Aszad az Annan-terv elfogadásával csak saját hatalmát betonozta be?

Ha nem hatalmának biztosítékaként tekintene Bassár el-Aszad szíriai elnök Kofi Annan béketervére, azt nem fogadta volna el – vélekedik a Time egyik vezető szerkesztője.

A dél-afrikai születésű Tony Karon 1997 óta tudósít nemzetközi konfliktusokról, elsősorban közel-keleti és ázsiai történésekről.

A cikk idézi Joshua Landist, az Oklahoma Egyetem Szíria-szakértőjét, aki szerint Aszad az ENSZ és az Arab Liga különmegbízottja által előterjesztett hatpontos terv elfogadására kormánya nemzetközi elfogadottságának visszanyerése felé tett lépésként tekint.

„Aszad elnök keresi annak módját, hogy vethetne véget a rezsimje elleni felkelésnek anélkül, hogy le kellene mondania, vagy át kellene adnia a hatalmat a forradalmi erőknek” – vélekedik a szakértő.

A szíriai ellenzék is úgy gondolja, hogy Aszad az Annan-tervvel valójában csak időt vásárolt – írja Karon.

„A békés átmenet ugyanis magába foglalja a rezsimváltást. És ez az államfő elmozdításával kezdődik” – idézi Karon az ellenzék többségét tömörítő Szíriai Nemzeti Tanács (SNC) egyik képviselőjét.

Elemzők szerint a nemzetközi közösség a jelenlegi állapotokat figyelembe véve azonban nemigen tud az Annan-tervnél többet nyújtani: a rezsim közeljövőbeli összeomlására kicsi az esély, és az ellenzék felfegyverzésétől vagy a közvetlen katonai beavatkozástól vonakodnak a nagyhatalmak.

A Time munkatársa szerint az ellenzék mozgástere meglehetősen szűk, mivel katonai fronton nem elég erős ahhoz, hogy a rezsimet távozásra bírja, míg a nemzetközi közösség részéről az Anna-terv elfogadásával kapcsolatos nyomás nehezedik rá.

Karon úgy véli, az Annan-féle békefolyamat a háború folytatása más eszközökkel. Még ha a felkelők rá is bólintanak a béketervre, akkor sem valószínű, hogy a polgárháborúvá fajult konfliktus lezárulna, legfeljebb egy új szakaszba lép – zárul a globalspin.blog-on közzétett írás.

(hirado.hu/MTI)