Románia utolsó helyen a fogyatékkal élők alkalmazása terén

A fogyatékkal élők mindössze 4,2%-a rendelkezik munkahellyel, ezzel uniós viszonylatban Románia az utolsó helyen áll e téren. A fogyatékkal élők szociális ellátására szánt összegek tekintetében Románia utolsó előtti az EU-s államok rangsorában, derült ki egy pénteken bemutatott jelentésből.

A Pentru Voi Alapítvány és a Közpolitikai Intézet (IPP) által készített jelentés szerint négy évvel azt követően, hogy elfogadták azokat a jogszabályokat, amelyek megkönnyítik a fogyatékkal élők munkaerőpiaci integrációját, Románia Bulgáriával együtt uniós viszonylatban az utolsó helyen áll ezen társadalmi kategória munkahelyi alkalmazása terén.

„Míg az Európai Unió szintjén a fogyatékkal élők mintegy 50 százalékának volt munkahelye, Romániában 2010 március 31-én ez az arány 4,2%-os volt. A Fogyatékkal Élők Országos Hatóságának (ANPH) adatai szerint a 681 558 fogyatékkal élő személy közül mintegy 28 826-nak volt munkahelye. Az értelmi fogyatékkal élők kategóriájában a helyzet katasztrofális: kevesebb, mint egy százalékuknak, azaz 977 személynek volt munkahelye. Az állással rendelkező fogyatékkal élőknek alig három százaléka értelmi fogyatékos, és alig 5 százaléka pszichikai sérült”, áll a jelentésben.

A kezdeményezők szerint a romániai törvénykezés egy Franciaországban és Németországban alkalmazott modellre épül, kedvezményeket biztosít a „védett egységeknek”, hogy ösztönözzék a fogyatékkal élők alkalmazását, de az ANPH-nál bejegyzett 478 ilyen egységnél csak 1 470 fogyatékkal élő dolgozik.

Laila Onu, a Pentru Voi Alapítvány igazgatója a jelentés bemutatása során elmondta: a romániai törvénykezésből hiányzik az olyan előírás, mely kötelezővé tenni a súlyos fogyatékkal élők alkalmazását, a védett egységekkel szemben támasztott egyetlen feltétel, hogy az alkalmazottak egyharmada fogyatékkal élő legyen.

„Négy évvel a törvény alkalmazása után az eredmények várakozáson aluliak, mivel nem megfelelő a védett egységekre vonatkozó szabályozás. Egyértelmű, hogy nagyobb kedvezményeket kellene biztosítani a súlyos fogyatékkal élőket alkalmazók számára, mert a költségek is jóval nagyobbak”, fejtette ki Laila Onu.

A jelentés kezdeményezői felhívták a figyelmet arra is, hogy egyetlen megyeszékhely polgármesteri hivatalának sem sikerült elérnie, hogy az alkalmazottak négy százaléka fogyatékkal élő legyen, ahogyan azt a törvény előírja. A fogyatékkal élők aránya elég alacsony minden polgármesteri hivatalban, különösen a következőkben: Brăila, Buzău, Piatra Neamţ, Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy, Tulcea, Vaslui, ahogy egyetlen fogyatékkal élő alkalmazottja sincs a hivatalnak.

„Foksányban a legnagyobb ez az arány, 2,26 százalék, de még így is a törvény által előírt 4 százalék alatti. Országos szinten a megyeszékhelyi polgármesteri hivatalokban dolgozó fogyatékkal élők aránya az alkalmazotti létszám 0,45 százaléka, ez kilencszer kisebb, mint amit a törvény előír”, áll a tervezetben.

A jelentést a „Ne hanyagolják többé az értelmi fogyatékkal élőket!” kampány keretében készítették, és a Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe finanszírozta. 

Mediafax