Szövetség a magyarokért

– Miniszter úr, már hosszú ideje aktív szereplője közéletünknek. Miért szeretne az RMDSZ elnöke lenni? 

– Egyetemista koromtól már a közéleti szerepet választottam. Nem politikait, de közéletit. Újságot alapítottam, szerkesztettem, írtam, csapatot szerveztem, részt vettem a közösségépítésben. És amikor feladatot kaptam, azt elvégeztem, de magam is kerestem a munkát, az újabbnál-újabb kihívásokat. 1997 januárjában a hívó szónak engedelmeskedve vállaltam politikai munkát. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségben dolgozom azóta, és 15 év alatt megtanultam, hogy milyen a mi szövetségünk. Alaposan ismerem minden búját-baját, mint ahogy a magyar emberek problémáit, a különböző közösségek gondjait is volt alkalmam megismerni. Megszereztem azt a tapasztalatot és tudást, amellyel felvértezve bátran és határozottan állítom: képes vagyok ellátni a Szövetség elnöki tisztségét. Van világos jövőképem az erdélyi, romániai magyarságról. Van elképzelésemarról, hogy az eddig megtett utat hogyan kell és hogyan érdemes folytatni, de azt is tudom, hogy eljött az ideje a változásnak.

– Az elmúlt időszakban megjelenő sajtókommentárokban úgy emlegetik Önt, mint a "folytonosság" képviselőjét, mint Markó Béla utódját. Mi értendő tulajdonképpen folytonosság alatt?

– Nem szégyellem, hogy Markó Bélától sokat tanultam, de ettől én még nem vagyok Markó Béla. Megválasztásom esetén nem ő fogja vezetni az RMDSZ-t. Sosem tagadtam, hogy én néhány alapvető kérdésben a folytonosságot képviselem. Folytonosság kell abban, hogy a politikai érdekképviseletet nem szabad senkinek kiszolgáltatnunk, meg kell őriznünk önállóságunkat. A folytonosságot képviselem abban is, hogy határozottan állítom: a magyar identitásunk megőrzésében nincs kompromisszum. Én mindig azt mondtam, hogy a jól működő dolgokat meg kell tartani, ami pedig nem működött, azt korrigálni kell.  A változás nem lehet öncélú.

– Egyre inkább azt látjuk, hogy nagyon sokan eltávolodtak a politikától, elvesztették érdeklődésüket. Ön mit tenne azért, hogy az RMDSZ visszanyerje választóinak a bizalmát?

– A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek egyetlen örök szövetségese van: a Romániában élő magyarok közössége. Az RMDSZ nemcsak a politikusoké, hanem minden romániai magyar emberé. Meg kell erősítenünk azok hitét, akik dolgoztak, tettek a magyar közösségért. Bízom abban, hogy vissza tudjuk adni azok bizalmát, akik eltávolodtak a közélettől. Minden magyar ember érdeke az, hogy az RMDSZ erős, következetes és szavahihető legyen. Ha ezt megvalósítjuk, akkor olyan Szövetségünk lesz, amelyben újra bíznak a magyar emberek, amelyre mindannyian büszkék lehetünk. Képesnek kell lennünk önmagunk megváltoztatására, mert hiszem, hogy a mi szövetségünket nem kívülről másoknak, hanem nekünk, belülről kell megváltoztatnunk. Én ezt a változást képviselem.

– A programjában az emberközeli RMDSZ-ről beszél. Hogyan lehet ezt megvalósítani?

– Akkor lesz reális párbeszéd, ha meghallgatjuk az emberek gondjait, véleményeit, és ha mi őszintén elmagyarázzuk döntéseinket. Ha emberközelibb RMDSZ-t akarunk, akkor a politikusainknak meg kell tanulniuk, hogy folyamatosan tartsák a kapcsolatot a közösséggel, és ott legyenek választóik között. Március végén Erdélyi Konzultáció névvel széleskörű konzultációs programot indítunk, amely során a helyi szervezetek és önkéntesek segítségével megkérdezzük a közösségünk tagjait, melyek a romániai magyarság prioritásai, milyen feladatokkal bízzák meg az érdekképviseleti szervezetet.

– Sokan a szervezet megújulását várják a nagyváradi kongresszustól. Hogyan látja a szövetség megújulását? Milyen változásokra van szükség?

– Határozottan állítom, hogy változásra van szükség. Kiszámítható és ésszerű változásra – változásra a gondolkodásban és az eszmékben, változásra a döntéshozatalt illetően, változásra a mindennapi munkában. Azt gondolom, hogy a kilencvenes évek elején kitalált és a mai napig működtetett állam-modell újragondolásra szorul. A soron következő Kongresszuson a Szövetség alapszabályzatát, szerkezeti felépítését néhány alapvető kérdésben újra kell gondolni. Az operatív döntéshozatalt ki kell szélesítenünk. Több helyi vezetőt, önkormányzati tisztségviselőt, platformok és társult szervezetek képviselőit kell bevonnunk a döntés-előkészítésbe és döntéshozásba. Mindezt úgy, hogy az arányosság, az egyensúly és a szolidaritás elve érvényesüljön. Egyetlen magyar közösséget sem szabad ebből kihagyni. A döntéshozatali testületeinkben hangsúlyosan meg kell jeleníteni az önkormányzatokat, hiszen nekik kell behozniuk a szükséges információkat, igényeket, illetve a meghozott döntések végrehajtásában is rájuk hárul a munka és a felelősség egy jelentős része. Az Országos Önkormányzati Tanács struktúráján és működésén változtatnunk kell. Ezért javaslom, hogy három regionális önkormányzati tanácsot hozzunk létre. Egy székelyföldi, egy partiumi és egy közép-erdélyi regionális önkormányzati tanács jobban megjelenítené a különböző régiók érdekeit.

– Egyesek azt kifogásolják, hogy az RMDSZ nem foglalkozik eleget a gazdasági kérdésekkel. Ezen a téren várhatunk-e változásra?

– 2010-ben számos olyan döntést kellett meghozni, amely az emberek mindennapi megélhetését nehezítette. Nem jó szívvel tettük ezt, sem én, sem kollegáim, viszont szükséges volt a gazdasági stabilitás megteremtése. Az RMDSZ lehetőségéhez mérten mindent megtett a megszorító intézkedések fékezésére. Sikerült megakadályozni a kisnyugdíjak csökkentését, sikerült egy elfogadhatóbb GYES-törvényt kidolgozni, illetve nem fogadjuk el a bérek és nyugdíjak további megszorítását. Azt javasoltam, hogy a kongresszus után hozzuk létre az RMDSZ Gazdasági Tanácsát, amelynek feladata, hogy a 2011–2012-es időszak kormányzati politikájának gazdasági részét meghatározza: javaslatokat tegyen a strukturális reformokra és a gazdaság-élénkítő programokra. 

– Miként képzeli el a viszonyát a létrehozandó új magyar párttal? Nemrég azt nyilatkozta, hogy megpróbálja meggyőzni Tőkés Lászlót, mondjanak le az új párt megalapítására vonatkozó szándékukról.

– 2007–2008-ban sokat egyeztettem Tőkés Lászlóval és csapatával; ennek köszönhetően jött létre 2009-ben a Magyar Összefogás, a közös európai parlamenti lista. Megválasztásom esetén javasolni fogom, hogy keressünk olyan megoldást, amely mindkét fél számára elfogadható. Befogadó szövetséget szeretnék újraépíteni és ebben helye van mindenkinek. Az alap adott, mert az erdélyi magyarok a megegyezést, az egységes képviseletet akarják. Fontos kiindulópont az is, hogy Tőkés Lászlóék is megőrzendő értéknek tartják a parlamenti képviseletet – márpedig a 6,5 százaléknyi magyarság nem tud két pártot az ötszázalékos küszöbön átjuttatni. Az önkormányzati választásokon, Székelyföldön lehet egymás ellen versenyezni, de olyan kampányt kell folytatni, ami nem égeti fel a hidakat, nem szünteti meg az együttműködési lehetőségeket. A parlamenti választásokon viszont egységesen kell fellépni. Mindenkire szükség van az erdélyi magyarságért folytatott közös munkában.

– Többször nyilatkozta már, hogy az RMDSZ idei prioritásai a kisebbségi törvény elfogadtatása és a régiók átszervezése. Miért fontos ez?

– Mindkét kezdeményezés szorosan kötődik az autonómiához. A kisebbségi törvény a kulturális autonómia alapelveit rögzíti, amely elsősorban az interetnikus környezetben élő magyarok helyzetét rendezné végre. A fejlesztési régiók átszervezése pedig egyrészt megszűntetné a hangsúlyos gazdasági egyenlőtlenségeket, másrészt pedig kisebb, hatékonyabb egységek megalakulását eredményezi. A jelenlegi régiók olyan megyéket kapcsolnak össze, amelyek sem gazdasági, sem kulturális szempontból nem kötődnek egymáshoz. Például Kovászna és Hargita megyének nagyon előnytelen Brassóval egy régióban lenni, mert így a támogatások morzsáit tudják csak megszerezni. Meggyőződésem, hogy ezzel a törvénnyel alapozhatjuk meg a székelyföldi területi autonómiát.

– Hogyan látja az RMDSZ további kormányzati szerepvállalását?

– Azt látom, hogy 2005-ben létrejött egy olyan jobbközép platform, aminek az alapelveit kell végigvinni annak érdekében, hogy Romániában bizonyos dolgok a helyükre kerüljenek. Ehhez azonban az kell, hogy az ezt képviselő erők több cikluson keresztül tudjanak kormányozni – ehhez partnerként a mostani koalícióhoz a liberálisokat látom, de nekik és a demokrata liberálisoknak bizonyos személyi ellentéteket fel kell oldaniuk. De azt is határozottan állítom, hogy nem kell mindenáron kormányban lenni. A fontos hogy, 2012 után is erős képviseletünk legyen a parlamentben. Ehhez viszont az elkövetkező másfél évben kőkeményen kell dolgoznunk. Kétségkívül, nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az erdélyi jelenlétre, hiszen elsősorban ott kell jelen lennünk, ahol a magyar emberek élnek. Az RMDSZ-nek egyetlenegy örök szövetségese van, a romániai magyarság. Ez az a szövetség, ami felbonthatatlan, és ami minden egyebet meghatároz.