Egységes képesítési keretrendszer

Az európai képesítési keretrendszer lehetővé teszi, hogy a részt vevő országokban azonos tartalmú diplomákat, okleveleket adjanak ki, és ezzel könnyebbé válhat a külföldi munkavállalás – mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szerdán Budapesten.

A magyar EU-elnökség keretében a képesítési keretrendszerről szervezett nemzetközi konferencia megnyitóján az államtitkár kiemelte: a keretrendszer lehetőséget ad a szakpolitikák összehangolására és ezáltal az egész életen át tartó tanulás "európai ideájának" megvalósítására.

A konferencia sajtótájékoztatóján kifejtette: a megszerzett tudást nyolc osztályba sorolják az általános iskolai végzettségtől a doktori fokozatig. Az érettségi a negyedik szintnek felel meg – tette hozzá. Mint mondta, ezeket a szinteket a kiadott diplomákban és oklevelekben is feltüntetik majd.

Jan Truszczynski, az Európai Bizottság oktatásért és képzésért felelős főigazgatója azt mondta, a keretrendszer növelheti a polgárok mobilitását, mivel a diplomák és oklevelek összevethetővé válnak. Továbbá az oktatási és képzési rendszerek átjárhatóbbakká válhatnak, így rugalmasabb rendszert kínálhatnak a polgároknak – tette hozzá.

A főigazgató szerint a keretrendszerben nem az számít, ki hány órát tanult, hanem az, hogy mit tud. Nemcsak a hivatalos iskolai keretek között szerzett tudást ismerik el, hanem például a munkahelyen elsajátított ismereteket is – magyarázta, hozzátéve, az új rendszernek mindenekelőtt átláthatónak kell lennie, hogy hatékonyan működhessen.

Magyarország mindig is támogatta a keretrendszer ügyét, a bizottság hálás ezért – mondta.

Michael Teutsch, a bizottság egész életen át tartó tanulásért és az EU2020-ért felelős főosztályvezetője vitaindító előadásában hangsúlyozta: a keretrendszer integrálja az oktatással kapcsolatos kezdeményezéseket a tudásalapú gazdaság elérése és a munkáltatókkal való kapcsolattartás megkönnyítésére.

A rendszerhez 2010-ben négy ország, az Egyesült Királyság, Írország, Franciaország és Málta csatlakozott, idén 15, jövőre pedig újabb 12 ország válik a részesévé – mondta.

Mint megjegyezte, a rendszerről a polgárok a szerdán induló www.europa.eu/eqf honlapon tájékozódhatnak.

Magyarország kiemelten kezeli a keretrendszer ügyét, korábban is több alkalommal tartottak konferenciát a kérdésről Budapesten – emlékeztetett megnyitó beszédében Hoffmann Rózsa. Mint felidézte, 2006-ban a keretrendszerről folytatott konzultáció eredményeit összegezték, 2009-ben pedig az Európán kívüli helyzettel foglalkoztak.

A jelenlegi rendezvényen az eddig elért eredményeket értékelik és megvitatják a további feladatokat.     

Hoffmann Rózsa azt is elmondta, hogy a magyar soros elnökség féléve alatt eddig tíz oktatási témájú konferenciát szerveztek. A szerdán kezdődő eseményre mintegy harminc országból érkeztek résztvevők – közölte, hozzátéve: bevonják a munkába a csatlakozás előtt álló országokat is, mivel Magyarország lehetőségei szerint mindenben igyekszik segíteni őket.

A konferencián az EU és az Európai Gazdasági Térség országainak, az uniós tagjelölt államoknak és nemzetközi szervezeteknek a delegáltjai vesznek részt.

Az európai képzési keretrendszer összekapcsolja egymással a különböző országok képesítési rendszereit, és kölcsönösen érthetőbbé teszi az európai országok oktatási, képzési rendszereiben megszerezhető képesítéseket. Két fő célja a polgárok országok közötti mobilitásának segítése és az egész életen át tartó tanulásuk megkönnyítése.

(MTI)