Vita előtti vita a költségvetésről

Holnap délután rendes ülésen vitatja meg az Arad Municípiumi Tanács a város 2014-es költségvetését.

A vita azonban tulajdonképpen azóta folyik – hol a sajtó nyilvánossága előtt, hol kevésbé látványosan –, hogy a polgármesteri hivatal közszemlére tette a tervezetet, és nem kell csodálkozni azon, hogy az aradi ellenzék (az USL és szövetségesei) az ellenzői, minél több és jobb fogást keresnek a polgármesteren, aki az USL szerint minden rossznak a feje.

Ma délelőtt az USL aradi tanácsosai (Florin Galiş, a PNL városi elnöke, Gheorghe Ghilinţă és Marin Lupaş), kora délután Gheorghe Falcă polgármester tartott sajtótájékoztatót a témáról. Előbbiek nemes egyszerűséggel „egyensúly nélküli, arrogáns” költségvetésnek, még egyszerűbben „szörnyűségnek” nevezték az idei büdzsét.

Lássuk a legfőbb kifogásokat (amelyekből ma délután 2 óráig mindössze kettőt terjesztettek be, az egyiket el is fogadta a tanács, a másikat, az általános fűtéstámogatással kapcsolatosat, elutasították).  

Az egyik gond, hogy, Florin Galiş fogalmazása szerint „Arad nagyon beteg”: itt a legmagasabb az országban a rákbetegek aránya, nagyon nagy az anyagcsere-, a szívbetegségekben, a tbc-ben stb. szenvedők száma. A város lakossága egyre csökken, a kórházak tele vannak – a költségvetés pedig úgy tesz, mintha erről semmit se tudna. Javasoltuk, mondta Galiş, egy rák- és egyéb gyakori megbetegedéseket monitorizáló központ létrehozását, mert ha a kórházakat a tanács nem is támogathatja, egy ilyen egészségügyi intézmény alakítására a törvény értelmében lenne lehetőség, s ez talán a fiatal orvosoknak is munkalehetőséget teremtene. Az intézet főleg a betegségek megelőzésével foglalkozna – tette hozzá.

Ghilinţă tanácsos ismét elpanaszolta, hogy a tanács szakszemélyzete nem nyújt támogatást a módosító javaslatok megfogalmazásához, majd azt kifogásolta, hogy az idei költségvetésben túlságosan nagy (a mintegy 500 millió lejhez képest 125) a költségvetési többlet, ami szerinte azt jelenti, hogy a tanács beszedte a jövedelmeket és nem volt képes felhasználni a pénzeket, tehát világos, hogy a költségvetés kiegyensúlyozatlan. „Falcă nem tudja, mit csinál”, volt a következtetés. A polgármester viszont, ha ezzel az állítással szembesülne, azt válaszolná: „Ghilinţă nem tudja, mit beszél”. Később tartott sajtótájékoztatóján ugyanis a polgármester kitért a költségvetési többletre és így magyarázta: a többlet csak kis részben a takarékos gazdálkodás (nem éppen elhanyagolható) eredménye, sokkal inkább azoknak az európai hiteleknek, kölcsönöknek a következménye, amelyeknek eddig csak egy részét költötték el folyamatban lévő munkákra. A költségvetési többletből csak beruházásokat lehet finanszírozni, a pluszpénz tehát nem vész el. Ugyanez a helyzet a költségvetési tartalékkal, amiből idén a tavalyinál többet irányoztak elő. Ez azért van, mert a költségvetésben olyan tételek szerepelnek – például épületek homlokzatának, tetőszerkezetének helyreállítása –, amelyeknek költségvetése bizonytalan: lehet, hogy a munkálatokat a polgármesteri hivatalnak kell finanszíroznia, s akkor a tartalékból vesznek el rá.

Ehhez egy kiegészítés.

A tanács holnapi ülésén szavaz arról, hogy az eddig felleltározott és sürgős javításra szoruló több mint 200 épületből 57-nél elindítják a munkálatokat. A tanácsi határozat megszületését követő harminc napon belül az illető házak tulajdonosait felszólítják a munkálatok elvégzésére, amihez, természetesen, előtanulmány elkészítése is szükséges. Amennyiben a tulajdonos nem hajlandó vagy anyagilag nem képes a munkálatok finanszírozására, azt a tanács vállalja át, és öt éven keresztül részletekben visszafizetteti a munka árát.

Az USL-tanácsosok kifogásolták, hogy a költségvetés túlságosan kevés pénzt irányoz elő az iskolák javítására (egy-egy tanintézetre 7500 euró jutna), a szociális szempontból hátrányos helyzetű iskolások ösztöndíjaira. (Elrettentő példaként a Csiky Gergely esetét hozták fel, amelyben 159 diák kap ösztöndíjat, míg a 8-as számú iskolában, ahol a tanulók 80 százaléka roma, mindössze száz). Ugyanakkor, mondták, túl nagy a kulturális, sport és egyéb rendezvényekre fordított összeg („mindennek és mindenkinek van már napja, csak még az anyósoknak nincs”), túl sok pénzt költ a város parkok, zöldövezetek gondozására stb.

Az egyik vitatott legfőbb kérdés a lakosságnak szánt hőenergia támogatásának kérdése volt. A Lakóbizottságok Társulásának elnöke a költségvetés kapcsán kérvényt intézett a városi tanácshoz, amelyben azt kérte: más fejezetektől (kultúra, rendezvények, beruházás, tartalék) vegyenek el a tervezetben előirányzott összegeket, és 7,21 millió lejjel támogassa a város lakosságának fűtési számláját, úgy, hogy a gigakalória ára a lakosoknak 237,74 lej legyen. Marin Lupaş PSD-s városi tanácsos sajtóközleményében e javaslat elfogadásához kötötte az USL-s tanácsosok szavazatát a költségvetést illetően. Úgy tűnik azonban, hogy időközben a kérdés tisztázódott, ugyanis az általános támogatás alkalmazásával a legjobban rászoruló kategóriák, amelyek amúgy is részesednek már fűtési támogatásban, kétszer kapnának segélyt, ami törvényellenes lenne.

A polgármester ma kitért az idei költségvetésben szereplő néhány beruházásra (köztük van a Vlaicu út közelében, egy nagy üzlet építése kapcsán szükségessé vált két útkereszteződés kialakítása, a 75 százalékban elkészült aradi körgyűrűre a 9. és 10, kijárat, illetve a szükséges tanulmányterv elkészítése, a Megbékélés Parkjánál tervezett munkák kivitelezése, a Katedrális tér (nagypiac) korszerűsítése, az oda tervezett föld alatti parkoló hatástanulmányának, a strandi medencék javítására készülő tervek elkészítése, a Kultúrpalotán végzendő nagyjavítás folytatása stb.

Mindezekről – és más napirendi pontokról – a holnap délutáni tanácsülés dönt majd. Ami nemcsak hosszúnak, de forrónak is ígérkezik.