Irán leállította az olajszállítást francia és brit cégeknek

Irán vasárnap leállította a nyersolaj eladását francia és brit cégeknek – jelent meg az iszlám ország olajügyi minisztériumának honlapján.  Elemzők szerint a teheráni lépés válasz az Európai Uniónak arra az év eleji döntésére, hogy megszünteti az iráni olaj importját júliustól. A héten már volt egy hasonló bejelentés Irán részéről, de azt később hivatalosan cáfolták.

Az angol nyelvű Press TV iráni állami tévécsatorna szerdán azt közölte, hogy Irán leállította az olajexportot hat európai országba, válaszul arra, hogy az Európai Unió szankciókat jelentett be korábban az iszlám állam legfontosabb exporttermékére, a nyersolajra. A Press TV-ben az hangzott el, hogy Hollandiát, Görögországot, Franciaországot, Portugáliát, Spanyolországot és Olaszországot érinti az iráni döntés. Röviddel később cáfolta a közlést az iráni olajügyi minisztérium szóvivője, aki azt mondta, hogy „amennyiben ilyen döntés született volna, azt a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács jelentené be.”

Másnap, csütörtökön Irán oroszországi nagykövete magyarázkodott, hogy mi történhetett előző nap Teheránban. A diplomata azt állította, hogy „humanitárius megfontolásokból halasztotta el az olajkivitel leállításáról szóló törvény elfogadását Irán.” Hozzátette: valamennyien tudjuk, hogy Európában milyen zord a tél. Januárban az EU 27 tagországa arról döntött, hogy júliustól leállítja az iráni olajimportot az ország vitatott nukleáris programja miatt, aminek célja a Nyugat szerint atombomba létrehozása, noha Irán ezt cáfolja.

Irán teljes olajkivitelében 18 százalékkal részesedik az európai értékesítés. Legfrissebb adatok szerint az EU napi mintegy 700 ezer hordó iráni kőolajat vásárolt a tavalyi harmadik negyedévben, ami közel 7 százalékos növekedés az előző három hónaphoz képest.

Az európai statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint a tavalyi harmadik negyedévben az Európai Unió nyolc országa importált iráni kőolajat.

Az iráni részesedés a nyolc ország teljes olajimportján belül a következő volt: Olaszország (13,2 százalék), Spanyolország (16,2 százalék), Görögország (53,1 százalék) Franciaország (6,0 százalék), Belgium (11,6 százalék), Hollandia (1,5 százalék), Németország (0,4 százalék), Csehország (1,4 százalék). Az Európai Bizottság a múlt héten azt közölte, hogy ha Irán leállítaná az olajexportot, akkor sem maradna olaj nélkül a 27 ország, ahol a tartalékok 120 nap kereslet kielégítésére elegendők.

***

Nyolc havi csúcsra drágult hétfőn a kőolaj: az északi-tengeri Brent ára meghaladta a hordónként 121 dollárt, ennyibe tavaly júniusban került utoljára az Európában mérvadónak számító olajfajta. A nyugati féltekén irányadó amerikai WTI olajfajta ára hétfőn délelőtt közel kétdolláros drágulással majdnem 105 dollárba került.

A drágulás fő oka, hogy Irán vasárnap leállította brit és francia vállalatoknak szánt kőolaj szállítását, holott az európai olajembargó csak idén nyáron lép életbe.

Megnőtt a befektetők étvágya

Hozzájárult az emelkedéshez az is, hogy a kínai jegybank hétfőn gazdaságösztönző célú intézkedéseket jelentett be, és elérhető közelségbe került a második görög segélycsomagról szóló megállapodás is. Ilyen körülmények között megnőtt a befektetők étvágya a kockázatosabb befektetési lehetőségek iránt, mert bíznak a gazdasági fellendülésben. A növekedés beindulása ráadásul megemelheti a nyersanyagok, így a kőolaj iránti keresletet, ami pedig felfelé hajtja az árakat.

Irán most nehezen tudja eladni az olajat

Közben a Financial Times arról ír, hogy Irán nehezen talál vevőt exportra szánt olajának csaknem negyedére. Az ország nukleáris fejlesztési programja miatt bevezetett nyugati szankciók már kezdik éreztetni hatásukat.

A londoni gazdasági napilap iparági forrásai szerint Teherán napi 500 ezer hordó pluszmennyiséget próbál értékesíteni Kínának és Indiának; ez a tavalyi átlagos napi iráni nyersolajexport 23 százaléka. Az újságnak nyilatkozó szakértők egyike szerint Iránnak „súlyos problémái vannak az új vásárlók fellelésével”.

Tovább drágulhat az olaj, ha nem lesz vevő

Ha Irán március közepéig nem talál vevőt erre az olajra – amely éppen megegyezik az európai finomítók által tavaly vásárolt iráni olajmennyiséggel –, akkor kénytelen lesz az el nem adott olajat tartályhajókon tárolni, vagy kitermelését visszafogni. Mindkét megoldás az olajárak emelkedését okozhatja – elemzi a kialakult helyzetet Financial Times.

A lap idézi a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatait, amelyek szerint Kína – az iráni olaj legnagyobb egyedi vásárlója – tavaly naponta átlagosan 550 ezer hordó iráni nyersolajat vett, jelenlegi iráni olajimportja azonban ennek a mennyiségnek a fele. Az IEA szerint mindeközben az európai finomítók is már visszafogták iráni olajvásárlásaikat.

Az EU a múlt hónapban döntött az iráni olajimport-stopról, de az intézkedést teljes körűen csak július 1-jétől érvényesíti, hogy az iráni nyersolaj fő európai vásárlóinak – Görögországnak, Spanyolországnak és Olaszországnak – legyen ideje más beszerzési források után nézniük.

(hirado.hu/MTI)