Választásról, költségvetésről, igazságügyről

Az újságíró, aki szolgálati ügyben, főleg sajtótájékoztatókra kormányzati és ellenzéki pártokhoz eljár, előre tudja: az esetek 90 százalékában arról fognak beszélni valamilyen téma kapcsán, hogy az „ellenpárt” már megint milyen csúnya és elfogadhatatlan dolgot művelt, nyilatkozott, mennyire demagógok, populisták, tehetetlenek az ellenfelek stb. stb.

A kérdés csak az, hogy éppen mi az aktuális téma.

Ma, például, a Liberális-Demokrata Párt (PDL) megyei alelnöke, Iustin Cionca arról beszélt, hogy a Szociálliberális Unió (USL) kormánya által beterjesztett, 2014–2020-ra szóló stratégiát az Európai Bizottság elutasította. (Az információ nem egészen pontos, egyelőre csak a tervezet gyenge pontjaira mutattak rá, az átdolgozott variánst január végéig kell a kormánynak beterjesztenie – szerk. megj.) Immár harmadszor fordul elő ilyesmi, mondta az alelnök, és ez „komoly pofon” az ország számára, amely egy rosszul kidolgozott terv miatt komoly európai pénzektől eshet el. (Mint már megírtuk, a fent említett periódusra Románia számára kis híján 40 milliárd euró lesz lehívható – ha lesznek megfelelő projektek.) A figyelmeztetés, mondta Cionca alelnök, igazolja a PDL aggályait, hiszen jó ideje figyelmeztettek: egy ilyen stratégiával, mint amilyet beterjesztettek, nem lehet az ország sikeres.

A másik téma a európai parlamenti választások és az új alkotmányról való (kétnapos) népszavazás egyszerre való megtartása. A PDL-nek több kifogása is van ez ügyben. Ha a választásra, illetve az alkotmány ügyében történő népszavazásra a tervezett időpontban, május 24–25-én (szombat–vasárnap) kerülne sor, a parlamentnek legkésőbb április 24-én erre vonatkozólag új törvényt kellene elfogadnia, ugyanis a 2007/33-as törvény szerint az európai parlamenti választásokra csak vasárnap kerülhet sor. Másrészt már január közepén járunk, és még senki sem tudja, mi lesz az új Alkotmányban, hogy lehet arról májusban szavazni? Az új alkotmánnyal, mondta, az USL gyenge elnököt kíván, és Antonescu, csak hogy elnök lehessen, belemegy a játékba. Továbbá: egy kétnapos választáson nem annyira a két napon, mint a két nap közötti éjszakán „szavaznának”, mondta, a csalás lehetőségére utalva. Cionca azt is kifejtette: a választások összevonása a PDL szerint Ponta miniszterelnök és Antonescu szenátuselnök teljes mértékű tiszteletlenségét mutatja az európai parlamenti választásokkal és az Alkotmánnyal szemben. Ugyanakkor üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését, amely visszautasította az eléje beterjesztett törvényeket.

Költségvetés a politikai klientúrának

Ha a PSD sajtótájékoztatóját pár órával későbbre tervezik, valószínűleg sor került volna a fentiek cáfolatára, a nyilatkozó kipellengérezésére, így azonban, hogy a kettő között nem volt gondolkodási, reagálási idő, a PSD-nél megelégedtek azzal, hogy Arad megye költségvetését – és ezzel a PDL-t – bírálják. (A büdzsét még nem fogadták el, de készülnek rá.) Az alapgondolata a sajtótájékoztatónak az volt: „A PDL megbünteti a helyi választásokon az USL-re szavazó polgárokat”. A költségvetés ugyanis, mondják, kizárólag politikai alapelvekre épült, ami még a PDL-s vezetés számára is példátlan, mondta Florin Tripa megyei tanácsos, a PSD megyei ügyvezető titkára. A helyi tanácsoknak kiutalt összegeket politikai meggondolások alapján osztják, a büdzsére vonatkozó határozattervezet az aradi PDL elnöke, Gheorghe Falcă akaratát tükrözi, aki utasításokat adott a megyei tanácsnak. Az áfából és a fizetési adókból a helyi tanácsok számára helyi fejlesztési programokra kiutalt pénzeknél egyértelmű a különbség a PDL-s és PSD-s vezetésű tanácsok között a PDL-sek javára. Hagyomány, például, hogy Kisjenő várost mellőzik, idénre például egyetlen lejt se kapott. Vannak kis, PDL-s polgármesterek vezette községek, amelyek kétszer-háromszor többet kapnak, mint PDS-s vezetésű városok. Például Lippa és Vinga 2-2 milliárd régi lejjel (200 000 új lejjel, szerk.) ugyanannyit kapnak, mint a legkevesebb juttatásban részesülő PDL-s községek. A PDL minimuma a PSD maximuma, függetlenül a helység nagyságától. Mindezt a PSD felháborító pártosságnak tartja, ami a PDL-sek képmutatására vall, hisz ők azok, akik azzal vádolják a kormányt, hogy nem utal ki alapokat Arad számára. Florin Tripa megyei tanácsos szerint az országos költségvetésben a lakosság és a helyi közigazgatási egységek száma alapján nincs ilyen politikai alapú megkülönböztetés, a megyei tanácséban viszont van – összegez az ügyvezető titkár.

Ugyanezen a sajtótájékoztatón Paul Bărbulescu, a szociáldemokrata ifjúsági szervezet alelnöke arról beszélt, hogy a PDL jogtalanul bírálta a fogyatékkal élők kísérőinek járó fizetés ügyét. A 2013-ból származó 103-as számú sürgősségi kormányrendelet tisztázza a kérdést, hogy az amúgy is sorsverte embereknek ne kelljen fölöslegesen járkálniuk egyik hivatalból a másikba. A 2006/448-as törvény kimondja, hogy a kifizetések a kormány, a megyei és a helyi tanácsok által történnek, de nem mondja ki, hogy melyik mennyivel járul hozzá. Most a kormány leszögezte, hogy a helyi szerveknek 25 százalékkal kell a kifizetésekhez hozzájárulniuk. Bărbulescu emlékeztetett, hogy a PDL-kormány 2011-ben a kifizetések kb. 70 százalékét folyósította a kísérőknek, s akkor egyetlen PDL-s sem beszélt a helyi költségvetések kifosztásáról.