A Király beszéde a király

Idén is rendkívüli érdeklődés előzte meg az Oscar-díj kiosztását nemcsak a filmes világban, de a nagyközönség körében is: nem véletlenül közvetítik az eseményt a hollywoodi Kodak színházból tévécsatornák százai olyan országokban is, ahol az ünnepség idején az éjszaka közepén járnak. 

Sok nézőt maguk a filmek érdekelnek, sokakat talán inkább a gálán megjelenő színésznők pompázatos ruhái, frizurája, sminkje, azókról hetekig lehet beszélni.

Az Oscar-díj (hivatalos nevén Academy Award) ugyan az Egyesült Államok filmművészetének díja, minthogy azonban külföldi filmeket is neveznek, meg a hatalmas reklám okán is, az Oscar-gála óriási showműsora 1929 óta, de az utóbbi évtizedekben különösen az egész világon vonzó esemény.

Az idei, 83. Oscar-gálán a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia hatezernél több tagjának szavazata (bár nem hozzák nyilvánosságra, hogy közülük hány nyilvánított véleményt) nem okozott meglepetést, az előzetesen jelölt és esélyesnek számító filmek közül az angol koprodukcióban és angol színész főszereplővel készült A király beszéde négy díjat is elvitt – a legjobb filmnek, rendezőnek (Tom Hooper), férfi főszereplőnek (Colin Firth) és eredeti forgatókönyvnek (David Seidler) járót. A film egyébként a beszédhibás, dadogó VI. György brit uralkodóról szól.

Az ugyancsak esélyesként emlegetett, a Facebook alapítóját megidéző A közösségi háló a legjobb eredeti filmzenéért, a legjobb vágásért, a legjobb adaptált forgatókönyvért kapott díjat. A legjobb női főszereplő Natalie Portman lett a Fekete hattyúban nyújtott alakításért, a legjobb női és férfi mellékszereplő Oscárját Melissa Leo, illetve Christian Bale vihette el (A harcos), a legjobb művészeti rendezés díját az Alice csodaországban c. film, a legjobb idegen nyelvű alkotásét az Egy jobb világ c. Susanne Bier rendezte dán mozi vihette el. Szokás szerint kiosztották a legjobb fényképezésért, a legjobb animációs és animációs rövidfilmért, dokumentumfilmért, rövidfilmért, hangkeverésért, sminkért, jelmezért, vizuális effektekért, betétdalért stb. járó díjakat is. 

Amit a filmkritikusok észrevettek, az az, hogy idén nem az óriási befektetéssel készült szuperprodukciók domináltak, hanem a viszonylag szerény (10-20 millió dolláros) költségvetésű, ám valóban jó filmek nyertek. Rövidesen remélhetőleg a hazai mozikban is megjelennek.

Az Oscarért, a filmvilág legáhítottabb díjáért pénz nem jár, a boldog nyertes mindössze egy közel négykilós, arannyal futtatott, kb. félezer dollárba kerülő bronzszobrot kap – ám a díjnak óriási a reklámértéke, s aki megkapta, az biztosan befutottnak számít.  

***

Immár hagyomány az is, hogy jó két évtizede az Oscar-gála előestéjén odaítéljék az Arany Málna-díjakat is – a legrosszabb hollywoodi produkcióknak. A mostanit az Utolsó léghajlító című fantasy és a Szex és New York második része kapta, a díj (amelyet általában nem szoktak átvenni) egy ötdolláros műanyag vacak. Az Utolsó léghajlító több más málna-díjat is „kiérdemelt”. De milyen az élet: mindkét említett film már régen „megkereste” a készítés költségeit az államokbeli mozikban.