Aktuális nemzetpolitikai kérdésekről tartott előadást Orbán Viktor és Tőkés László

A XXIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseményén Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szólalt fel. A beszélgetést Németh Zsolt külügyi államtitkár moderálta.

A tikkasztó hőség ellenére egybegyűlt több ezres közönség nagy tapssal és „Viktor, Viktor!” buzdítással fogadta a nemzet miniszterelnökét, aki kezdetek óta meghatározója a bálványosi folyamatnak. A 2014-es magyarországi parlamenti választások előtti utolsó tusnádfürdői összejövetelen Orbán Viktor azzal a gondolattal indította beszédét, hogy jövőre nemcsak a szabadegyetem ünnepli huszonötödik évfordulóját, hanem a rendszerváltás is negyedszázados. Ideje tehát szembenézni azokkal a politikai átalakulásokkal, amelyek az elmúlt években nemcsak az egyes országokban jelentkeztek, hanem az egész emberi társadalomban is – mondta a miniszterelnök.

Történelmi visszatekintésében felelevenítette a két világháború időszakát, amikor egy, a korábbitól eltérő világberendezkedés vette kezdetét, csakúgy, mint 1990-ben, a Szovjet Birodalom és a kétpólusú világrend megszűnésekor. Oroszország a lét-nemlét határára sodródott, Európa pedig az egységesülés útjára lépett. Az európai válaszban azonban két hibát is vétettek. Az egyik ilyen hiba, hogy a gazdasági tartalékokkal és növekedési lehetőséggel rendelkező Közép-Európát későn vették fel a kiszélesedő egységbe. Enélkül a 2008-as gazdasági válság egy sokkal erősebb Európát ért volna el. A másik hiba az, hogy a pénzügyi unió átgondolatlan, amelynek hatása most az eurózóna válságában érezhető.

Orbán Viktor véleménye szerint ismét nagy átrendeződés előtt állunk. A kérdés az, milyen súllyal bír majd Európa az átalakuló világpolitikában? Reális esély van arra, hogy elveszítse kulturális, gazdasági és civilizációs pozícióit, és az is lehetséges, hogy a néhány éves átmeneti periódusként kezelt gazdasági válság egy hosszan elnyúló hanyatlásba csap át. Ezen problémák megoldására az Európai Unió intézményei alkalmatlanok, a sikeres válasz csak a nemzetállamok szintjéről érkezhet.

Feltevődik a kérdés, hogy Európa, az Egyesült Államok és Ázsia milyen arányban tud érvényesülni ebben az új világrendben, melyben a nagyhatalmak céljai és törekvései mögött állandó öncélú motivációkat lehet találni. Minden eszközzel arra törekednek ugyanis, hogy a világban fellelhető erőforrásokat – az ember, mint biológiai lény, az ember fejében lévő nyersanyag: a tudás, és a pénz – maguk felé fordítsák. Magyarország jelenlegi kormányának folyamatos célkitűzése ellenállni ennek. Egy olyan politika kialakítása jelenti a megoldást, ami kivédi erőforrásaink elszívását, ezáltal megtartva politikai és gazdasági szuverenitásunkat. Tehát a nemzetstratégia első számú kérdése, hogy haszonélvezői vagy kárvallottjai leszünk-e a most kialakuló új világrendnek – vélekedett a miniszterelnök. Hozzátette: a rendszerváltás után sem sikerült olyan politikai és gazdasági rendszert kialakítani, ami megvédhette volna a magyar erőforrásokat. Magyarország tehát kihasznált és kiszolgáltatott országként átélte az otthon előállított javak kivándorlását. Orbán Viktor hangsúlyozta, a 2010 utáni nemzeti gazdaságpolitika elsőként ezeket az elszívó csatornákat azonosította be. Míg más országok napi problémákkal küzdve válságkezelésről beszélnek, addig Magyarországon a kormány kétharmados többségével felhatalmazást nyert egy rendszerépítésre. 2010-ben a magyarok ösztönösen érezték meg, hogy összefogás nélkül nem lehet kiszakadni a válságból.

A magyar miniszterelnök ismertette kétharmados többséggel megválasztott kormányának az elmúlt években elért eredményeit, külön kitérve az új alaptörvényre, az államadósság csökkentésére és egyösszegű visszafizetésére, a nemzetközi cégekkel kötött stratégiai megállapodásokra, a devizahitelek rendezésére, stb. Helyre kellett állítani a munka becsületét is, hiszen nem az járható út, amit a „többiek” vallanak, miszerint a gazdasági válságból kijutva lesz majd munkája az embereknek, hanem fordítva, a munka jelenti a kitörési lehetőséget a válságból.

Sokakban feltevődik a kérdés: érdemes konfliktust vállalni Európával? Orbán Viktor szerint be kell bizonyítani a kételkedőknek, hogy ők is nyernek a vállalt konfliktusokkal, melyeknek – bár sokak szerint öncélú, ideológiai indíttatásúak – közvetlen gazdasági hasznuk van. Az igazságos és méltányos közteherviselés is bizonyíték lehet azoknak, akik nem követik az absztrakt célokat.

A huszadik századi történelem a magyarokat szétszórt nemzetté tette. Vajon lehet-e egy szétszórattatott nemzet világnemzet? – tette fel a kérdést a nemzet miniszterelnöke, aki szerint a kettős állampolgárság ennek teremtette meg a közjogi lehetőségét és egy olyan politika feltételét, ami a saját erőforrások megtartására törekszik. Ehhez szükséges a szülőföldön való gyarapodás módjainak kidolgozása és a nemzeti identitás megőrzése. A saját erőforrást megtartani szándékozó politika 2014-ben pedig már nem csak az anyaországiak ügye, zárta beszédét Orbán Viktor.

Tőkés László, az EMNT elnöke, erdélyi EP-képviselő az Ige szavával köszöntötte az egybegyűlteket. Mint mondotta, az erdélyieknek is lehet és van beleszólásuk mindabba, amiről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt az európai nagypolitikát illetően. Visszaemlékezett arra, hogy huszonnégy év alatt a román-magyar és a magyar-magyar párbeszéd jegyében zajlott a szabadegyetem. Úgy érzi, hogy az előbbi – Traian Băsescu román államfő, és a román politikum ismételt távolmaradása miatt – háttérbe szorult. Román testvéreink közül kevesen bátorkodnak eljönni és közösséget vállalni az autonómiát követelő magyarsággal, nehezményezte Tőkés László. A jelenlévők tapssal kifejezett egyetértésével az EMNT-elnök székely autonóm területnek nevezte Tusnádfürdőt, „az autonóm Székelyföld” egyik települését. A diáktábor mottójára utalva hangsúlyozta: addig kell cselekedni, amíg még van időnk. Mindazok, akik kételkednek ebben és azzal érvelnek, hogy nem most kell az önrendelkezést követelni, nem most kell a mesterséges regionalizáció ellen tüntetni, hátráltatják az autonómia ügyét. Immár 22 éve ezt halljuk, ideje végre felismernünk: olyan végzetes és helyrehozhatatlan mulasztást követünk el, aminek az unokáink isszák meg a levét – figyelmeztetett az erdélyi EP-képviselő. A bennünket elnyomó mindenkori román hatalom módszereire utalva kifejtette: nem szabad engednünk, hogy mint a horgászok a nagy halakat, kifárasszanak bennünket. Ehhez szükségünk van minden idő- és erőtartalékunkra. Öntudatos polgárokként kell cselekednünk, álljunk ki a gátra, amikor hív a haza, hangzott el Tőkés László beszédében.

A mostani román hatalom a mesterséges regionalizációs terveivel még súlyosabb támadást indított, mint annak idején Ceauşescu faluromboló politikájával, hiszen még neki sem volt mersze a székely többségű Hargita és Kovászna megyéket elválasztani egymástól. Történelmi tények egész sorával példázta, hogy az erőszak jegyeit nélkülöző, de következményeit tekintve pont olyan veszélyes terveknek a „fele sem tréfa”. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt folytatni fogja a tüntetéseket mindaddig, amíg nem írnak ki népszavazást a regionalizációról, hiszen ebben a kérdésben nem dönthetnek a fejünk fölött. „Ez a vértelen genocídiumra jellemző háttérbe szorítás nem mehet végbe. Nem akarunk az erdélyi zsidók, svábok, szászok sorsára jutni” – hangsúlyozta Tőkés László.

Végezetül gratulált a magyar kormánynak az utóbbi időben elért eredményeihez. Szavait az összegyűlt tömeg nagy tapssal erősítette meg, ezzel is kifejezve az erdélyi magyaroknak a honosítás megvalósítása iránti köszönetüket.

Az előadások után Németh Zsoltállamtitkár közreműködésével a közönség soraiból érkezett kérdésekre válaszoltak a politikusok.

A XXIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem

és Diáktábor Sajtószolgálata

Fotó: Mohácsi László