Fekete március: az erdélyi magyarok szabadságért vívott harcának egy pillanata

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke pénteken kijelentette: az 1990 márciusi marosvásárhelyi események az erdélyi magyarok szabadságért vívott harcának részei voltak.

Markó Béla RMDSZ-elnök az 1990 márciusi marosvásárhelyi konfliktus magyar áldozatainak hozzátartozóival folytatott megbeszélés után kijelentette: polgárháború kirobbantásának veszélye állt fenn azokban a pillanatokban.

„Néhány nappal korábban mondtam, és most megismétlem, hogy azokban a pillanatokban az erdélyi, marosvásárhelyi magyarok szabadságért vívott harca zajlott. De nem a románok ellen, akik ellen harcoltak, és akik félre voltak vezetve, és fel voltak bujtva egy másik közösség ellen, hanem azok ellen, akik tulajdonképpen megszervezték ezeket az eseményeket, és akik a két közösséget egymás ellen hergelték” – fejtette ki Markó Béla.

Mint mondta, a „szabadságért vívott harc” a régi rendszer képviselői ellen irányult, meggyőződése, hogy Marosvásárhelyen március 19-én, 20-án meg akarták semmisíteni az 1989 decemberében elért eredményeket, „ellenforradalmi kísérlet történt, hogy az 1989 decemberében beindított demokratizálódási folyamatot leállítsák”.

A kormányfő-helyettes szerint ha az ellenforradalmi kísérlet sikerrel járt volna, fennállt volna egy polgárháború kirobbantásának veszélye, amely véget vetett volna a „magyarság nemzeti identitásáért vívott harcnak”, de a Románia demokratizálódásának is.

„Éppen ezért szerintem szükség van ara, hogy megemlékezzünk ezen kísérlet áldozatairól, és hogy tanulságot vonjunk le a történésekből, mert azt követően a helyi közösség, a magyar közösség viselkedése révén sikerült folytatnunk harcunkat nemzeti jogainkért, és ugyanakkor sikerült folytatni a romániai demokratizálódási folyamatos is” – fejtette ki.

A Marosvásárhelyi Táblabíróság Melletti Ügyészség szerint az 1990 márciusi eseményeknek 278 áldozata volt, 190 román és 88 magyar. Az események során 5 személy vesztette életét – három magyar és két román –, 46 autót semmisítettek meg, négy politikai párt székhelyét tették tönkre, két kereskedelmi egységből loptak.

A legismertebb román áldozatok egyike Mihăilă Cofariu. Az elején egy ír televízió magyarként mutatta be, a románok áldozataként. Utólag kiderült, hogy hodáki román, és aki megverte, az magyar, Barabás Ernő. A magyar áldozatok közé tartozik Sütő András író, aki elvesztette egy szemét.

Az események után 21 személyt tartóztattak le, a vizsgálatok befejeztével 17 vádiratot állítottak össze, 30 személy ellen emeltek vádat, legtöbbjük egy évig terjedő börtönbüntetést kapott. A legsúlyosabb büntetést – 10 év szabadságvesztést – Barabás Ernő és Cseresznyés Pál kapta, előbbi az események után kimenekült Magyarországra, Cseresznyésnek 1996-ban megkegyelmezett Emil Constantinescu volt államfő.