A döntést ismét elhalasztották

Az intézmény alkalmazottai szerint a problémák már röviddel beiktatása után elkezdődtek. Gondolom ebből az egyetlen mondatból is kitalálták olvasóink, hogy az Aradi Állami Filharmónia alig két évvel ezelőtt kinevezett új menedzseréről, dr. Alin Văceanról van szó. 

Aki vezetőhöz méltatlan, önkényes magatartásával igen hamar „kivívta” munkatársainak értetlenségét, ellenszenvét. S hiába volt minden közeledési, békekötési próbálkozás, az igazgató háborítatlanul ment és megy a maga szabta úton. A média bírálataival sem törődve. Sőt, a filharmóniát finanszírozó Arad Municípiumi Helyi Tanács (igaz, eléggé lagymatag, nana, ezt nem szabad jellegű) figyelmeztetéseit is semmibe véve.

Pedig a helyzet egyre komolyabbá vált, pattanásig feszült az intézményben a mindennapi művészi, alkotói munkára súlyosan nehezedő légkör. A filharmónia előadóművészeinek a szakszervezete (SAIFA) többször is felemelte a szavát, a municípiumi helyi tanácsnak címzett átiratban kérte az igazgató visszahívását, felmentését. Az ügy hosszú hónapok óta húzódik, eredmény azonban sehol. A szakszervezet az igazgató 2012. évi menedzseri tevékenységének valós értékelésében reménykedett. Az értékelés közlésének határideje március 31. lett volna. Idő közben újabb tanácsi határozatok születtek és ódázták el az értékelést. Már április 11-ét írunk, és a helyi tanácsnak még mindig nem sikerült meghozni a döntést az ügyben. Egyébként kiderült, hogy Alin Văcean igazgató tevékenységének értékelésében igen nagy eltérések mutatkoztak, s ez feltűnt a helyi tanácsosoknak is. Az értékelő bizottság egyik tagja tízessel osztályozott, a másik hármassal! A végeredmény 7,65 lett. A helyi tanácsnak ennek alapján kellett volna szavaznia, hogy marad, vagy megy Văcean igazgató, akinek a rossz minőségű menedzseri tevékenysége komoly anyagi károkat is okozott az intézménynek, a légkör elmérgesítésén túl. A nevezett tanácsülésen részt vett a filharmónia szakszervezetének küldöttsége, személy szerint Mihai Dogariu elnök is. A „főszereplő” igazgató, bár meghívták, ezúttal sem tisztelte meg jelenlétével az ülést. (Felvetődik a kérdés: ennyire nem érdekli a döntés, vagy ennyire biztos a dolgában, vagyis igazgatói székének megingathatatlanságában?!)

A legutóbbi tanácsülésen a SAIFA szakszervezet nyomására, Bognár Levente alpolgármester javaslatára és az Ovidiu Moşneag tanácsos által megfogalmazott módosítás alapján elhalasztották az ügyben hozandó végső döntés, szavazás időpontját.

– Mi a véleménye, mi lesz a szavazás eredménye? – kérdeztem Mihai Dogariu szakszervezeti elnököt. Kesernyésen ironikus válasza mindennél többet mond:

– Gyorsabban tudtam volna válaszolni egy olyan kérdésre, hogy milyen idő lesz hat hónap múlva! Az ön kérdésére csak azt mondhatom, hogy: fogalmam sincs! Bizakodásra a hónapok óta tartó huzavona nem ad okot… De majd meglátjuk.