődést elősegítő tényező. A gazdasági, pénzügyi és szociális válságért felelős különbizottság tagjaként javasolta az uniós költségvetés növelését, mely jelenleg nevetségesen alacsony, az EU-s GDP 1%-t teszi ki. Ugyanakkor javaslatára fogadta el az európai parlament a kis- és középvállalatok támogatásának fokozását, valamint európai ösztöndíj meghirdetését az innováció és kutatás területén, amire Brüsszel évi 30 millió eurót fordítana. Utóbbi rendkívül fontos, véli a Hunyad megyei RMDSZ elnöke, hiszen Európa folyamatosan elveszíti egykor oly jelentős ipari bázisát és annak műszaki-technológiai alapját. A javasolt ösztöndíj eme területen szolgálná a megerősödést, főleg, hogy uniós szinten az évi 30 millió aprópénznek tekinthető, viszont hatása fontos lehet: Európának a 21 században is szüksége van az iparra.

Az ipar felkarolása keretében Winkler Gyula is tagja volt annak a bizottságnak, mely tavaly ősszel elfogadtatta az európai parlamentben a kőszénbányászat szubvenciójának meghosszabbítását 2018-ig, az eredetileg tervezett 2014 helyett, ami jószerint megmentette a Zsil-völgyi bányászatot, legalábbis egy ideig.

Az elmúlt egy év a Hunyad megyei magyar közösség és az RMDSZ szempontjából is eseménydús volt. Számításuk bejött, a Hunyad megyei szervezet kezdettől fogva Kelemen Hunort támogatta, az RMDSZ tízedik kongresszusán elfogadott 6 dokumentum közül 3 Winkler Gyula tollából származott.

Ami a jövőt illeti, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke szerint az első számú cél a közös EU-s kisebbségpolitika kialakítása és elfogadása. Első lépésként a nemzeti kisebbségek felkarolását be kellene venni az Európai Néppárt 2012 őszére tervezett programjába, ami roppant kemény dió. Számos EU-s ország egyáltalán nem tekinti prioritásnak a nemzeti kisebbségek ügyét, mások, mint például Görögország és különösképpen Franciaország viszont kimondottan ellenzik, nem is fogadják el a nemzeti kisebbségek létét, s valamennyi erről szóló dokumentum nyelvezetét patikamérlegen kell megfogalmazni, különben Athén és főleg Párizs nyomban keresztbe tesz.