Hollande: Franciaország a változásra szavazott

Francois Hollande nyerte meg a francia elnökválasztás vasárnapi, második fordulóját. Sarkozy új elnökként üdvözölte szocialista kihívóját.

A francia televíziók által közzétett első becslések szerint a szocialista jelöltet a szavazatok 51,9-53,3 százalékával választották elnökké a franciák. A konzervatív Nicolas Sarkozy leköszönő államfő 46,7-48,1 százalékot ért el. A becslések szerint a választásra jogosult mintegy 46 millió francia állampolgár 80-82 százaléka adta le szavazatát vasárnap este 8 óráig.

Francois Hollande-dal 17 év után tér vissza a francia baloldal a hatalomba. Hollande az V. köztársaság hetedik köztársasági elnöke és a második baloldali államfője Francois Mitterrand (1981–1995) után. A szocialisták ugyanakkor 1997 és 2002 között is kormányon voltak a jobboldali Jacques Chirac államfői mandátuma alatt. A franciák 1958 óta kilencedik alkalommal választották meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették.

Hollande: az emberek a változásra szavaztak

„A franciák ezen a május 6-án a változásra szavaztak azzal, hogy engem választottak meg köztársasági elnöknek” – mondta vasárnap este Hollande a választási székhelyének számító Tulle városában. Hozzátette: „Azoknak a választóknak, akik nem nekem adták szavazatukat, azt üzenem, hogy én mindenki elnöke leszek”. A köztársasági elnök legfontosabb feladatának Hollande azt tartja, hogy minden állampolgárt bevonjon legfőbb intézkedéseibe. Ezek a francia szociális modell megőrzése, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés minden állampolgár számára, a Franciaország területei közti egyenlőség, az oktatás, a környezetvédelem, valamint Európa új pályára való állítása.

„Azt kérem, hogy két fő elkötelezettségem, az igazságosság, továbbá a fiatalság szolgálata alapján ítéljenek majd meg. Minden döntésemnek két kritériuma lesz: igazságos-e és szolgálja-e a fiatalságot” – fogalmazott a megválasztott francia elnök. Hollande beszéde elején üdvözölte „Nicolas Sarkozyt, aki öt éven át irányította Franciaországot, és ezért minden tiszteletet megérdemel”. A leköszönő államfő nevét a szocialista politikus hívei hatalmas búgással fogadták. „A hazánk jövőjéért felelős politikusként azt is érzékelem, hogy most Európa minket néz” – fogalmazott az új francia elnök, aki „biztos abban, hogy az európai országokban megválasztása megkönnyebbülést, és azt a reményt jelenti, hogy a megszorítás nem lehet többé végzettszerűség”. Hozzátette: „Az én küldetésem mostantól az, hogy a növekedés, a munkahelyteremtés, a prosperitás, röviden a jövő dimenzióját adjuk meg az európai építkezésnek”.

Németország együttműködne

Ezzel egy időben a német kormány szoros együttműködést ígért az új francia elnöknek. „Rendkívül szorosan együtt kívánunk működni Franciaország új elnökével” – jelentette ki vasárnap este Berlinben Guido Westerwelle külügyminiszter. Westerwelle szerint Németország és Franciaország együtt fog dolgozni az adósságválság leküzdése érdekében. Az Európai Unió már rendelkezik egy stabilitási paktummal. Ezt most a nagyobb versenyképesség érdekében egy növekedési paktummal kívánjuk kiegészíteni – hangoztatta a német külügyminiszter, aki ezzel a kijelentésével elemzők szerint Hollande álláspontjához közeledett. A francia reformbaloldalt képviselő Hollande ugyanis a választási kampányban többször is kijelentette, hogy megválasztása esetén újra akarja tárgyalni a márciusban elfogadott európai stabilitási paktumot, és azt egy, a gazdasági növekedést elősegítő passzussal kívánja kiegészíteni.

Hasonló hangnemben nyilatkozott az Európai Bizottság elnöke is. José Manuel Barroso kijelentette, hogy „a közös cél az európai gazdaság beindítása a tartós növekedés érdekében”.

Hollande beszéde végén azonnal Párizsba indult, ahol a Bastille téren már több ezren ünneplik a szocialista győzelmet. A helyszín szimbolikus: ugyanitt gyülekeztek 31 évvel ezelőtt a baloldali választók, amikor Francois Mitterrand személyében a háború után először választottak meg baloldali politikust államfőnek Franciaországban.

Sarkozy elismerte vereségét

Elismerte a francia elnökválasztáson elszenvedett vereségét este a konzervatív Nicolas Sarkozy leköszönő államfő és egyben az „új elnökként” üdvözölte kihívóját, a szocialista Francois Hollande-ot.

„Franciaországnak új köztársasági elnöke van. Ez egy demokratikus, köztársasági szellemű döntés. Francois Hollande Franciaország új elnöke és mostantól ekként kell tisztelni” – mondta Sarkozy hívei előtt Párizsban. Hozzátette: „Most beszéltem vele telefonon, és sok sikert kívántam neki a megpróbáltatások közepette”.  „Vállalom ennek a vereségnek a felelősségét” – hangsúlyozta a leköszönő államfő, miközben a tömeg azt skandálta, hogy “Nem, nem, nem”.

“A felelősség értékéért harcoltam, és nem én leszek az, aki nem vállalja most a felelősséget” – válaszolta vissza híveinek Sarkozy. A leköszönő elnök arra is utalást tett, hogy a jövőben „másfajta feladat” várja, de azt nem mondta ki egyértelműen, hogy visszavonul a politikától. A kampányban viszont többször is megemlítette, ha nem választják újra, akkor abbahagyja a politizálást.

„Új korszak kezdődik, és ebben az új életben egy leszek közületek, és számíthattok rám abban, hogy kiállok a meggyőződésünk és a gondolataink mellett, de a szerepem mostantól nem ugyanaz lesz” – fogalmazott Sarkozy. „35 év politizálás és tíz évnyi legmagasabb szintű kormányzati felelősség után a feladatom mostantól más lesz” – fűzte hozzá. Államfői mandátuma előtt a jobboldali Jacques Chirac elnöksége idején Sarkozy több miniszteri posztot is betöltött. Beszéde végén a magyar származású politikus azt mondta, hogy arra vágyik, hogy „ismét csak egy francia legyen a többi francia között”.

Sarkozy az első, aki nem duplázott

A konzervatív Nicolas Sarkozy 1981 óta az első francia elnök, akit nem választottak újra, egyben 2009 óta az eurózóna tizenkettedik állami vezetője, akit leváltottak.

Hollande győzelme nem okozott meglepetést, hónapok óta ő számított a választás nagy esélyesének, az első fordulót a szavazatok 28,6 százalékával nyerte meg a 27,1 százalékot elérő Sarkozyvel szemben. Gérard Grunberg politológus szerint „az egyértelmű győzelemmel” megnyílt az út ahhoz, hogy a június 10–17-i nemzetgyűlési választásokon a baloldal elsöprő győzelmet szerezzen a parlament alsóházában is. A szenátusban tavaly ősz óta már ők alkotják a többséget.

A francia elitképzőn, az ENA-n végzett 57 éves Hollande 11 éven át irányította a Szocialista Pártot (PS), Correze megyében többször is képviselőnek választották, de kormánytag soha nem volt. Államfőként a rekordméreteket öltő, több mint tíz százalékos munkanélküliség, a deficit és az államadósság lefaragása lesz a legfőbb feladata, valamint kezelnie kell a franciáknak a Brüsszel által megkívánt strukturális reformokkal és megszorításokkal szembeni, egyre növekedő elégedetlenségét is.

Hollande már korábban jelezte, hogy első útja Berlinbe vezeti, annak érdekében, hogy meggyőzze a német kancellárt a márciusban elfogadott európai stabilitási paktum módosításáról. Erre a várhatóan legkésőbb május 15-én tartandó elnöki beiktatás után kerülhet sor. A szocialista politikus a fiskális paktumot kiegészítené egy, a gazdasági növekedést elősegítő passzussal. Kampánystábja szerint Hollande már vasárnap este egyeztetett a kérdésről Angela Merkel német kancellárral.

***A 2007-ben elsöprő győzelemmel megválasztott Nicolas Sarkozy öt év alatt minden idők legnépszerűtlenebb köztársasági elnökévé vált. Az 57 éves politikus vasárnap este harminc éves politikai karrierje legnagyobb vereségét szenvedte el. „Ez óriási kudarc egy kormányzati tapasztalatokkal nem rendelkező jelölttel szemben” – mondta Stéphane Rozes politológus. Hozzátette, hogy „Sarkozynek nem a politikáját büntették meg a választók, hanem azt, ahogyan politizált. Ahogy a maga képére formálta az elnöki funkciót”.

Sarkozy a kampányban az utolsó pillanatig elszántnak és harcosnak mutatkozott, „nagy meglepetést” ígért táborának, s úgy vélte, hogy csak egy hajszálon fog múlni, hogy ki nyeri meg az elnökválasztást. Esélyeit rontotta, hogy az első fordulóban kiesett jelöltek közül egyik sem támogatta, és saját táborában is teljesen elszigetelődött.

A 9 százalékot elérő centrista Francois Bayrou csütörtökön este jelezte: személy szerint Hollande-ot támogatja, de hívei számára nem ad ajánlást. Ez az első alkalom Franciaországban, hogy egy centrista politikus nem a jobb-, hanem a baloldal mögé állt. Két nappal korábban a 18 százalékot szerző szélsőjobboldali Marine Le Pen elárulta: üres szavazólapot fog leadni vasárnap, és ő is a híveire bízza, hogy kit választanak. A Nemzeti Front más vezetői azonban a kamerák előtt sem tagadták, hogy Hollande-ra fognak szavazni. Azt remélik ugyanis, hogy Sarkozy veresége szétrobbanthatja a szétzilálódott jobbközép tábort, amely Marine Le Pen körül szerveződhetne újjá a június 10–17-i nemzetgyűlési választások előtt. A jobbközép tábor vezetői már jelezték, hogy a választásokon nem Sarkozy fogja vezetni a jobboldalt.

(hirado.hu/MTI)