Arad régi térképeken

Érdekes és eredeti vállalkozásba fogott az Aradi Szabadság-szobor Egyesület, amikor úgy döntött, hogy megjelenteti az Arad régi térképekencímű albumot. Az Egyesület megalakulása óta rendszeresen foglalkozik könyvkiadással – hangsúlyozta Bognár Levente megyei RMDSZ-elnök, Arad alpolgármestere is bevezetőjében a szerda este a megyei RMDSZ székházában tartott bemutatón –, és az utóbbi években minden Szent István-napi megemlékezésre jut egy-egy könyvbemutató.

Az idein ezt az albumot bocsátották a nagyközönség elé.

Cziszter Kálmán tanácsos, a városi tanács urbanisztikai bizottságának elnöke, a megyei RMDSZ politikai alelnöke felszólalásában azt emelte ki: a Szabadság-szobor Egyesület mindent megtett azét, hogy kiadványokban juttassa el a szellemi-kulturális örökség értékeit az aradi magyarsághoz, félévenként, évenként egy-egy jelentős kiadvánnyal lép a közönség elé. Most a legpatinásabbnak számító térképtől a mai modernekig szinte minden megtalálható az albumban, ami Aradra és környékére vonatkozik.

Irházi János, a kötet szerkesztője elmondta: az ötlet elfogadásától a megvalósításig mintegy fél év telt el, az összeállításban nagyon sokat segítettek gyulai, békéscsabai levéltárosok. A gyűjteménynek vannak hiányosságai, azok pótlására a bécsi, isztambuli stb. levéltárakban kellene kutakodni, de a kötet tartalmát és terjedelmét a rendelkezésre álló pénzkeret is meghatározta. Az albumba bekerült térképek nemcsak Aradot, de a vidéket is ábrázolják, benne van a Körösköz, Arad-Hegyalja, a Maros völgye, Pécska vidéke is.

Bognár Levente hozzátette: talán nem ártana a kötetet románul is kiadni, hisz sokan nem tudják, hogy itt voltunk és olyan értékeket alkottunk, amelyek szervesen beépültek Arad kultúrájába.

***

Szinte látom a kedves olvasók némelyikét, amint nagyítóval felszerelkezve böngészi a most megjelent album térképeit, keresi ezt vagy amazt a helységet, hasonlítgatja össze a régi ábrázolásokat a mostanival.

Izgalmas időtöltés a történelmet kedvelőnek.

A nagy formátumú kötet 50 oldalából kilencet a bevezetők foglalnak el. Király András történész, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke rövid, de magvas előszavában az egykori Arad megyéről ír, többek között olyan érdekességeket, hogy miket mesélnek a adomány- és oklevelek, pápai tized listák, török defterek, miként alakult ki és fejlődött több megyebeli magyar település, hogyan alakult helyzetük a török hódolás megszűntét követően. Kereskényiné Cseh Edit nyugalmazott főlevéltáros (MNL Békés Megyei Levéltára) alapos áttekintést nyújt egyrészt a térképészet kialakulásáról, fejlődéséről, a magyar térképészetről és a kötetben szereplő térképekről, amelyek közül a legrégibb az 1528-ban készült Lazarus-féle, a legutolsó pedig napjainkban ábrázolja Arad és Temesvár környékét. (A hátsó borítón Arad szabad királyi város 1892-ben készült, Salacz Gyula kir. tanácsos úrnak, polgármesternek ajánlott térképe található a Belváros, Sarkad, Pernyáva, Új telep, Poltura, Séga, Gáj negyedekkel s a város mintegy kétszáz akkori utcájának névjegyzékével.) Ha olvasnivaló nincs is sok, böngészni- és tanulnivaló annál több akad ebben az értékes munkában.