Szilágyi Aladár könyveinek bemutatójára

Az Aradon is „számon tartott” író

2017. január 20. 17:55 (péntek) /

Amint azt az Irodalmi Jelen januári számában olvashattuk, Szilágyi Aladár a Nagyváradon élő publicista és közíró – egykori aradi diák – még ebben a hónapban, pontosabban január 25-én Aradra látogat.

A legújabb két könyvét mutatjuk be: Besztercétől a Bánságigés A számon tartott ország címűeket.

A találkozó az ARADI HAGYOMÁNYŐRZŐ POLGÁROK EGYESÜLETE szervezésében január 25-én, szerdán 17 órakor kezdődik a Jelen Ház nagytermében.

A könyveket Réhon József ismerteti.

Az este házigazdája Murvai Miklós.

Ismét találkozhatunk Szűcs Lászlóval, a leállított ERDÉLYI RIPORT főszerkesztőjével, aki a két könyv születéséről beszélget a szerzővel. A jelenlevők megismerhetik a már nem éppen „száguldó”, de minden fontos helyre eljutó riporter és író – a szerző – műhelytitkait.

A nagyváradi „küldöttség” harmadik tagja Pozman Erika a HOLNAP TÁRSASÁG ügyvezetője.

Vendégeink a fennebb említett két könyv bemutatására érkeznek, de a találkozót követő beszélgetések során az érdeklődők tájékozódhatnak az Erdélyi Riport gondjairól, a lap megmaradásának esélyeiről, kifejthetik saját álláspontjukat is.

Az említett két kötet mellett megvásárolhatunk néhány olyan könyvet, amelyek eddig Aradra nem jutottak el.

A januári hidegben egy izgalmas, forró hangulatú rendezvényre várjuk az aradi könyvbarátokat.

                                                                                                      Váradi Károly

 

 

A könyvbemutató alkalmával megvásárolható kötetek

 

Bakó Endre: Irodalmi őrvárosok – írások és írók Debrecentől Nagyváradig

 

Esszék, dokumentumriportok, tanulmányok debreceni és nagyváradi, illetve a két várost összekötő bihari táj irodalmi témáiról. 

 

Dankuly Csaba: Autszájder

Harmadik kötetével jelentkezik a Marosvásárhelyen élő költő. 

 

Demény Péter–Eperjesi Noémi: Sünödi és a trallalla

A Facebookon indult olvasó-hódító útjára félperces történeteivel a szerző teremtette, s a grafikus munkája nyomán képiesült figura, Sünödi, a kis kamaszok meghitt barátja.

 

Hajós Erika: Tilinkóci, a muzsikobold

A gyermekek mesevilágában otthonosan mozgó szerző ezúttal a koboldok világába kalauzolja az olvasót. 

 

Karácsony Benő: Dinnyebefőtt

Egy mulatságos vagy szomorú villanás a novella, amelyből felsejlik az élet – Karácsony Benő írásaiban humorral, iróniával, empátiával. 

 

Szilágyi Aladár: Besztercétől a Bánságig

Az Erdélyi Riport munkatársa etnoszportyának nevezett riportútjain ezúttal a magyar szórványközösségeket, illetve román többségű vidékek magyar településeit kereste fel, a Beszterce megyei Cegőtelkétől a Partiumon át dél felé haladva a temesi Végvárig. A fotókkal gazdagon illusztrált kötet tanulsága, hogy olykor egy-két intézményember is elegendő egy fogyatkozó, passzív közösség megmozdításához, megélénkítéséhez, önbecsülése visszaszerzéséhez. Ilyen helyzeteket örökít meg a térség múltjában és jelenében egyaránt otthonosan mozgó szerző.

 

 

Móra László: Kovács István – a futballpápa, Jenei Imre – úriember a pályán

A kolozsvári születésű sportújságíró – Károlyi Béla tornászedző története után – a romániai labdarúgás két edzőlegendájának életpályáját örökítette meg. 

 

Péter I. Zoltán: Régi képeslapok, régi történetek – Nagyvárad-Újváros

A népszerű nagyváradi helytörténész Várad–Olaszi után ezúttal a Sebes-Köröstől délre fekvő városrészek történeteit idézi fel korabeli, a Monarchia idején készült képeslapok segítségével. 

 

Szilágyi Aladár: A számon tartott ország – kényszerek és lehetőségek a magyar történelemben

A riporter-közíró magyar történészekkel folytatott beszélgetés-sorozatának újabb kötetében a magyar diplomáciát, a külkapcsolatokat állítja a középpontba az államalapítástól az uniós csatlakozásig. A történelmi mítoszokkal való bátor szembenézés mellett históriánk néhány kevésbé ismert, érdekes epizódjára is rákérdez a szerző. Az interjú műfaja élővé teszi a régmúlt eseményeket, nem túlzás azt mondani, hogy egyfajta izgalmas, lebilincselő tankönyvként is használható a mű.

 

Tóth Ágnes: A halál katlanában

Huszadik születésnapja után 1941-ben a frissen magyarországivá lett Nagyváradon besoroznak egy fiatalembert, aki előbb a Délvidéken szolgál, majd a messzi orosz fronton gépkocsivezetőként „védi” a hazáját. S közben folyamatosan fényképezi a háború borzalmait és mindennapjait. 

 

Hozzászólások